A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892 / 52. szám - A birói kar
Tizenegyedik évfolyam. 52* szám. Budapest, 1892. december 25. Szerkesztőség: V., Rnűolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rak part 8. sz. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) U Ummt ÉRDEKEINEK KÉPVISELEM II MAGYAR ÜGYÉI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KA Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 • — » egész » 6 > — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványuk a 1 küldendők. TARTALOM : A birói kar. Irta: dr. K e n e d i Géza, budapesti ügyvéd. — Észrevételek a biróságok büntető ügyvitelének új szabályzatához. Irta: Székács Ferenc, kir. curiai biró Budapesten. —A jelzálog védelme. (A fedezeti elv.) Irta: dr. 1 m 1 i n g Konrád, kir, curiai biró Budapesten. — A hatáskör unificatiója az örökösödési eljárásban. Irta : Lányi Bertalan, kir. itélö táblai biró. — Törvényjavaslat a rizetésbeszüntetésről és csödönkivüli egyezségről. Irta: dr. Jacobi Sámuel, budapesti ügyvéd. A telekkönyvi betétszerkesztés kérdéséhez. Irta : O s v á t h Imre, kir. törvényszéki biró Budapesten. — A kir. közjegyzők, mint bírósági megbizottak megkeresései. Irta : D i v é k y Ágoston, 3lsó-kubini kir. közjegyző — A perköltségek kölcsönös megszüntetése és mérsékléséről. Irta : Csebi Pogány Virgil, kir, aljárásbiró Budapesten. — Alkalmazandó-e a kényszerintézkedés a kihallgatott, de va'lomását esküvel megerősíteni vonakodó tanúval szemben polgári és büntető ügyben vagy sem? Irta: Miesz Gusztáv, kir. aljárásbiró Lúgoson. — Belföld. (Az állami tisztviselők fizetésének rendezése. — A házassági jog codificálása. — Igazságügyi tisztviselők országos egyesülete. Irta : R o s e Gyula, budapesti kir. aljárásbiró. — Az eperjesi ügyvédi kamara. — Az igazságügyminiszter által tervezeit törvénykezési építkezések.) — Ausztria és külföld. (Osztrák törvény a végeladások szabályozása tárgyában.) —• Nyilt kérdések és feleletek. (1. A vagyonközösség kérdéséhez. [Felelet.] Irta : dr. W a g n e r, ügyvéd Besztercén. — II. Az ügyvédi rendtartás köréből. [Kérdés.] Irta :—n.) — Sérelem. (A brassói kir. törvényszék hivatalos helyiségeiről. Irta : E g y régi előfizető.) — Irodalom. (Az exceptio doli a régi és a mai római jogban. Irta: dr. Kajuch Márton. — A váltó forgatása behajtás végett. Irta : A. \V u 1 f f.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA : A néprögtönbiráskodás törvénye Észak-Amerikában. (A Linch törvénye.) Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. MKLLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbíróság határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! 1893. január hó 1-től előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tiszelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a ,,Jog Törvénytára" megjelenését biztosítani. Az előfizezetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1893. évben megjelenő törvényeket és igazságügy min isteri rendeleteket, még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a hires „Ráth"-féle legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A -Jog: kiadóhivatal. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Lapunk mai szám; A birói kar. Irta : dr. KENEDI GÉZA, budapesti ügyvéd. Huszonnégy esztendő múlása elegendő idő arra, hogy a nagyobb államjogi intézmények fejlődése és értéke fölött véleményt alkosson a kritika. Ennyi idő telt le azóta, hogy a modern magyar birói kar az 1869 : IV. t.-c. fundamentális és soha eléggé nem dicsérhető 1. §-a által a feudális jellegű mult időkből újjászületett. Azóta sok minden változott és még több minden megj maradt. Egy sor új alkotásunk van az államjog rendszerében, j mely sehogyan sem vált be. Keletkezett és degenerált. Egy j másik sor intézmény megmaradt a régiben és szintén degenerált. Megmaradt különösen az igazságszolgáltatás régi ikertestvére : a vármegyei közigazgatás, mely ma is haldokló betege a magyar államjognak. Meghalni nem tud, élni nem képes s föloszló állapota évek hosszú sora óta kínnal és vergődéssel tölti el a nemzetcsaládot. Olyanok vagyunk, mint a kinek évekig nagy betege van a házban. Az 1867—70. év államférfiainak s különösen jogászai• nak soha eléggé meg nem hálálhatják, hogy akkor és még idején elválasztották az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Mennél tovább haladunk az időben, annál tisztábban emelkedik ki előttünk ezen nagy tény államjogi fontossága és bölcsesége. Azóta külön fejlődik és él ez az intézmény, mint a mesebeli boldog tündérkisasszony, a kit az átok alól megszabadítottak s varázslatos álmát megtörték. Fejlődését ebben az időben, a mikor alkotmányunk 25 éves jubileumába jutott, végig tekinthetjük. A régi, vármegyei törvénykezésből átvett hagyományok ! és ósdi emberek azóta legnagyobb részben elhalványultak, kihaltak. A magyar birói és ügyészi kar (mivel ez is organikus része az intézménynek) legnagyobb részben az ujabb és legújabb nemzedék férfiaiból alakult. A régiből (jobbára a Curián és kir. táblákon) csak az a rész maradt meg, mely • jogászilag igazán értékes volt s nem volt kiküszöbölésre j szánva. A jó hagyományok erejét nem törte meg az újítás s a régi birói kar derék, hasznos elemeit nem pusztította ki. A fiatalabb birói talentumok a joggyakornoki, jegyzői és albirói fokozatokon át, itt-ott az ügyvédségből kiemelkedve, a dolI gok természetes rendje szerint töltötték meg a birói székeket s ott a tisztes hagyományokkal s a régi, gránitszilárd magyar birói karakterek nevelő erejével találkoztak. Szinte bámulatos az, miképen tudta ez az erő e fiatalabb nemzedék gyöngébb, sőt leggyöngébb elemeit is assziI milálni s miképen képződött ki ugy a biró, mint az ügyészi karban egy nemes és előkelő közszellem, mely most. 24 esztendő után csaknem egészen be van fejezve s nagyobb i garanciáját képezi törvénykezésünk jelenének és jövőjének bármiféle paragrafusos biztosítékoknál. Ez az a szellem, melynek nagy értékét sokszor emI legetik, de soha .sem fogják föl eléggé mélyen, valaminthogy megbecsülni nem tudják kellőképen. A magyar állam összes közfunkciójában nincsen ma ! egyetlen intézmény és egyetlen kar sem, melynek intellektuális és erkölcsi értéke a magyar birói kar értékét nem hogy elérné, de megközelítené. Magunk előtt láttuk ezt a kart fejlődni és dolgozni oly jövedelmi viszonyok közt, a melyek szintén nevetségesek lettek volna, ha nem lettek volna rettenetesek. A nagy nehéz munkát s a vele járó önfeláldozást a magyar állam oly cse-, kély áldozatokért kapta meg birói karától mindezideig, hogy ezt szinte bajos volna valami máshoz hasonlítani; ha csak i 1<> oldalra terjed.
