A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 47. szám - Törvényjavas at a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadhatásáról. (Vége.)

A JOG. 355 Ámde azon kérdés felvethető, hogy a tényleges állapotnak jogivá yalo átváltoztatásnál a betétszerkesztési bizottság végez-e biroi ^ functiöt, a tényleges állapotot valahányszor a bizottság jogivá átváltoztatja, mindannyiszor az ellentmondás és felszólalás kereten belül mindig birói functiót végez, mert jogérvényesen megállapít valamit. Nézetem szerint tehát a betétszerkesztő-bizottság nem tartozik előbb az úrbéri bírósághoz fordulni a végett, hogy az itéletileg már kimondott területre és egyénekre meghatározott feloszthatást tényleges keresztülvitelét elismerő határozatot beszerzett, ha a tényleges felosztás csakugyan az ítélet értelmében történt. Az 55. §. szem előtt tartva a felosztás kimondását, a tényleges keresztülviteli módozatot akként követeli, hogy a kérvényhez csatoltassék akár a közigazgatási határozat, akár az úrbéri bírósági itélet. E szakasz a/. 1. §-al szemben az úrbéri bíróság mellett a közigazgatási forumot is elismeri illetékesnek a közös illetőség teloszthatására nézve, de homályos marad az irányban, vájjon a további lépések is ott keresendők, hol az ügy folyamatba tétetett. Előfordulhat tehát a betétszerkesztö bizottság előtt az eset, hogy a törvényhatóság úrbéri birói intézkedés nélkül kimondotta a közös illetőség feloszthatását, a nélkül, hogy a tényleges felosztás bekövetkezett, vagy a tényleges felosztás jóváhagyás nélkül keresztülvitetett volna. Jogérvéuyes határozat alapján végrehajtásilag a további lépések ott teendők, hol azok megtehetése elrendeltetett, valamint a kö2Ígazgatási hatóság az úrbéri birói hatáskörbe nem vághat, ugy viszont áll a dolog. Ez esetben nem szabad a betétszcrkesztö-bizottságnak zavarba jönni, mert ha áll a 2. §. iutézkedése, ugy neki nem kell tovább vizsgálni, vájjon a tényleges felosztás a határozat értelmében és alapján történt, mert a fentebb előadott, nézetem szerint a bizottság eljárása mint birói eljárás a tényleges felosztást jogérvénynyel a bejegyzéssel felruházza. A betétszerkesztö-bizottság előtt fontos és a maga álláspontját teljesen tisztázó intézkedést tartalmaz az 57. §., mely azt mondja, ha a felosztási eljárás befejeztetett jogerejüleg, avagy a tényleges felosztás bíróilag ítélettel jóváhagyatott, a pénzügyi hatóság az adókataszteri nyilvántartás végett a felosztási térkép és földkönyv áttétele mellett értesíttetik. Feltételezi tehát, hogy a felosztás még csak ezután vezettetett a térképre és csak azután értesíttetik a pénzügyi hatóság. A betétszerkesztő-bizottságnál a betétek elkészítése alapjául az úrbéri és kataszteri adatok szolgálnak zsinórmértékül, a kataszteri adatokkal támogatott tényleges birtoklás biztos alapul szolgálhat a bejegyzésre akkor, ha a birtok fekvése, területe és minősége a tényleges birtokos birtoklási viszonyával egyezik. Ha tehát ez adatok mindazt igazolják, hogy az előleges közigazgatási határozat vagy birói itélet alapján jogérvényesen a közös illetőség nemcsak ténylegesen felosztatott, hanem a felosztás egyénenként a kataszteri munkálatokban is van keresztülvive, ugy a betétszerkesztő-bizottság megfelel fekubtának, ha a kataszterileg foganatosított ténvleges állapotnak megfelelő tényleges birtoklási viszonyt a bejegyzéssel jogivá átváltoztatja. Határozottan következik ez az érintett 57. §-ból, mert e szakasz a tényleges felosztás: oly stádiumban feltételezi, midőn a kataszteri adatok a tényleges felosztás szerint nincsenek feldolgozva, mit ama kitétel igazol, hogy a térkép és földkönyv a pénzügyi hatósághoz nyilvántartás végen átteendő. E rendeletuek 65. §-a tán némi zavarba hozhatná a betétszerkesztő-bizottságot az irányban, hogy a közös, de tényleg felosztott illetőség tekintetében feltétlenül a jóváhagyásra szorítana, ámde e §. a már előző szakaszok kapcsán magyarázható; mi abból is következik, hogy a korábbi itélet által kimondott felosztás a korábbi jogszabályok szerint foganatosítandó; de nem képez zavart azért sem, mert felteszi azt, hogy a feloszthatás jogerejüleg ki van mondva, azonban a felosztás még meg nemtörtént. Az eddigiekből a következtetést levonva, a ministeri rendelet a betétszerkesztési munkálatokra csak addig és akkor érvényesítendő, ha akár a közigaagatási, akár az úrbéri bíróság utján hozott a feloszthatásra vonatkozó határozat foganatosítva nincsen, avagv foganatba ment a nélkül, hogy a kataszteri munkálatokban , az egyénenkénti felosztások foganatosítva lennének. Ezek után áttérek a rendelet 3. §-ára, melynek szövege: »Hogv oly esetben, midőn a felosztatni kért terület telekkönyv-Heg a község tulajdonául van felvéve, a felosztási eljárás csak ugy indítható meg, ha a kérvény mellett a községnek a törvényhatóság által jóváhagyott oly közgyűlési határozat rautattatik be, melyben a legelő úrbéri minősége elismertetik és a telekkönyvezés hibásnak jelentetik ki.« A betétszerkesztő-bizottság eljárása a betétek elkészítésénél j az úrbéri legelök egyénenkénti felosztására, illetve bejegyzésére nézve az úrbéri é3 kataszteri adatok lehetnek irányadók. Az úrbéri iratok vagy azt bizonyítják, hogy az úrbéresek peren kívül vagy perileg felebbezéssel osztották fel egyénenként a közös illetőséget. Kérdés tehát, ha ily felosztás a kataszternél foganatosíttatott és e felosztás alapján a birtokosok húszadikájánál találjuk a legelőrészt, alkalmazandó-e a ministeri rendelet 3. §-a ? Már fentebb kifejeztem szerény nézetemet, hogy a törvénynek és azt pótló rendeletnek visszaható ereje nincsen, kimutattam, hogy a rendelet két részre oszlik, az egyikre, mely a feloszthatást kimondja, a másikra, mely a felosztás tényleges keresztülviteli módozatát megállapítja. Ezt szem előtt tartva, különbséget nem tesz, vájjon a tényleges felosztás perenkivül vagy perileg foganatosítva lett, mert a szakasz világos szavai szerint az eljárás csak ugy indítható meg, ha a felosztás még nem kérelmeztetett. De nem alkalmazható a felosztást elrendelő úrbéri iratok alapján, ha ez itéletileg el van döntve. Az itélet res judicatát involvál, az érdekeltek között törvényt szab, a külvilágban pedig annak elismerését követeli; a res judicatát tehát a2 egyeseknek, ugy mint a hatóságoknak respectálni kell. Nem birom felfogni azt, hogyha az úrbéri biróság által kimondott itélet alapján történt felosztásnál, mely felosztás a kataszterben már rég szerepel és a kataszteri adatokban ki van tüntetve és már 25 év óta ténylegesen birják az egyesek a nekik jutott legelőrészt, kényszerülve lennének a törvényhatóságila^ jóváhagyandó község beleegyezését kikérni, mivel a közös illetőség tévesen a község nevére Íratott! A községnek törvényhatóságiig jóváhagyandó beleegyezése vagyona elidegenítéséhez kívántatik meg, itt sem jog elidegenítése, sem jogfelmondásról van szó, a nem létező jogról sem lemondani, sem azt elidegeníteni nem lehet. Ha a község maga a jogszerűtlen bejegyzést constatálja, ha e bejegyzés jogszerűtlensége mellett az úrbéri és kataszteri adatok egyformán szólanak, ugy mire való a törvényhatóság beleegyezése ? Nem irritál a rendeletnek ama kitétele, hogy a törvényhatóság jóváhagyásában ismerje el a közös illetőségek úrbéri illetőségét és hogy téves volt a telekkönyvezés, nem azért, mert a fentiek szerint kimutattam, hogy a rendelet e §-a egyáltalán nem alkalmazandó, ha az egyénenkénti felosztás már rég foganatba ment és a legtávolabbi jogutódlással már a kat. térképen és kat. telekkönyvben is ki van tüntetve, de nem azért, mert jogerejü Ítélettel szemben semmiféle hatóság jóváhagyására nem szorul a további bejegyzés. Ha tehát a betétek elkészültével az úrbéri Ítéletek a feloszthatásra nézve megvannak, ha az úrbéri ítélettel az ingatlanok fekvése és terjedelme iránt kétség nincsen és ez alapon a tényleges felosztás már rég foganatba ment, a tényleges viszonyok pedig a kataszterben is feljegyezvék, ugy nézetem szerint semmi szükség nincsen a jóváhagyásra, mert a már itéletileg kimondott és tényleges hosszas birtoklással szemben a birtoklással sanctiót nyert viszony nem szükségli, hogy a legelő úrbéri minősége elismertessék és hogy a telekkönyvezés körül elkövetett hiba külön constatáltassék. A felosztás végrehajtható itélet alapján, akár békés önmaguk között történt uton, akár a biróság igénybevétele mellett eszközöltetett, mert ez a rendelet kibocsátása előtt tiltva nem volt. De nem kell a rendelet értelmében sem a törvényhatósági jóváhagyással ellátott községi bejegyzés. E rendelet elismeri azt, hogy az úrbéri legelők elkülönítése akár közigazgatásilag, akár bíróságilag történhetett, ugy az egyik, mint a másik jogérvényesen intézkedett, de olyformán, hogy egyik a másik intézkedését tartozik elismerni, ha tehát az úrbéri biróság kimondotta a legelők úrbéri minőségét és egyénenkinti feloszthatását, ugy a törvényhatóságot és községet nem kell megkérdezni, jóváhagyja-e azt, mit a biróság jogerejüleg eldöntött. Ha ez így nem állana, akkor előfordulhatna az eset, hogy valakinek ellenzése folytán a törvéryhatóság az úrbéri ítéletet nem hagyja jóvá, mi lenne ennek a következménye ? Csak nem találkozik jogász, ki azt mondaná, hogy a törvényes Ítéletnek nincs hatálya, mert a törvényhatóság azt jóvá nem hagyja, avagy találkozik telekkönyvi szakértő, ki azt mon daná, mert a birtok a község nevén áll, ennek törvényhatóságilag jóváhagyott beleegyezése szükséges, hogy a tulajdonjog másra átirathassék ' de erre feleletem az, hogy e tétel itt nem alkalmazható, az úrbéri viszonyokat rendező szabályok a telekkönyvi rdtstól eltérő intézkedést és különleges szabályokat képeznek, továbbá mert itt nem kiigazítási kérelemről, hanem végrehajtható itélet érvényesítéséről van szó, mely akár birói közbenjárással, akár a nélkül, békés uton rendezhető. Ha a betétszerkesztési munkálatoknál a törvényhatósági jóváhagyás szükségeltetnék, ugy a passióból történt esetleges megtagadásnál nemcsak a betétszerkesztési munkálat, de az összes dolgozatok, úrbériek ugy, mint kataszteriek, halomra dűlnének és oly bonyodalmak származhatnának, mik mindenre, csak nem a rendezett birtokviszonyra vezetnének. Törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kivül való megtámadhatásáról. \ (Vége.) 20. §. Ha a csőd megnyitásakor a hitelező által fohamatba tett megtámadási perben már itélet volt hozva, annak végrehaj tását csak a tömeggondnok, illetve választmány kérelmezheti. De ha a hitelező a csőd megnyitása előtt a hozott itélet alapján * Kezdetét 1. a »Jog« 46. számában.