A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 51. szám - Ubi potentes dissident, humilles laborant. (A szegény ember iszsza meg a levét a hatalmasok versengésének.)

202 A. JOG. Indokok: Mert a kir. itélő tábla 3,043/891. számú Ítéletével felperes kereseti jogát megállapította, és a felperes a keresetében 1. alatt felszámított 16 frt 53 kr. zsákkölcsönzési díjat a 13. alatti számlával igazolta, a 2/. alatt felszámított zsákértékcsökkenés szakértők által 7 frt 50 krbau lett meghatározva, a 3. alatt felszámított 103 kiló árpahiány a C. alatti szállítólevélre ragasztott mázsál ój egy gyei és ennek 7 frt 52 kr. értéke, valamint az újból megvett vaggon árpa 15 frtnyi értékkülönbözete az E. alatt becsatolt budapesti árú- és értéktőzsde tanácsának bizonyítványával és a szakértők által igazolva lettek, felperes keresetének 52 frt 25 kr. kártérítési összeg erejéig helyt adni kellett. A pozsonyi kir. itélő tábla (1892. évi június 30-án 3,331.): Az elsöbiróság Ítéletét akként változtatja meg, hogy alperes részéről a felperesnek fizetendő kárt 29 frt 01 krra leszállítja, a további 23 frt 24 kr. kárra nézve pedig felperest keresetével elutasítja stb Indokolás: Felperesnek kereshetőségi joga e helyen a 3,043. számú ítélettel jogérvényesen meg levén állapítva, alperesnek kártérítési kötelezettsége meg volt állapítandó ; mert alperes beismerte azt, hogy nála a felperes fuvarozás végett az 1890. október 10-én 10 vaggon árpát Szempcen feladott és hogy ez árúból 9 vaggon Ottakringba, mint rendeltetési helyére 8 nap alatt, 1 vaggon pedig csak az 1890- december 7-én érkezett meg, mert ezek szerint az 1 vaggon árpa rendeltetése helyére a szokásos fuvaridőn túl későbbeu érkezett; mert alperes beismerte a pernek adataival igazolt azt a körülményt, hogy ezt a késedelmet alperesnek a fuvarozás közben történt hibás eljárása okozta ; mert a dolognak ebben az állásában alperes felperesnek a késedelem miatt felmerült kárát megtériteui köteles. Alperes beismerése szerint az egy vaggon árpa 145 zsákban volt, felperes a 145 zsák után kölcsöndíj fejében 72 krral e részben kárát a tárgyalás folyamán leszállítván, 15 frt 81 krt és értékcsökkenés fejében 7 frt 25 krt követel. Egyrészről kereskedelmi szokás az, hogy a zsákok után kölcsöndíj fizettetik, másrészről e cimen felperest kártérítés azért is megilleti, mert ha a zsákok sajátja voltak is, azoknak a használhatásból 50 napon át történt elvonása miatt felperes kétségtelenül károsodott, alperes pedig e tekintetben a felszámítás helyessége ellen határozott kifogást nem tett. A szakértők többségének véleményével igazolva van az, hogy a 145 zsák 50 napon át történt fuvarozás következtében értékében 7 frt 25 krral csökkent. Végül alperes nem tagadta, hogy felperes, mint eladó küldte az árpát vevőjének és hogy felperes a vételárt az árú megérkezte után kapta meg, épen azért a kérdéses 50 napra esedékes kamatok erejéig, melyeknek 5 frt 95 krnyi összege ellen alperes kifogást nem tett, felperes nyilván károsodott. Ezeknél fogva alperest összesen 29 frt 01 kr. kárban kellett elmarasztalni, a további 23 frt 24 krra nézve felperest keresetével azért kellett elutasítani; mert felperes a 16 frt 53 kr. zsákkölcsöndíjat 72 krral a tárgyalás folyamán leszállította; mert felperes nem bizonyította be azt, hogy az eltévedtnek jelzett 1 vaggon árpa helyett más árút bevásárolt és e címen 15 frt árkülömbözet felmerülhetett, mert végül felperes 7 frt 52 krt 103 kgr. súlyhiány miatt követel, azonban beismerte azt, hogy alperes üzletszabályainál fogva l°/o súlyhiáDyért. nem felelős, már pedig az 1 vaggon árpa C. szerint 10,288 kgr. súlyban adatván felperes részéről fel, a mutatkozott 103 kgr. súlyhiány az 1%-ot meg nem haladja. A magy. kir. Curia (1892. október 28-án 1,406): Annak megjegyzése mellett, hogy a másodfokú bíróságnak felperes kereshetőségi jogát megállapító és alperes részére 1892. ápril 8-án szabályszerűen kézbesített 3,043/891. sz. Ítélete jogerőre emelkedvén, ezen kérdés a kir. Curia felülvizsgálásának tárgyát nem képezheti, a másodbiróságnak 3,331/862. sz. Ítélete helybenhagyatik, a benne foglalt indokoknál fogva és azért : mert a vasúti üzletszabályzat 69. §nak a kereskedelmi törvény 400. §-ban meghatározott felelősség időtartamának korlátozását tárgyazó rendelkezése a kereskedelmi törvény 424. §. értelmében joghatálylyal nem bir; s mert másrészt felperes be nem bizonyította, hogy a vevője irányában fennállott kötelezettségének teljesithetése céljából vásárolt egy vaggon árpáért tényleg 15 frttal többet fizetett, mint a mennyiért azt vevőjének eredetileg eladta volt. Ha mind a kereskedelmi, niiud a sommás bíróság- hatásköre ellen emeltetik kifogás, a bíróság végzésében mindkét irányban határozat hozandó. Értékpapírok vétele kereskedelmi ügylet, azonban 500 frtnyi értéken alul is a kereskedelmi eljárást szabályozó in. rendelet 7. §. 3. bekezdése alapján ily kérdések elbírálása kizárólagosan a Iszékhez tartozik. A bpesti TI. ker. kii-, járásbiróság mint keresk. bíróság által dr. Oesterreicher Mór, később R. Eötvös Károly ügyvéd által képviselt U. Béla felperesnek dr. Berger Mór ügyvéd által képviselt S. Tivadar alperes ellen 457 frt 50 kr. s jár. iránt alulirt helyen és időben végeztetett: A birói illetékesség, mint keresk. bíróságé leszállittatik és köteleztetik felperes 11 frt 75 kr. perköltséget alperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni, felperes ügyvéd munkadíja, stb. Indokok: Felperes alperes tagadásával szemben mivel sem igazolta, hogy alperes kereskedő lenne s hogy a kereseti ügylet alperest illetőleg keresk. ügyletet képezne, ennélfogva I tehát habár máskülönben a helyi illetékesség meg lenne is állapitható, de mert felperes keresetét mint kereskedelmit kérte elbíráltatni, ennélfogva a birói illetékességet leszállítani s felperest ez okozott perköltségek megfizetésére kötelezni kellett. Az ügyvédi díjak stb. (1892. évi 4,031. sz. febr. hó 4-én.) A budapesti kir. itélő tábla: Alperesnek a birói hatáskör kérdésében közbetett felfolvamodása folytán következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az első bíróság végzését az 1881: LI. t.-c. 58. §-a második bekezdése és 39. íj-a O) pontja alapján hivatalból megsemmisíti és az első bíróságot a kereskedelmi birói hatáskör kezelésében a sommás birói hatáskör kérdésére is kiterjedő törvényszerű új határozat hozatalára utasítja ; a felfolyamoj dásért azonban, díjat, költséget, arra vonatkozó kérelem hiánya miatt meg nem állapit. Indokok: Alperes a bíróság hatásköre ellen tett kifogásába azt is felhozván, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet elbírálása nem tartozik sommás eljárásra : ez által a sommás birói hatáskör ellen is kifogást tett. Az első bíróság ennek dacára végzésében csak a keresk. bírói hatáskör kérdésére terjeszkedvén abban a kérdésben, hogy mint som. bíróság a kereset elbírálására illetékes-e ? s hogy ennélfogva az eljárásnak köztörvényi sommás uton folytatására hivatva van-e ? nem határozott s ez által, minthogy alperes kifogásának a sommás birói hatáskörre vonatkozó részét el nem bírálta, lényeges eljárási szabályt sértett I meg. Minthogy pedig ennek következtében az ügy alapos eldöntése a sommás birói hatáskörre vonatkozó részét el nem bírálta, lényeges eljárási szabályt sértett meg. Minthogy pedig ennek következtében az ügy alapos eldöntése a sommás birói hatáskörre vonatkozó első bírósági határozat hiánya miatt lehetetlenné vált : az első bíróság végzését az 1881 : LIX. t.-c. 58. §-a második bekezdése és 39. §-a O) pontja alapján megsemmisíteni és az első bíróságot törvényszerű uj határozat hozatalára utasítani kellett. (1892. márc. 7-én, 793 sz.) A bpesti VI. ker. kir. járásbiróság, mint kereskedelmi bíróság előtt dr. Oesterreicher Mór, utóbb R. Eötvös Károly ügyvéd által képviselt U. Béla felperesnek dr. Berger Mór ügyvéd által képviselt S. Tivadar alperes elleni 457 frt 50 kr. s jár. iránt sommás kereseti perében a bpesti kir. itélő táblának 793/92. sz. végzése folytán következőleg végzett: Ezen bíróság hatásköre, illetősége, ugy is mint kereskei delmi, ugy is mint köztörvényi sommás bíróságé leszállittatik. Indokok: Nem volt megállapítható ezen járásbiróság illetékessége mint kereskedelmi bíróságé, mert a keresk. eljárás 6. §-ának 11. pontja és 7. §-a értelmében a kereskedelmi törvény 258. §-a 3. pontja szerinti kereskedelmi ügyleten alapuló kereset ! a törvényszékhez tartozik. Ezen kir. járásbiróság köztörvényi sommás bíróság illetősége pedig nem volt megállapítható, mert egyrészt a jelen ügy a kir. törvényszék hatásköri illetőségéhez tartozik, de másrészt i felperes keresetét mint kereskedelmit kéri elbíráltatni, mindazon által sikertelenül, mert bár a keresetbe vett ügylet kereskedelmi ügyletet képez is, de nem sommás kereskedelmit és ilykép a mindkét irányban kifogásolt birói illetékességet leszállítani és feli perest az okozott költségek megfizetésére kötelezni kellett. A budapesti kir. itélő tábla: Alperesnek a birói hatáskör kérdésében közvetett felfolyamodása folytán következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az első bíróság végzését helybenhagyja | a benne felhozott indokok alapján, mindazonáltal azzal a megi jegyzéssel, hogy az első biróság a sommás biróság hatásköréhez j nem utalt kereskedelmi ügyletet helytelenül nevezi »nem sommás kereskedelmi ügyletnek« és még azért is, mert a kereset alapjául szolgáló ügylet (alperes által felperesnek értékpapírok adott megbízás) alperesre nézve, ki az ügyletet állítólag maga kötötte és nem mint közvetítő járt el. csak a K. T. 258. §-a 3. pontja, nem pedig a 259. §. 7. pontja alapján minősíthető kereskedelmi ügyletnek, a sommás kereskedelmi biróság hatásköre tehát a kereskedelmi eljárási rendelet 7. §-a 3-ik bekezdése alapján, minthogy alperest illetőleg az ott felsorolt kereskedelmi ügyletnek egyike sem forog fenn, meg nem állapitható és mert felperes keresetét keresk. biróság előtt indítván s az annak alapját képező ügylet alperesre nézve tényleg kereskedelmi ügylet lévéu, de az arra alapított kereset nem a királyi járásbiróság, hanem a törvényszék mint kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozván: az első biróság jelen perben mint köztörvényi biróság el nem járhat. (1892. szent. 28-án, 3,702. sz.) F