A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 49. szám - A fővárosban székelő kir. járásbíróságok

A JOG. 373 ^ Az első osztályba tartozó követelések kivételéve), az egyez- I ség által az egy osztályba tartozó hitelezőknek egyenlő jogok biztositondók. Az ezzel ellenkező egyezség csak azon esetben tekinthető érvényesnek, ha abba a megrövidített hitelezők határozottan beleegyesnek. A hitelezők beleegyezése nélkül keletkezett azon megállapodások, melyek által a hitelezők valamelyikének kedvezőbb teltetelek biztosittatnak, semmisek. Ha az egyezségben a követelések kifizetésére egy esztendőnél hosszabb határidő állapittatik meg, az egyezségi hányadoknak ez idő után esedékes részeitől 6°/o kamatok fizetendők. Az 1881: XVII. t.-c. 213. §-a helyett: 55. §. Ha az elöbbeni §-ban érintett többség csak az egyik irányban éretik el, a csödbiztos az egyezség raegkisérlése végett nyolc napon belül ujabb határnapot tüz ki, erről a jelenlevőket szóval értesiti s ezt a jegyzőkönyvben kitünteti. Az ujabb tárgyalásra s a határozat hozatalára nézve az 1881 : XVII. t.-c. 210. §a és jelen törvény 53-54. § -ai szolgálnak irányadóul. Aion ajánlatok, le- és elengedések, továbbá azon határozatok, melyek az első tárgyalás alkalmával keletkeztek, ismételt tárgyalás esetében kötelező erővel nem birnak ; a közadós azonban eredeti ajánlatához az ujabb tárgyalásig kötve marad. Az 1881: XVII. t.-c. 214. §-a helyett: 56. §. Az egyezségnek a csődhitelezök összes követeléseire ki kell terjednie, akár állapíttattak meg azok, akár nem. A valódiság vagy osztály tekintetében meg nem állapított követelések biztosítása ugyanazon alapon történik, mely a nem kifogásolt követelésekre nézve az egyezségben megállapíttatik. Azok, kiket a jelen törvény szrrint előnyös kielégítést illet, az egyezségre nem kényszeríthetők. 'Az 18S1: XVII. t.-c. 219. § a helyett: 57. §. Felfolyamodással a csődbíróság jóváhagyó határozata ellen azon hitelezők élhetnek, kik akár Írásbeli beadvány utján 54. £ ), akár pedig a tárgyalás alkalmával személyesen, avagy megbízott által kifejezetten az egyezség elfogadása ellen szavaztak. Az egyezség jóváhagyását megtagadó határozat ellen felfolyamodással, a közadóson és illetve ennek örökösein kivül azon hitelezők élhetnek, kik akár Írásbeli beadvány utján (54. §.), akár pedig a tárgyalás alkalmával személyesen avagy megbízott által kifejezetten az egyezség elfogadása mellett szavaztak. A felsőbb bíróság, mely a felfolyamodást minden esetben soron kivül tartozik elintézni, ha ez szükségesnek mutatkozik, az 1881: XVII. t.-c. 216. §-a értelmében feloldó határozatot hozhat és a hiányok pótlását elrendelheti. Az ily határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A felsőbb bíróság határozatáról, mely a csődbiztossal közlendő, a csődhitelezök postai uton, a közadós a tömeggondnok, a választmány, felfolyamodó és a helyben lakó hitelezők s a hitelezők helyben lakó képviselői kézbesítés által értesitendők. Az 1881 : XVII. t.-c. 226. §-a helyett: 58. §. Ha a közadós egyez«égileg elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tesz, a kényszeregyezség folytán tett leengedések azon hitelezővel szemben, kinél a kötelezettségnek elég téve nem lett, hatályukat vesztik. A hitelező követelésének ekként újra feléledő részét a törv. rendtartás szabályai szerint is érvényesítheti. Ez által nem történik változás azok állásán, a kik az egyezségben a közadós mellett, mint adóstársak vagy kezesek kötelezettséget vállaltak. Ezek ellen a hitelezők követeléseiknek az egyezségben megállapított hányada erejéig végrehajtást intézhetnek. A kezes, ha az egyezségben más intézkedés nem történt, a követelés felosztását, vagy a közadós előzetes megtámadását nem követelheti. Az 1881: XVII t.-c. 231. §-a helyett: 59. §. A csődbíróság a kereseteknek jelen törvény 32. §-a értelmében tárgyalására határnapot tüz ki s arra a közadóst kézbesítés utján megidézteti. A többi hitelezőknek szabadságukban áll az ekként indított perben a tárgyaláshoz felperesi minőségben csatlakozni. Az 1881 : XVII. t.-c. 234. §-a helyett: 60. §. Az 1881 : XVII. t.-c. 233. §-a esetében a közadós által az egyezség jóváhagyása után kötött ügyletek megtámadására nézve az 1881: XVII. t.-c. 20-37. §-ainak és illetve jelen törvény 3—14. §-ainak határozatai alkalmazandók. A fizetések megszüntetési időpontjául ilyen^ esetben azon nap tekintetik, melyen az első vagy felsőbb bíróság az 1881 : XVII. t.-c. 229. §-a értelmében a csalárd bukást kimondotta. Az 1881: XVII. t.-c. 235. §-a helyett: 61. §. Azon hitelezők, kikre a kényszeregyezség joghatálya kiterjedt, követeléseiket az időközben kapott fizetések levonásával eredeti összegeikben jelenthetik be. Azon értékükből, melyek kifejezetten a kényszeregyezseg biztosítására voltak kijelölve, az új hitelezők kielégítést nem igényelhetnek. Az 1881 : XVII. t.-c. 236. § a helyett: 62. §. Az előbbi §. határozatai az esetben is alkalmazandók, ha a közadós ellen az egyezségi feltételek teljesítése előtt új csőd nyittatik. Az 1881 : XVII. t.-c. 241. §-a helyett: 63. §. Az 1881 : XVII. t.-c-nek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai a kereskedőkre és kereskedelmi társaságokra alkalmazandók még akkor is, ha a kereskedő és illetve kereskedelmi társaság cégbejegyzés iránti kötelezettségének eleget nem tett. Ezen határozatok azon esetben is alkalmazandók, ha a csőd a kereskedő halála után, vagy a cég törlésétől számítandó egy esztendő eltelte előtt nyittatik meg, feltéve, hogy a csődnyitás az első esetben a hagyaték átadása előtt történik. Ugyanez áll a felosztott kereskedelmi társaságokra mindaddig, inig a felszámolás és a társasági vagyon felosztása be nem fejeztetett. Az 1881: XVII. t.-c. 243. §-a helyett: 64. §. Csőd esetében a közkereseti társaságok tagjaik által, a betéti társaságok a beltagok által, a részvénytársaságok és szövetkezetek a legutóbb működött igazgatóság által, a felszámolás alatt levő társaságok pedig a legutóbb működött felszámolók által képviseltetnek. (1881 : XVII. t.-c. 248. §-a helyett: 65. §. A kereskedelmi csőd az 1881 : XVII. t.-c. 82-83. §-aibau és a jelen törvény 16 — 17. §-aiban kijelölt feltételek nélkül az esetben is megnyitandó, ha az illetékes törvényszék valamelyik hitelezőnek igazolt követelésre alapított csődnyitási kérelméből a fizetések megszüntetéséről minden kétséget kizáró módon tudomást szerez. Ha a biróság a felhozott adatokat elegendőknek nem találja, vagy a hitelező azt kéri, a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnapot tüz ki. 66. §. Jelen törvény hatályba léptetése időpontjának meghatározásával, annak végrehajtásával és az átmeneti intézkedések megállapításával az igazságügyminister bizatik meg. Belföld. A íövárosban székelő kir. járásbíróságok birái mult hó 27-én Follmann Alajos kir. járásbiró elnöklete alatt a fizetések rendezése tárgyában beterjesztett törvényjavaslatnak a kir. birákat érdeklő része felett értekezletet tartottak. R o s e Gyula kir. albiró mint indítványozó a jelzett törvényjavaslat vonatkozó szakaszait ismertetve, előadta, hogy e törvényjavaslat tárgyalása a pénzügyi bizottságnál függőben maradt és a vidéki bírák kérvényei folytán az igazságügyi kormány a törvényjavaslat módosítását már elkészítette; közölve továbbá azt, hogy a fővárosban székelő kir. törvényszékek birái s kir. ügyészségek tagjai a pénzügyi bizottsághoz egy emlékiratot terjesztettek be, melyben a törvényjavaslatnak az eredeti szövegben való elfogadását kérik, azt tartja helyesebbnek, hogy a birák első sorban az igazságügyi kormányhoz forduljanak és ha ott — a mit nem tart valószínűnek — megnyugtató választ nem nyernének, terjeszszék be kérvényüket közvetlenül a képviselőházhoz, továbbá, hogy ne az kéressék, hogy a törvényjavaslat az eredeti szövegben fogadtassék el, hanem az, hogy ugy a fővárosi, mint a vidéki birák igényei egyaránt elégíttessenek ki; végül e tárgyban a következő határozati javaslatot terjesztette be: »annak az elvnek sérelme nélkül, hogy egy és ugyanabban a tiszti állásban a törzsfizetés mindenütt egyenlő legyen, a helyi viszonyokból felmerülő eltérő igények pedig a szolgálati pótlékban nyerjenek kielégítést és szem előtt tartva azt, hogy a rangontály nem önálló cím, hanem csak folyománya annak a törzs fizetésnek, a melyet az illető tisztviselőélvez; végül támaszkodva arra az alapeszmére, mely a törvényjavaslat szelleméből kitűnik, hogy t. i. az állam tisztviselők anyagi helyzetének javítása céloztatik, az tehát nem is képzelhető, hogy egy bizonyos működési szakban rendszeresített tiszti állás jövőre alacsonyabb járandósággal javadalmazott tisztviselővel fog betöltetni: kéressék fel első sorban az igazságügyi kormány arra, hogy azt a visszásságot, mely a fővárosban alkalmazott kir. albiráknak törvényileg rendszeresített törzsfizetése és a 3,34l/tí74. I. M. E. rendelettel megállapított rangosztály közt mutatkozik, azzal a törvényes eszközzel szüntesse meg, mely erre az 1891. évi XVII. t.-c. 34. §-ában elő van irva. Kéressék fel továbbá az igazságügyi kormány, esetleg a törvényhozó testület arra, hogy azt a hézagot, mely a kir. itélö táblai pótbirói állások megszüntetése óta abban mutatkozik, hogy a bírói kar egyik osztálya sincs a VII - i k rangosztályba felvéve, novellaris uton oly módon pótolja, hogy jövőre az V-ik rangosztálytól a IX-ik rangosztályig a birák összlétszámában egy, az előléptetési jogos igényeknek megfelelő kedvező arány létesíttessék,« Az értekezlet ezen határozati javaslat beható tárgyalása után kebeléből egy 3 tagú bizottságot választott és ezt a határozati javaslatban foglalt és még egyéb vonatkozó indokokat tartalmazó emlékiratnak szerkesztésével megbízta. A bizottság tagjai: Rose Gyula, Pogány Virgil és Forrásy albirák. Magunk részéről, kik a bírói körökből e tárgyban hozzánk beküldött felszólalásoknak lapunkban eddig is szívesen helyt nyitottunk és igy a kérdést minden oldalról ismerjük, ez alkalombó 1 csak annak akarunk kifejezést adni, hogy az előterjesztett határozati javaslat olyannyira átkarolja a fővárosi és vidéki itélö