A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - A képviselőház ülése november hó 3-án

350 A J ü GK 15. §-nak megfelelően azon birtokos tartozik kártérítést szolgáltatni, a kinek birtoklásában a megtámadhatlan jogszerzés történt, feltéve, hogy ezen birtokos szerzése egyáltalán megtámadható. 20. §. Ha a megtámadási jog kereset alakjában érvényesíttetik, azon kérelemmel, hogy a megtámadott jogcselekvény a hitelezővel szemben hatálytalannak moudassék ki, azon kérelem is előterjesztendő, hogy a megtámadott a hitelező kielégítése céljából mit tartozik teljesíteni vagy tűrni. 21. §. Ha a megtámadási keresetnek a jelen törvény 7. §-ában felsorolt esettk valamelyike alapján adatik hely, mindazon biztosítási vagy kielégítési végrehajtások, melyek a megtámadás tárgyára jelen törvén}' szerint már előzőleg foganatosíttattak vagy további hat hónapon belül foganatosíttatnak, egyidejűlegeseknek tekintendők. A jogerejű ítélet rendelkező része a hivatalos lapban háromszor közzéteendő azzal, hogy a hat hónapi határidő az utolsó közzététel napjától számíttatik. Az ítéletben az, hogy a megtámadás tárgyára foganatosított vagy hat hónapon belül foganatosítandó biztosítási és kielégítési végrehajtások egyidejíílegeseknek lesznek tekintendők, világosan kiteendő. A jelen §. rendelkezése akkor is alkalmazást nyer, ha a megtámadásnak a 7. §-ban felsorolt eseteken kívül még a törvén\ egyéb megtámadási indokai alapján is lett hely adva. 22. §. A megtámadott az általa teljesített viszonszolgáltatás, avagy a megtámadás folytán ismét feléledő követelése megtérítése végett csak az adós ellen fordulhat. A megtámadási perben érvényesített igénynyel szemben a megtámadott az adós ellen fennálló követelése beszámítását nem érvényesítheti. 23. §. A megtámadottá jelen törvény 13—19. §-aiban meghatározott terjedelmen túl menő teljesítésre egyáltalán nem és akkor sem kötelezhető, ha ugyanazon jogcselekvény több hitelező által ugyanazon vagy több különböző per utján lett megtámadva, avagy ha a jelen törvény 21. §-ának esete forog fenn. 24. §. A megtámadott szabadul az ellene támasztott igénytől, ha a támadó hitelezőnek az adós ellen fennálló követelését kifizeti. 25. §. Ha az adós vagyona ellen csőd nyittatik, a hitelező által folyamatba tett keresettel megindított megtámadási per félbeszakad. A tömeggondnok és illetőleg csődválasztmány (1881 : XVII. t.-c. 26. §.) ez esetben jogosítva van a perbe a támadó hitelező helyébe lépni, avagy a per átvételét megtagadni. Elhatározásáról mindkét- esetben ugy a támadó hitelezőt, mint a megtámadottat birói vagy közjegyzői uton értesíteni tartozik. Ha a tömeggondnok és illetőleg választmány a végleges választmány megválasztásától számított nyolc nap alatt nem nyilatkozik, akkor ugy a támadó hitelező, mint a megtámadott jogositva van a csőbirságnál kérni, hogy a tömeggondnoknak és illetőleg csődválasztmánynak meghagyassák, hogy a csődbíróságnál a történt elhatározás iránt záros határidő alatt nyilatkozzék. A tömeggonduok és illetőleg választmány nyilatkozata a csődbíróság által ugy a támadó hitelezővel, mint a megtámadott alperessel közlendő. Ha a tömeggondnok és illetőleg csődválasztmány a csődbíróság által megszabott záros határidő alatt sem nyilatkozik, akkor az tételeztetik fel, hogy a per átvételét megtagadja Ha a tömeggondnok, illetőleg választmány a pert átveszi, a törvénykezési rendtartás szerinti határidők, ugy általa, mint a megtámadott alperes által a nyilatkozat kézbesítésétől számítva, újból és egészen igénybe vehetők. Ha a tömeggonduok, illetőleg választmány a per átvételét megtagadja, az a felek által, de csakis a perköltségekre vonatkozólag újból felvehető és folytatható, a mely esetben a törvénykezési rendtartás szerinti határidők a felek által az újra felvételi nyilatkozatra hozott birói végzés kézbesítésétől számítva szintén újra és egészen igénybe vehetők. Az által, hogy a tömeggondnok és illetőleg a választmány a per átvételét megtagadta, abbeli joga, hogy az 1881: XVII. t.-c. I. R. III. fejezete értelmében önállóan támadhasson, nem érintetik. (Vége köv.) Belföld. A képviselőház ülése november hó 3-án. I. Bejelentések. J e 11 i n e k Arthur előadó bemutatja az igazságügyi bizottság jelentését a sommás eljárásról szóló javaslatra vonatkozólag. II. A telekkönyvi betétek szerkesztése. iM a t u s k a Péter az igazságügyi bizottság előadója : T. ház ! A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvények, nevezetesen az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891. t.-c. megalkotásánál általánosan elismertetett, hogy a telekkönyvi intézmény, mely jelenleg az ingatlanok forgalmának és hitelképességének egyedüli alapját képezi, sürgős helyesbítést igényel. E helyesbítés két irányban céloztatott, első sorban azon irányban, hogy a telekjegyzőkönyvek a kataszteri állapottal összhangba hozassanak és igy az ingatlanok művelési ágainak kitüntetése mellett az értékmeghatározás lehetővé tétessék és másodsorban azon irányban, hogy miután igen sok telekjegyzőköuyvben részben elavult _ bejegyzések fordulnak elő, másrészt tulajdonosokul oly egyének jegyeztettek be, a kik ezen ingatlanokat nem bírják, vagy soha sem bírták, hogy ezen hibás bejegyzések szintén helyszíni eljárás által igazíttassanak ki. A telekkönyvi eljárás jelen Rendszere szerint ezen helyreigazítás azért vált lehetetlenné, mert igen jól méltóztatnak tudni, sok ingatlan már a tizedik kézen van, részben most az eredeti felvételnél történt hibásan a tulajdonos bejegyzése, részben későbbi átruházások, örökösödés útján való átszállások nem jegyeztettek be a telekjegyzőkönyvbe és igy megtörténhetik a jelenlegi eljárás szerint, hogy azon költség és fáradság, melylyel ez a helyreigazítás eszközölhető lenne, az illető ingatlan értékével sem áll semmiféle arányban. Ehhez képest hozatott azon intézkedés, hogy helyszíni eljárás útján bizottságok által kiigazittassanak ezen hibás bejelentések, a mely eljárásnál — a mint az az illető törvényeknél körül van irva — a harmadik személyek jogainak megóvása, kellő nyilvánosság, hirdetményi eljárás és egyéb óvatossági intézkedések mellett sommásan történnének e helyreigazítások. Hogy mennyire szükséges és mennyire sürgős a telekkönyveknek helyreigazítása, az kitűnik az igazságügyi miniszter urnák a törvényjavaslathoz beterjesztett jelentéséből, a mely szerint azon 11 telekkönyvi hatóságnál, a hol jelenleg a betétek szerkesztései folyamatban vannak, az ingatlanok mintegy 28 százalékánál hibásak a tulajdonosi bejegyzések s igy csaknem azt lehel állítani, hogy az ingatlanok 28%-a forgalmon kivül esik. A betétek szerkesztése ezen 11 telekkönyvi hatóság területén van jeleuleg folyamatban és kívánatos volna, hogy e téren gyorsabb haladás történjék ; de méltóztatnak tudni, hogy az igazságügyminiszter ur részben nem rendelkezik a kellő közegekkel sem, részben pedig az adókataszteri munkálatok sincsenek befejezve, vagy a hol ezek már megtörténtek, az új, tényleges állapottal nincsenek összhangzásban. A jelen javaslatban azon intézkedés céloztatik, hogy addig is, a míg ezen betétek az összes telekkönyvi hatóságoknál keresztülvitetnek, a tényleges birtokosnak tulajdonos gyanánt való bejegyzésére nézve történhessék intézkedés olyan irányban és olyan modalitások mellett, mint a hogy az a betétekről szóló törvényben kontempláltatott. Ezen intézkedés célba vétetett pedig egész községekre azon esetben, ha az igazságügyminiszter ur azt elrendeli, vagy ha az úrbéri rendezés vagy tagosítás folytán a telekjegyzőkönyvek átalakítása foganatosittatik, egyes ingatlanokra nézve pedig azon esetben, ha az illető tényleges birtokos azt kérelmezi, vagy a mikor a hagyatéki eljárásnál e tulajdonos-igazításnak szüksége fönforog. Az igazságügyi bizottság örömmel hozzájárul a javaslat ez intézkedéséhez, annál is inkább, mert a teendő intézkedések és a célba vett eljárás ugy is a betétszerkesztésnek egyik főrészét képezvén, annak idején ismét fel fog használtatni és mintegy előre dolgozik a betétszerkesztés foganatosítására, másrészt örömmel üdvözli az igazságügyi bizottság azért is, mert bizik abban, hogy e munka teljesíttetni is fog, miután az igazságügyi kormány fehatalmazást nyer arra, hogy nemcsak az ő rendelkezése alatt álló hivatalos személyek, hanem egyéb jogtudós egyének által is foganatosíttathassa e munkálatokat, nevezetesen akár birói képesítéssel bíró, akár nyugalmazott bírák, részben pedig ügyvédek által is, a hol ennek szüksége fenn fog forogni. Ez igazitások, a mint a javaslat szövegéből látni méltóztatnak, bélyeg- és illetékmentesek, tehát az ország lakosságára semmi terhet nem rónak, az államra nézve némi kis költséggel járnak néha, a mennyiben az illető kiküldendő bizottságok némely esetben, .részben az állam által fognak díjaztatni, de tekintetbe véve azt, hogy számos ingatlan ezen az úton ismét a forgalom tárgyává válik és hogy az illetékfizetésre fog alapot nyújtani, az államkincstár e tekintetben bő kárpótlást fog nyerni a kiadandó költségekért. Ezen okoknál fogva ajánlom a javaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés.) A törvényjavaslatot általánosságban elfogadták. A részletes tárgyalás során, a 9-ik szakasznál felszólal Teleszky István: T. ház! A 9-ik §. első bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az 1868: XXIX. t.-c 70. és 71., illetőleg az 1889 : XXXVIII. t.-c. 29. és 30. §-aiban foglalt bélyegés illetékmentesség, melyet a törvényhozás megállapított a betétszerkesztési eljárás során, terjesztessék ki a telekkönyvek azon helyesbítésére is, mely a betétszerkesztési eljárás során kivül a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat rendelkezései szerint lesz eszközlendő. Hogy a bélyeg- és illetékmentesség a telekkönyvek rendbehozatala szempontjából felette előmozdító hatással bir, azt a t. ház előtt bizonyára nem szükséges bővebben indokolni és épen azért, már akkor, midőn ezen törvényjavaslat benyujtatott, megfontolás tárgyává tétetett, nem lehetne-e kiterjeszteni azon bélyeg- és illetékmentességet, mely a betét szerkesztésére vonatkozó idézett törvényben foglaltatik, másfelöl bizonyos szabatosabb formába önteni azokat a rendelkezéseket, melyeket e részben az emiitett