A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 47. szám - Törvényjavaslat az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) módosítása tárgyában. (Előadói tervezet.)

356 A J O Gr. igényére már biztosítást vagy kielégítést szerzett, a tömeggond nok e jogot többé igénybe nem veheti. 27. §. Ha a tömeggondnok és illetve csődválasztmány a hitelező által inditott támadó pert a 25. §. értelmében átveszi, avagy az előbbeni §. szerint a hitelező által folyamatba tett megtámadási perben hozott Ítélet alapján végrehajtást kér, azon értékből, mely a megtámadási perből a csődtömegbe jut, első sorban a megtámadó hüelezőnek a megtámadás körül felmerült költségei téritendők meg. 28. §. A támadó hitelezőnek a 26. §. értelmében a megtámadás folytán történt biztosítása vagy kielégítése az 1881 : XVII. t.-c. 27. §-ának 2. pontja alapján a tömeggondnok és illetőleg választmány által csak akkor támadható meg, ha a csőd a megtámadási kereset benyújtásától számított hat hónap alatt lett megnyitva. Ha a csőd később nyittatik meg, a megtámadó hitelezőnek ekként történt biztosítása vagy kielégítése többé meg nem támadható. 29. §. Ha az adós vagyona ellen a csődnyitás az 1881 : XVII. t.-c. 87. § ának rendelkezéséhez képest vagyonhiány miatt nem lett elrendelve, azon biztosítás vagy kielégítés, melyet a támadó hitelező ennek folytán jelen törvény 7. §-a értelmében a megtámadás következményeként nyer, csődön kivül és más hitelező által meg nem támadható. Ugyanez áll azon hitelezőkre nézve, kik a jelen törvény 21. §-a alapján nyertek biztosítást vagy kielégítést. 30. §. A csődeljárás befejezése után a megtámadási jog, melynek érvényesítése a tömeggondnok, illetőleg a választmányt illette meg, az egyes hitelező által — a mennyiben követelése az 1881: XVII. t.-c. 238. §-ának megfelelően lett elismerve vagy megállapítva — ezen törvény értelmében ismét érvényesíthető. A megtámadottat a hitelező ellen ez esetben mindazon kifogások megilletik, melyeket a tömeggondnok, illetőleg választmány ellen megtehetett volna. Ha a csődeljárás befejezése után a hitelező ezen §. rendelkezéséhez képest olyan megtámadási pert vesz fel, melyet már a csőd megnyitása előtt tett folyamatba, a 25. §-nak a határidőkre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazást nyernek. A hitelező az e §. szerinti megtámadási jogát csakis a csőd megszüntetési hirdemény közzétételétől számított hat hónap alatt érvényesítheti. 31. §. Az előbbeni §. rendelkezézéhez képest a csődeljárás befejezése után folyamatba tett megtámadási perben nem képezi a megtámadhatás előfeltételét, hogy az adós vagyonára vezetett végrehajtás nem eredményezte a hitelező teljes kielégítését, avagy hogy feltételezhető, hogy teljes kielégítését eredményezni nem fogja. (2. §.) 32. §. Megtámadási perekben, ha a megtámadási jog kereset alakjában érvényesíttetik, mennyiben jelen törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, a polgári törvénykezési rendtartásnak (1868: LIV. t.-c, 1881 : L1X. t.-c, 1881: LX t.-c. és 1892: . . . t.-c.) szabályai nyertek alkalmazást. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877 : XXII. t.-c. szerinti eljárás megtámadási kereseteknél igénybe nem vehető. 33. §. Megtámadási keresetek megindíthatok sommás és rendes uton. Sommás eljárásnak csak akkor van helye, ha azon igény, melyet a megtámadó jelen törvény 20. §-a szerint támaszt, 500 frtot meg nem halad. Minden egyéb esetben rendes eljárásnak van helye. Rendes eljárás alatt megtámadási perekben az 1868: LIV. t.-c. 144. és következő §-aibau szabályozott jegyzőkönyvi tárgyalás értetik. 34. §. Megtámadási perekben a hitelező szabadon választhat a megtámadott személyes bírósága és azon bíróság között, melynek területén a megtámadott jogcselekvény létesült 35. §. A megtámadási perben, ha valamely tény tudása vagy nem tudása képezi a bizonyítás tárgyát, a bíró a felhozott közvetlen vagy közvetett bizonyítékok mérlegelésénél, a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve nincsen. 36. §. A megtámadási kereset beadásával egyidejűleg vagy a kereset beadása után felperes külön kérelmére a biztosítási végrehajtás elrendelendő, a mennyiben felperes a veszély valószínűségét kimutatja. Ugyanezen előfeltétel alatt feltétlenül marasztaló első vagy másodbirósági Ítélet alapján a felebbezési határidő eltelte előtt szintén helye van a biztosítási végrehajtásnak A veszély valószínűségének kimutatása pótolható az által, hogy a hitelező azon igények biztosítására, melyek a megtámadott javára a biztosítási intézkedések folytán származhatnak, megfelelő készpénzbeli biztosítékot nyújt. 37. §. Megtámadási perekben a per meginditása előtt vagy a per folyama alatt, feltéve, hogy a megtámadott jogcselekvény tárgya zárlatra egyáltalán alkalmas, zárlatnak van helye, ha a zárt kérő kimutatja, hogy a zárlat alkalmazása nélkül a peresített igény érvényesítése veszélyeztetve van. A veszély valószínűségének kimutatása az előbbeni §. rendelkezéséhez képest megfelelő biztosíték által zárlat esetében is pótolható. 38. §. Jelen törvény végrehajtásával és az életbeléptetés napjának meghatározásával az igazságügyminister bizatik meg. Azon jogcselekvényekre, melyek jelen törvény életbeléptetésének napját megelőzőleg létesültek, a törvény hatálya ki nem terjed. Törvényjavaslat az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) módosítása tárgyában. (Előadói tervezet.) 1. §. Az 1881 : XVII. t.-c-nek azon szakaszai, a melyek helyébe a jelen törvény újabb rendelkezéseket léptet életbe, hatályukat vesztik. Az 1881: XVII. t.-c. 1. §-a helyett: 2. §. A csődnyitásnak joghatálya kiterjed a közadósnak — vagyonbukottnak — végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitáskor bír és melyhez a csőd tartama alatt jut. Ezen joghatály azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő bírói határozat meghozatott. Olyan csődnek, mely a közadós vagyonának csak bizonyos részére terjed ki, az 1881: XVII. t.-c.-ben kijelölt eseteken kivül helye nem lehet. (1881: XVII. t.-c. 73., 74. és 75. §.) Az 1881: XVII. t.-c. 27. §-ának utolsó bekezdése előtt ezen kiegészitéseképen : 3. §. A közadós által a csődnyitási kérvény beadását hat hónappal megelőzőleg létesített adásvételi, csere-, vagy szállítási ügylet, ha ez oly körülmények között történt, melyekből a másik félnek a hitelezőket károsító vagyonpazarlást kellett felismerni. Az 1881 : XVII. t.-c. 27. §-a után ezen §. kiegészitéseképen : 4. §. Az 1881: XVII. t.-c. 27. §-a 2. és 3. pontjainak eseteiben a megtámadhatást nem zárja ki az, hogy a kielégítés vagy biztosítás bírósági közbenjövetellel kielégítési, illetőleg biztosítási végrehajtás útján lett kieszközölve. Az 1881 : XVII. t.-c 30. §-a után : 5. §. Ingó dolgoknak nyilt üzletben kicsinyben való eladása és vétela, továbbá nyilvános árverésen történt vételek csakis az 1881 : XVII. t.-c. 29. §-ában meghatározott feltétel fenforgása esetében támadhatók meg. Az 1881 : XVII. t.-c. 33. §-a után ezen §. kiegészitéseképen : 6. §. A jóhiszemű szerző az 1881: XVII. t.-c. 33. §-ában megállapított kedvezményt igénybe nem veheti: a) ha szerzése mint visszteher mellett is megtámadható lenne ; b) ha a szerzés tárgyát rosszhiszeműen tovább adta. 7. §. Ha a megtámadás tárgya a megtámadottnál fel nem található, avagy az természetben bármely oknál fogva vissza nem téríthető, a megtámadott a helyett kártérítést tartozik szolgáltatni. A kárösszegnek, valamint a megtámadott egyéb kötelezettségeinek és annak meghatározásánál, hogy mennyiben követelheti a megtámadott befektetéseit és költekezéseit, a megtámadott rosszhiszemű birtokosnak tekintendő. 8. §. Az előbbeni §. rendelkezései megfelelően alkalmazandók akkor is, ha a megtámadott jogcselekvény jogok szerzésére, engedélyezésére, elengedésére vagy megszüntetésére, avagy fizetés teljesítésére vagy biztosítás engedélyezésére irányult. 9. §. Ha a megtámadás tárgyára harmadik személyek által az első avagy későbbi szerzővel szemben oly jogok szereztettek, a melyek az 1881 : XVII t.-c. és illetve ezen törvény értelmében meg nem támadhatók, a 7. §-nak megfelelően azon birtokos tartozik kártérítést szolgáltatni, a kinek birtoklásában a megtámadhatlan jogszerzés történt, feltéve, hogy ezen birtokos szerzése egyáüalán megtámadható. Az 1881: XVII. t.-c. 32. §-a és a 35. §-ának utolsó bekezdése helyett: 10. §. Az 1881 : XVII. t.-c-nek és ezen törvénynek a jogcselekvények megtámadására vonatkozó határozatai az örökösnek a hagyatékot tárgyazó jogcselekvéuyeire is alkalmazandók. A jelen törvény 7. §-ában megállapított kötelezettségek az örököst is terhelik. Az örökös azonban az ő birtoklását illetőleg csak annyiban tekintendő rosszhiszemű birtokosnak, ha azon körülményekről, melyek az örökhagyó ellen a megtámadási jogot megállapítják, tudomással birt. Rosszhiszemű birtokosnak tekintendő az örökös akkor is, ha a megtámadási kereset már az ő kezéhez lett kézbesítve. Az 1881: XVII. t.-c 35. §-a után: 11. §. A tömeggondnok és illetve választmány által folyamatba tett megtámadási keresetekben kizárólag azon törvényszék illetékes, a mely a csődnyitást elrendelte. Az eljárásra nézve a kereskedelmi ügyekben követendő rendes eljárás szabályai nyernek alkalmazást. Az 1881: XVII. t.-c. 35. §-a után: 12. §. Ha a megtámadási jog kereset alakjában érvényesíttetik, azon kérelemmel, hogy a megtámadott jogcselekvény a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassék ki, azon kérelem is előterjesztendő, hogy a megtámadott a hatálytalanítás következményeként a csődtömeg javára mit tartozik teljesíteni vagy tűrni.