A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 48. szám - A csődbiróság, mint csődválasztmány

362 A JOG. államban a jog eszméje — a középkor ököljoga s a bosszúállás rendszere helyébe. E sötét korban, az állami képviselethiányában, a népjog érvényesítésével, a bűncselekmények okozta társadalmi jogsérelmek reparatiojának eszközéül a bosszúállás szervezete szolgált, mely az elhírhedt c o mp o s i t i ó rendszerével állt kapcsolatban, a bűnvádi reparatio feletti egyezkedésekkel; mik valódi bűnvádi üzérkedéssé fajultak. Ezen, hazánkban is uralkodott rendszernek kifolyásai fenmaradtak nálunk ujabb időkig az u. n. homágiumokb a n, melyek a bűntetti sérelmekért a reparatiót, mint a piaci árúknak értékét, pénzben és pedig a lakosok különböző osztályai szerint kisebb-nagyobb mértékben állapították meg. Ezen barbárságot, mely a jog elemeit teljesen nélkülözte, az ujabb kor nem viselhette el. Annak megszüntetésére, a jogszolgáltatás államosítása mellett, különösen a közvádlói hivatás szervezése vezetett, melynek képviseletét az államügyészség intézményében találjuk fel. így jön kapcsolatba az államügyészség a középkor bűnvádi rendszerének, a bosszú szervezetének megszüntetésével. »L'institution du ministére public — mond Helie — a eu précisement pour but de substituer au principe de la vengeance privee, qui se trouvait au fond des poursuites des parties lésées un autre principe, celui de l'ordre social; elle a imposé á l'action publique une nouvelle mission, celle de défendre l'intérét général de la société au lieu de s'associer seulement aux intéréts privés ; celle de poursuivre l'application des régles de la justice, au lieu de servir d'instrument aux passions personelles«. 5 Kimondatott ez nyíltan a francia törvényhozó testület ülésében is midőn á Code pénal tárgyalása volt szőnyegen. Az előadó különösen azon elvre hivta fel a figyelmet, mely az államügyész közvádlói hivatásában rejlik. »C'est celui — mondá — qui établit l'action publique sans distinction contre tous les delits, et qui la rend independante de toutes les transactions et de tous les intéréts privés. C'était tout le contraire chez les anciens: la poursuite de tous les délits était abandonnée a l'animosité et á la vengeance privée. — Le grand éclat que l'éloquence a répandu sur les accusations publiques n' apu cacher á la postérité leur dangereuse influence ; et leurs funestes effets introduisaient la vengeance privée dans la justice mérne qui avait pour objet de la prévenir.« A mai jogrendszerben tehát a magán bosszúállást a büntető hatalom megtorlása váltotta fel ; a magán érdekek és szenvedélyek helyébe a jogrend s a társadalom érdeke állíttatott a közvádat képviselő államügyész közreműködésével. De lehetséges-e ezen ujabbkori irányzatnak, ezen, a magánérdekeken felülemelkedő bűnvádi rendszernek megvalósítása, ha a jog kielégítését célzó büntetőjogi szigor helyébe a humanismus vétetik kiindulási szempontul; s ezzel mérlegelve s osztályozva az emberek különböző tulajdonságait, cselekvési indokaikat s életviszonyaikat, visszatérünk a magánérdekek előmozdításához, valódilag dédelgetésükhöz. Nem találunk-e erre visszataszító példát a párviadalok — ezen a középkori bosszú-rendszere maradványainak tömeges elszaporodásában — mi nagyrészt a közvád enyhe kezelésének s a bíróságok emberi gyöngeségének kifolyása. Angliában, mint tudjuk, az államügyészség intézménye, minden sürgetés s józanabb törekvés dacára máig sem honosulhatott meg, — a bűnvádi jog, a büntető hatalom érvényesítése nagy mérvbe háttérbe szorul. Ennek tulajdonitható, hogy Angliában a középkori compos'itio rendszerének maradványai még ma is feltalálhatók. A büntető jogszolgáltatás reformja tárgyában kiküldött parlamenti bizottság előtt számos tanuk nyilvánították s bizonyították, hogy számos eset fordul elő, melyekben a magánvádlók visszaéltek a vádemeléssel, hogy a panaszlottaktól pénzt csikarjanak ki, hogy a váddal fenyegetettet megfélemlítsék s kiegyezésre bírják; s ez által lehetővé tétetik, hogy a rokonok magánérdekű befolyást gyakorolhassanak, A tanuk azt is vallották, miszerint a magánvádlók a közvélemény előtt általában azon színben jelennek meg, hogy csak bosszúvágyukat akarják kielégíteni, vagy önző anyagi célok elérésére törekszenek.6 s T r a i t é de l'instruction criminelle p a r M. F a u s t i n H é 1 i e. Tome I. pag. 281. ') R e p o r t o f the commissioners on criminallaw. — Mittermayer: Das englische, schottische und nordamerikmiische Strafverfahren, pag. 233—236. A csődbíróság, mint csődválasztmány. ívta: SIMON ENDRE, lőcsei kir. tszéki biió. Ezen dolgozat tárgyául a budapesti kir. itélő táblának a csődválasztmány helyettesítésére,illetőleg a csödválasztmány teendőinek a csődbíróságra való ruházására vonatkozó, elvi jelentőségűnek tekintett határozatainak megbeszélését tűztem ki. E megbeszélést ez idő szerint annál inkább időszerűnek vélem, mivel hir szerint igazságügyi kormányzatunk a csődtörvény hiányainak pótlására vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozik. F. határozatok a következők : I. »A csődtörvény nem tartalmaz oly intézkedést, melynek erejénél fogva a csődbíróság jogosítva lenne a csődtörvény 109. és következő szakaszaiban kijelölt hatáskörrel biró végleges v á 1 a s z t m á \\ y t kinevezni.« II. » A c s ő d h i t e 1 e z ő k által a hitelez o k k é pviselői közül megválasztott csőd választ mányi tagokat a csődválasztmányi tagságelfogadására akaratuk ellenére kötelezni nem lehet.« III. »H a csődválasztmányt a hitelezők nem választanak, az ki nem nevezhető a csődbíróság által, hanem a választmány törvényes teendőit a csődbíróság és esetleg a csődtörvény 157. §-a szerint összehívandó csődhitelezők gyakorol j á k.« Ezen három, elvi jelentőségűnek tekintett határozatok elsőjét 1883. évi 310. szám alatt, másodikát 1883. évi 280. szám alatt, a harmadikát 1882. évi 6,037. szám alatt mondotta ki a budapesti kir. ítélő tábla. (Lásd Dárdav-féle Döntvénytár új folyam IV. kötet 313., 314 , 320. lapját ; Márkus Dezső ^Felsőbíróságaink elvi jelentőségű határozatai« I. kötet 764., 766. lapjait.) A csődtörvény szavaiban, a mint szövegezve van, valóban nem találunk oly kifejezést, mely azt tanúsítaná, hogy az idézett határozatok a törvény szavaival ellenkeznek. És igy egyedül a törvény szavait mérlegelve, de a határozatok gyakorlati alkalmazása esetében a következések, az eredmény tüzetes megfontolását mellőzve, az idézett határozatok jogosnak, helyesnek tűnnek fel. A törvény szavai ilynemű értelmezésének a budapesti kir. Ítélőtáblai határozatok helyességének elfogadása mellett bekövetkezett azon gyakori eset, hogy a csődhitelezők, illetőleg jogi képviselőik a csődtörvény 89. §. 10. pontja értelmében kitűzött határnapon a végleges csődválasztmány megválasztásán meg sem jelentek ; avagy ha megjelentek és a csődtörvény 106. §-a értelmében maguk, avagy képviselőik köréből megválasztották is a végleges csődválasztmány mindhárom tagját, azonban ha a megválasztottak egyrésze el nem fogadta a választást és ha a csődbiztos a kilépő választmányi tag helyére másnak választására újabb határnapot tűzött ki, ezen határnapon már meg nem jelennek. A csődhitelezők ezen eljárásának mi lett a következése ? Az, hogy a budapesti kir. itélő táblának idézett határozatai törvényességének elfogadásával, a csődbiztosnak bejelentése folytán az illető csődbíróság átveszi, illetőleg hatáskörébe tartozónak elfogadja a csődtörvény 106. §-a szerint a csödhitelezők mindazon jogainak, illetőleg kötelességüknek gyakorlását, melyet a választmányuk által gyakorolhatnak és a melyek a törvény 103., 109., 154., 160., 162., 163., 203.,' 204. §-aiban 'meghatározvák. Vagyis az idézett §-oknak, hogy a legfőbb intézkedései tartalmát felsoroljam, a csődbíróság, mint társas bíróság hatáskörébe veszi: 1. a 103. §. értelmében a tömeggondnokkal annak díjazását illetőleg való egyezkedést és az egyezségnek sikere vagy nem sikerültéhez képest a törvényben körvonalozott teendőket. 2. A 109. §. értelmében a csődtömeggondnok működésében való támogatásának, és a csődtömeggondnok ügykezelése ellenőrzésének gondját; ha a tömeggondnok ügykezelésében szabálytalanságokat tapasztal s azokat saját hatáskörén belül meg nem szüntetheti, annak a csődbiztosnak való bejelentési; a tömeggondnok felszólítására vak) határozathozatal és a csődbiztos által hozzá, mint csődválasztmányhoz intézett kérdésekre való nyilatkozattétel; A csődtömeg kezelésénél a rendes családapa gondoskodásával való eljárás kötelességet ^ és végre azon gondosság elmulasztásaért a tömegnek való felelősséget. 3. A 154. §. értelmében a tömeghez tartozó pénzek, drágaságok, értékpapírok elhelyezése iránti határozathozatali teendőt. 4. A 155. §. értelmében a tömeggonduoknak a - vagyon kezelését lárgyazó fontosabb intézkedés feletti elhatározásokat. 5. A 160. §. 1 — 8. pontjaiban felsorolt jogcselekmények és ügyletekhez való határozathozatal teendőjét. 6. A 162. §. értelmében a tömeggondnoki számadás megvizsgálásának kötelességét. _ 7. A 163. §. értelmében a tömeggondnoki számadás jóváhagyása vagy kifogásolása teendőjét; és ezzel kapcsolatosan e tárgyban a hitelezők és a közadós meghallgatása és azok észre vételei figyelembe vételének kötelességét.