A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 47. szám - A képviselőház ülése november hó 3-án. (Folytatás)

A JOG. 357 Az 1881 : XVII. t.-c. 36. §-a után: 13. A megtámadási kereset beadásával egyidejűleg, vagy a kereset beadása után felperes külön kérelmére' a biztosítási végrehajtás elrendelendő, a mennyiben felperes a veszély való­színűségét kimutatja. Ugyanezen előfeltétel alatt feltétlenül marasztaló első vagy másodbirósági Ítélet alapján a felebbezési határidő eltelte előtt szintén helye van a biztosítási végrehajtásnak. A veszély valószínűségének kimutatása pótolható az által, hogy a csődtömeg azon igények biztosítására, melyek a meg­támadott javára a biztosítási intézkedések folytán származhatnak, megfelelő készpénzbeli biztosítékot nyújt. 14. §. Megtámadási perekben a per megindítása előtt, vagy a per folyama alatt, feltéve, hogy a megtámadott jogcselekvény tárgya zárlatra egyáltalán alkalmas, zárlatnak van helye, ha a zárt kérő kimutatja, hogy a zárlat alkalmazása nélkül a pcresitett igény érvényesítése veszélyeztetve van. A veszély valószínűségének kimutatása az előbbeni §. ren­delkezéséhez képest megfelelő biztosíték által zárlat esetében is pótolható. Az 1 SS 1 : XVII t.-c. 76. után ezen §. kiegészítéséül: lö. §. Ha a kézbesítés posta útján eszközöltetik, az szabály­szerűen megtörténtnek tekintendő, ha annak címe alatt, a kinek részére a kézbesítés eszközlendő, kellő időben ajánlott levél lett postára adva. Posta útján eszközölt kézbesítésnél a kézbesítés a postára való feladás napját követő harmadik köznapon tekintetik meg. történtnek. Az 1SS1 : XVII. t.-c. 84. §-a helyett: 16. §. Ha a csődnyitást egy vagy több hitelező kéri és valószínűvé teszi azt, hogy az adós ellen, bár le nem járt köve­telése van és hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghalad­ják, a bíróság legfelebb harmadnapra tárgyalást tűz ki s arra az adóst a törv. rendtartásnak a keresetre hozott első végzés kézbe­sítésére vonatkozó szabályai szerint olyan meghagyással idézi meg, hogy fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot elő­terjesztésével igazolja. A mennyiben az adós az érintett meghagyásnak eleget nem tesz s a hitelezők a csődnyitási kérelemtől el nem állanak, a csőd azonnal elrendelendő. A tárgyalás elhalasztásának csak azon hitelezők beleegye­zésével van helye, a kik a csődnyitást kérték. Fontos okokból a tárgyalást a biróság a hitelezők beleegyezése nélkül is el­halaszthatja. Ha a biróság a csödnyitási kérvényt nyilván alaptalannak találja, azt tárgvalás elrendelése nélkül visszautasítja. Az 1881: XVII. t.-c. 85. §-a helyett: 17. §. Ha a csőduyitást valamelyik hitelező — ki azt, hogy követelése van, valószínűvé teszi — olyan adós ellen kéri, a ki megszökött vagy elrejtőzött, a biróság a csődnyitási kérvény tárgyalására határnapot tűz ki s adós részére a hírlapi idézés mellőzésével gondnokot nevez ki. Ugyanez ál! akkor is, ha a csőd ismeretlen örökösök ellen kéretik. 18. §. A biróság annak kiderítésére, hogy a csődöt kérőnek adós ellen követelése van, avagy hogy az adós tartozásai annak vagyonát meghaladják, a szükséghez képest bizonyítási eljárást rendelhet. 19. g. Ha a biróság az előbbeni §-ban emiitett körülmények valamelyikének kiderítésére szemle elrendelésének szükségét látja, azt adós vagyoni állapotának és összes könyveinek és iratainak megvizsgálására kiterjesztheti. Ha szakértők igénybevételét találja szükségesnek, egy vagy több szakértőt hivatalból tartozik ki­rendelni. 20. §. A tanuk és szakértők vallomásai feletti észrevételek megtétele iránt külön tárgyalásnak nincs helye. Jogában áll azon­ban a feleknek a tanuk vallomásaira, a szakértők véleményére, vagy a szemle eredményére vonatkozó észrevételeiket a bizonyítás tárgyában felvett jegyzőkönyv berekesztése előtt előterjeszteni. 21 §. A biróság akár a csödnyitási kérvény elintézésekor, akár pedig az eljárás folyamán oly intézkedéseket rendelhet el, melyeknek célja az, hogy addig is, mig a csőd elrendeltetik, a meglévő vagyon az összhitelezők javára biztosittassék. Különösen jogosítva van a biróság e végből az adóshoz általános elidegení­tési tilalmat intézni és ha annak szükségét látja, az adós vagyoná­nak előleges zár alá vételét is elrendelni. Ha a biróság ebbeli intézkedéseit hirdetményileg közzéteszi, az 1881: XVII. t.-c. 6. §-ának rendelkezése hasonszerű alkalmazást nyer. Ha a csődnyitási kérelem elutasittatik, az elu ásító végzés­ben az e §. szerint tett előleges intézkedések hatályon kivül helyezendők. Az 1881: XVII. t.-c. 86. §-a helyett: 22. §. A biróság a csődnyi ási kérelem felett minden esetben indokolt végzés által határoz s határozatát az érdekelteknek kéz­besitteti. Ha a kérelmet alaptatannak találja, elutasitólag határoz : ellenkezőleg a csődöt megnyitottnak nyilvánítja. A hozott határozat ellen a felfolyamodás, mely felfüggesztő hatálylyal nem bir, a késbesitéstől számítandó három nap alatt nyújtandó be. Ha a csődnyitási határozatot a felsőbb biróság megváltoztatja vagy feloldja, a foganatosított biztosítási intézke­dések mindaddig hatályban maradnak, mig a csődnyitás kérdése jogérvényesen eldöntetik. A biróság által elrendelt csőd a határozat meghozatala után, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e vagy sem, a csődnyitást kérő hitelezők elállása folytán meg nem szüntethető. Az 1881: XVII. t.-c. 96. §-a helyett: 23. §. A biróság akár hivatalból, akár a hitelezők kérelmére a tömeggondnok mellé a csődhitelezőkből vagy ezek képviselői­ből ideiglenes választmányt nevezhet ki. A kinevezés mellőzésére nem szolgálhat indokul az, hogy a csődhitelező, illetve ilyennek a képviselője nem a biróság székhelyén lakik. E választmány, mely legfelebb három tagból állhat, a tömeggondnokot általában, különösen pedig az 1881: XVII, t.-c. 156. §-ában felsorolt teendő tekintetében ellenőrzi, az 1881: XVII. t.-c. 160. §-ában kijelölt teendők tekintetében pedig a csődbíróságnak véleményt ad. A biróság azon határozata ellen, melylyel ideiglenes választ­mányt nevez ki, jogorvoslatnak helye nincs. Az 1881: XVII. t.-c. 97. §-a helyett: 24. §. A közadósnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai és sógorai, testvérei, unokatestvérei és ezeknél még közelebbi rokonai, házastársai és jegyesei testvéreinek házastársai és házastársainak testvérei és az itt felsoroltak képviselői sem tömeggondnokul, vagy ennek helyetteséül, sem ideiglenes választmányi tagokul ki nem nevezhetők. Jogutódlás esetében ezen rendelkezés a jog­utódra és annak képviselőjére is alkalmazandó. Az 1881: XVII. t.-c. 103. §-a helyett: 25. §. A tömeggondnok a tömeg érdekében tett kiadásainak megtéritését és fáradozásának díjazását igényelheti. A díjak szabad egyezkedés tárgyát képezik egyrészről a lömeggondnok, másrészről a választmány közt. A létrejött egyez­ség a csődbiztos által jóváhagyás végett a biróság elé terjesz­tendő, mely esetleg a közadós és a hitelezők meghallgatása után az egyezséget vagy helybenhagyja, vagy a dijakat, ha azokat túlságosaknak találja, belátása szerint mérsékli. Ha az érdekeltek közt egyezség nem jő létre, a díjakat a csődbiztos és választmány meghallgatása mellett s tekintettel az ügykezelés terjedelmére, fontosságára s a kifejtett tevékenységre, a csődbiróság állapítja meg. A határozat mind a két esetben a tömeggondnokkal és a választmánynyal kézbesítés, a hitelezőkkel és a közadóssal pedig posta útján közöltetik. A dijak tárgyában a másodbiróság véglegesen határoz. A kiadások a tömeggondnoki számadásokba teendők. (Folyt, köv.) Belföld. A képviselőház ülése november hó .-{-{'111. * (Folytatás,) III. A fogház- és elzárásbüntetés végrehaj­tására és a pénzbün tei: ések felhasználására vonatkozó javaslatok. Mandel Pál előadó : T. ház! A t. ház napirendjén lévő javaslat hivatva van börtönrendszerünk fejlesztésére nagy hatást gyakorolni. Krvényben lévő törvényeink értelmében ugyanis a kihágások feletti bíráskodás megoszlik a bírósági és közigazgatási hatóságok között; a bírósági fogházak mellett pedig fentartatnak közigazga­tási fogházak is. A büntetések végrehajtásának és a felügyeletnek egyenlő­sége érdekében azonban, de takarékossági szempontból is kívá­natos, hogy a szabadságvesztés büntetése — tekintet nélkül arra, hogy biróság vagy közigazgatási hatóság hozta-e az Ítéletet — egy helyen, egy felügyelet és kezelés alatt és pedig a birósági fogházakban hajtassék végre, miután a birósági fogházak állapota a célnak jobban megfelel és mivel a szükséges őrizeti személy­zettel is jobban el vannak látva, a javaslattal tehát inditványoz­tatik, hogy a fogház- és elzárás büntetése mindig csak a birósági fogházakban hajtassék végre, közigazgatási fogházak pedig többé ne tartassanak. Továbbá az 1887 : VIII. t.-c. akként rendelkezik, hogy a büntetéspénzek, a szerint, a mint közigazgatási hatóságok vagy bíróságok által lettek a pénzbüntetések kiszabva, megoszolva kezeltetnek a belügyminiszter és igazságügyminiszteri tárcák által. Miután pedig a javaslat szerint a közigazgatási fogházak különben is megszűnnek, célszerűen inditványoztatik a törvény­javaslatban az is, hogy a büntetéspénzek kezelése kizárólag az igazságügyminiszterhez utasittassék, a ki a befolyó összegeket fogja kezelni és a »büntetéspénzek országos alapja« elnevezés alatt a törvény által rendelt büntető jogpolitikai célokra fordítani. De épen azon törvény is, a mely a büntetéspénzek hova­fordításáról rendelkezik, nevezetesen az idézett 1887 : VIII. t.-c. illető szakasza, a gyakorlatban célszerűnek nem mutatkozott, minélfogva enntk is megváltoztatását célozza a javaslat. Nevezetesen az 1887 : VIII. t.-c. akként intézkedik, hogy a büntetéspénzek >/4 része rabsegélyezésre és javító-intézetek fen­* Kezdetét 1. a »Jog« 46. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom