A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 47. szám - Átlépés az egyetemekről a jogakademiákra

Vei-tötleuit ve. Tizenegyedik évfolyam. 47. szám. Budapest, 1892, november 20. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart S. si. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rak part 3. sz. Kézi rátok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HHIWP U I6AZSA&ÜGT ERDEKEINEK KÉPVISELEM A MW ŰGYVEDÍ, 811, ÍBÍÍS/I ÉS IMEW\ m KÖ/lllM. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. REVA1 LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványig al küldendők. TARTALOM : Átlépés az egyetemekiöl a jogakademiákra. Irta : dr. Horváth Ódon, dékán-tanár az eperjesi jogakadémián. — Az igazságügyminiszteri 20,326 90 szám alatti rendelet, alkalmazva a betétszerkesztési munkálatokra. Irta : dr. Molnár Jákó, mohácsi aljárásbiró. -Törvényjavaslat a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekvényeknek csődön kivül való megtámadhatásáról (Vége.) — Törvényjavaslat az 1S81 : XVII. t.-c. (csődtörvény) módositása tárgyában. — Belföld. (A képviselőház tárgyalásai: A fogház- és elzárásbüntetés végrehajtására és a pénzbüntetések felhasználására vonatkozó javaslatokról. — A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése.) — Sérelem. (Tanulási és szakértői dijak az ügyvéd ellen. Irta : Dr. K i s s Károly, budapesti ügyvéd.) — Irodalom. (Felsőbíróságaink elvi határozatai. Irta : dr. Márkus Dezső. — A magyar jogászegyesület kiadványai.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. —• Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlony«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Átlépés az egyetemekről a jogakademiákra. Irta: Dr. HORVÁTH ODON, dékán tanár az eperjesi jogakadémián. Egyik közelebb megirt cikkemben * volt alkalmam elmondani nézeteimet arra vonatkozólag, hogy milyen indokolatlan dolognak tartom azt, miszerint tanulmányi rendünk az egyetemekre a féléves rendszert fogadván el, a jogakademiákra az egész éves rendszert akarja fentartani; jóllehet — mint azt részletesen kijelentettem — maga a mindennapi tapasztalás is meggyőz arról, hogy ez a mesterségesen létesített különbség az egyetemek és a jogakadémiák között fenn nem állhat s hogy az — mint magamat kifejeztem — igazán csak a papiroson van meg. Ennek az alapjában véve meg nem feleiéi intézkedésnek egyik következményéről: az egyetemekről a jogakademiákra való átlépésnek jelenlegi szabályozásáról kivánom ezúttal szerény véleményemet elmondani. A jogtanodák új szervezéséről szóló 1874-tk évi szabályzat 59. és 60. §-aiban erre a kérdésre vonatkozólag a következő rendelkezéseket olvashatjuk : »A fenn lévő királyi jogakadémiák és az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogtanintézetek újjászervezésének egyik főtendentiája az lévén, hogy az utóbbiak teljes karokká kibővítve, a tanuló ifjúságnak tudományos kiképeztetésében egyenlőbb versenyre kelhessenek az egyetemekkel, a nélkül, hogy menedékül szolgáljanak a netán nagyobb egyetemi szigor előli kimenekülésre: a kölcsönös átlépés az egyik tanintézetből a másikba elvileg teljesen szabadnak jelentetik ki. Miután azonban a jelen rendelettel teljes karokká átalakított tanintézetek az egyetemektől lényegesen abban térnek el, hogy az utóbbiak egyes semesterek, az előbbiek egész évi tanfolyamok alapjára vannak fektetve, a téli félév, illetőleg valamely tanév első fele után az átmenetnek nem lehet helye.« Az 1884. évi szabályzatnak 2-ik pontja erre nézve azt mondja ki, hogy: »Egyetemtől akadémiára való átlépés a második félévre ezentúl sem engedtetik meg.« Az idézett rendelkezések szerint tehát a dolog ugy áll, hogy míg a tanév első félévének végén a jogakadémiákról az egyetemekre s a jogakadémiákról a jogakademiákra való átlépés korlátlanul, szabadon történhetik, addig az egyetemektől a jogakademiákra való átlépésnek a második, negyedik, hatodik s nyolcadik félévek kezdetén általában hely engedve számában. •Féléves rendszer a jogakadémiákon.* (»A J o g« 1892. okt. 16-ki Lapunk mai száma nincs, s azt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minísterium legfeljebb csak külön kérvényre, kegyelemképen szokta engedni. Ennek a szabálynak az indító okát én a magam részéről belátni nem vagyok képes s ezért azt, annak az »egyenlőbb versenynek« a létesítése céljából is, melyet az 1874-ik évi szabályzat az egyetemek és a jogakadémiák között látszólag megteremteni akart, határozottan helytelennek s mielőbb megszüntetendőnek tartom. Az átlépés meg nem engedésének az okát, abból, a mit szabályzataink ide vonatkozólag magukban foglalnak, kettőben lehetne keresni. Először abban, hogy a félévi és illetve egész évi rendszerben álló különbség folytán az egyetemeknél és a jogakademiáknál a tantárgyak beosztása más s míg a második félévre a jogakadémiákról az egyetemekre átlépő ifjú, az illető tanfolyam alatt hallgatandó tárgyakat itt könnyen pótolhatja, addig megfordítva az egyetemekről átlépő ifjúra nézve a jogakadémiák tanrendje szerint, e tekintetben esetleg nehézségek merülhetnek fel; másodszor pedig abban, hogy az egyetemeken és a jogakadémiákon a félévek kezdete és vége nem esik össze. A mi az első helyen emiitett okot illeti, arra nézve meg kell jegyeznem, hogy bármennyire igaz is az, miszerint a jogakadémiákon a hallgatandó főtantárgyak félévenkint kötelezően vannak megállapítva, míg az egyetemeknél ily részletesen megállapított tanrendet nem találunk, ez semmiképen se elegendő az átlépés korlátozásának az indokolására. Kitetszik ez abból, hogy az alapvizsgálatokra való bocsátásnak a feltételét a szabályszerű két, illetőleg négy félévnek a kimutatása és az képezi, hogy ezek alatt a jelölt a vizsgálatnak tárgyait képező tantárgyakat a megállapított óraszámban hallgatta légyen; éppen igy a végbizonyítványok kinyerhetésének s ezek alapján az államvizsgálatokra való bocsátásnak a feltételképen általában a szabályszerű nyolc — illetőleg az 1889: XXVI.t.-c.értelmében: hét — félévnek a konstatálása s az alap- és államvizsgálatok tárgyait képező tantárgyaknak egy-egy főcollegiumban való hallgatása van megkívánva (vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeri rendelet: 1886. szeptember 28-án 24.086. sz. a.), tekintet nélkül arra, hogy az ifjú a féléveket és az előszabott tantárgyakat mely tanintézetnél hallgatta légyen ? Annyi bizonyos, hogy ha az átlépés következtében az átlépő az előirt tantárgyakat nem, vagy pedig nem a kellő óraszámban hallgatta: akkor ő mindaddig, a míg ezt nem pótolta, alapvizsgálatokhoz nem bocsátható, vagy pedig végbizonyítványt nem nyerhet ; de hogy miért kelljen, vagy miért lehessen ezen a címen az átlépést általában megtiltani, azt belátni igen nehéz. Ha ez volna a kifogásolt intézménynek az oka: akkor ezen a címen általában az látszanék a legcélszerűbbnek, ha mindenkire kivétel nélkül szabályként lenne megállapítva az, hogy a közvetlenül egymásután következő két félévet okvetlenül ugyanannál a tanintézetnél kell elvégeznie, pedig — mint láttuk — ez nincsen igy, mert hiszen csak az egyetemekről az akadémiákra való átlépés van megtiltva, míg az akadémiákról az egyetemekre és az akadémiákról az akadémiákra való átlépés elé semmi akadály gördítve nincsen. — Tudnunk kell azt, hogy a jogakadémiák tanrendjei között is van néhol eltérés ; az ezek között való átlépés ily tekintetben tehát néhol szintén visszásságokat eredményezhetne s mégis a végbizonyítványok kiállításáról szóló fentebb idézett ministeri rendelet az ily esetekre azt mondja ki, hogy: »A. köteles 8. (illetőleg 7.) félév a végbizonyítványt kiállító tanintézet |£S oldalra terjed.