A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 46. szám - A képviselőház ülése november hó 3-án

A J kot egymást kiegészítő törvény magában foglal s tárgyalások indíttattak meg e tekintetben, a melyek, mint az igazságügyi bizottság tárgyalásai során jelezve is volt, akkor még befejezést nem nyertek. Célja e tárgyalásoknak az volt, hogy — miután az emiitett törvények a bélyeg- és illetékmentességet korlátozzák időben, annyiban, hogy bélyeg- és illetékmenteseknek csak azon jogügyleteket nyilvánítják, a melyek 1886-iki törvény hatályba lépte napjáig köttettek; a nyugta-bélyegmentességet pedig csak azon jogok megszűntének esetére korlátozzák, melyek az 1885-ik év végéig szűntek meg — terjesztetnék ki ezen bélyeg- és illetékmentesség ugy a betétszerkesztési eljárás, mint a telekkönyvek helyesbítésére vonatkozó eljárás szempontjából mindazokra a jogügyletekre, melyek a jelenben hasonló törvény hatályba léptének napjáig köttettek, de illetékszabás végett be nem jelentettek és mindazon nyugtákra, melyek oly telekkönyvi jogok megszüntetésére vonatkoznak, a melyek nem 1885. dec. végéig, hanem 1891. december végéig szűntek meg. Természetes, hogy ha az illetékmentesség ily módon kiterjesztetik, ez által a vaíóban igen kívánatos s a köz- és egyénhitel szempontjából egyaránt fontos helyes telekkönyvvezetés nagyon hatályosan elő fog mozdittatni. Az időközben e részben folyt tárgyalások arra az eredményre vezettek, hogy ma már azon helyzetben vagyok, hogy ezen kiterjesztésre vonatkozó módosításokat a pénzügyminiszter ur előzetes hozzájárulásával a t. háznak javaslatba hozhatom. Célja a módosításnak e kiterjesztésen felül az is, hogy a bélyeg- és illetékmentességre vonatkozó rendelkezések praecisebb formában szövegeztessenek, hogy bizonyos rault nyilatkozatok és pótnyilatkozatok, melyekre eddig a bélyegmentesség és a betétszerkesztési eljárás ki nem terjedt, szintén bélyegmentességben részesitteásenek. És mindezek szükségessé vagy legalább célirányosabbá teszik azt, hogy az e részben eddig fennállott törvények hatályon kivül helyezésével egészen új szakaszokban szövegeztestessenek mindezen bélyeg- és illetékmentességek. E szempontból odaterjed indítványom, hogy méltóztassék a t. ház a 9. §. első bekezdését, mely a bélyeg- és illetékmentességet tárgyalja, itt kihagyni, ugy, hogy a 9. §. csupán azon egy bekezdésből állna, melyet most a második bekezdés tartalmaz és méltóztassék a 10. §. után a következő új szakaszokat beiktatni: 11. §. Az 18S6: XXIX. t.-c. 70., 71., az 1889: XXXVIII t.-c. 29., 30. §-ai és az 1891 : XVI. t.-c, 17. §-ának utolsó bekezdése hatályon kivül helyeztetnek és ezek helyébe a következő 12. és 13. §-ok rendelkezései lépnek hatályba. 12. §. Ha valamely ingatlan a telekkönyvbe be nem jegyzett több átruházásnak képezte tárgyát és az utolsó tényleges birtokos tulajdonjoga az 1886: XXIX, 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. t.-c.-ben megállapított eljárás folyamán jegyeztetik be : azon közbeeső jogügyletek után, a melyek a jelen törvény hatályba lépte előtt köttettek, de illetékszabás végett ezen időig be nem jelentettek, vagy ha bejelentettek ís, de az illetékről szóló fizetésmeghagyás a jelen törvény hatályba léptét követő egy éven belül nem kézbesittetik, bélyeg és illeték nem fizetendő. Az utolsó vagyon-átruházás után, értve ez alatt örökösödés útján történt átszállást is, a szabályszerű illeték jár. Ha a megelőző birtokváltozás kisebb nagyobb közelsége alapján illetékmérséklésnek van helye (1887: XLV. t.-c. 1. §.), az utolsó vagyon-átruházás utáni illeték kiszabásánál csak az olyan megelőző átruházás jön figyelembe, a mely után az illeték kiszabatott. A tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése esetében abból az okból, hogy a jogügylet vagy az öröklés az illeték kiszabása végett kellő időben be nem jelentetett, felemelt illeték, vagy birság az utolsó vagyonátruházás után, közbeeső vagyonátruházás hiányában pedig a közvetlen vagyon- átruházás után nem szabható ki akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatályba lépte előtt köttetett, illetőleg az öröklés a jelen törvény hatályba lépte előtt nyilt meg. 13. §. Az 1886: XXIX., 1889: XXXVIII. és 1891: XVI. t.-c. alapján felvett jegyzőkönyvek, úgyszintén a beadványok és határozatok bélyeg- és illetékmentesek, kivéve a felek által az 1886: XXIX. t.-c. 59. §-a és az 1891: XVI. t.-c. 17. §-a alapján benyújtott kérvényeket, továbbá az 1886: XXIX. t.-c. 58. §-a és az 1689 : XXXVIII. t.-c. 27. §-a alapján beadott felszólalási kérvényeket, törlési kereseteket, az ezek tárgyalására vonatkozó iratokat és az ugyanezek alapján hozott birói határozatokat. Bélyegmentesek továbbá a betétszerkesztési eljárás során bemutatott vagy a felvett jegyzőkönyvekhez csatolt vázrajzok, helyhatósági bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, családi értesítők, lelkészi bizonyítványok és birói határozatok, úgyszintén a bemutatott vagy jegyzőkönyvbe vett nyilatkozatok és pótnyilatkozatok. Nyilvánkönyvi jogoknak törlése esetében a nyugta és telekköuyvileg bejegyzett bárminő jog megszűntére vonatkozó okirat csak akkor bélyegmentes, ha a törültetni kért jog az 1891. év végéig szűnt meg. 14. §. A 12. és 13. §-ok rendelkezései a jelen törvény 1-8. §-ai szerinti eljárásra is kiterjesztetnek. Módosítás a 12. (új 16.) §-hoz. Az első sorba e szavak után: »A jelen törvény« közbeszúrandó : »11., 12., 13. és 15. §-ainak rendelkezései a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. Egyebekben a törvény.* OG. 351 Ezek után bátor vagyok indítványomat a t. háznak elfogadásra ajánlani, megjegyezve, hogy a mennyiben a t. ház nem az azonnali tárgyalást, hanem a javaslatnak előbb való kinyomatását találná kívánatosnak és addig ezen szakaszoknak tárgyalását függőben kívánná hagyni, az ellen észrevételt természetesen nem teszek. (Helyeslés.) Horánszky Nándor kéri, hogy a beterjesztett két szakasz az igazságügyi bizottsághoz utasittassék. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Semmi észrevételem sincs az ellen, hogy a benyújtott új szakaszok szövege az igazságügyi bizottsághoz utasittassék és annyiban igen természetesen a 9. és 12. §-ok is, mely a hatályba lépést tárgyazza, függőben hagyassék ; de a 10. és 11. §-ok tárgyalását semmi ok sincs eli alasztani. A 11. §-nál Holló Lajos örömmel üdvözli a telekkönyvek rendezésére való törekvést. Konstatálni kivánja azonban, hogy néhány helyen, különösen a közbirtokok tekintetében nagy a rendetlenség. Ha egy ilyen közbirtokosság tagjai közt szét akarná osztani a birtokot, óriási nehézséggel kellene megküzdenie. Kéri a minisztert, vizsgálja meg az ügyet. Szilágyi Dezső igazság ügy miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam fejtegetései után azok egy részére nézve azon helyzetben vagyok, hogy határozottan nyilatkozhatom. Egy másik részére természetesen fentartással kell élnem. A mire határozottan nyilatkozhatom, az abban áll, hogy igenis kész vagyok az illető területek birtokosságának meghallgatása és a dolog kinyomozása után rendszabályt kezdeményezni arra nézve, hogy a volt Jászkun kerület ezen közbirtokosságára nézve az arányositási és felosztási eljárás szabályoztassék. Erre igenis kész vagyok, hogy annak azután mi lesz az eredménye : ennek a rendeletnek a kiterjesztése-e, vagy pedig ettől eltérő eljárás fog-e követtetni, erree nézve nem vagyok azon helyzetben, hogy nyilatkozhassam. Méltóztassék tehát a t. háznak megnyugodni abban, hogy az illetők meghallgatása és a tényállás kinyomozása után ez ügy szabályozására nézve igen is kész vagyok törvé nyhozási rendszabályt kezdeményezni. A javaslatot részleteiben is elfogadták. (Folyt, köv.) Az országgyűlési igazságügyi bizottság. (A telekkönyvi kiigazítások. A tisztviselők nyugdíja. A sommás eljárás.) A képviselőház igazságügyi bizottsága B o k r o s s Elek elnöklete alatt f. hó 4-én tartott ülésében elfogadta azon módosításokat, melyeket a telekkönyvi kiigazításokról szóló törvényjavaslathoz a bélyeg- és illetékmentességre vonatkozólag Teleszky István a ház f. hó 3-án tartott ülésén előterjesztatt; elfogadta továbbá érdemleges módosítás nélkül a bizottság az állami tisztviselők nyugdíjazásáról szóló 1885: XI. t.-c. 21. és 64. §-ainak módosítására vonatkozó törvényjavaslatot is. A tárgyalás folyamán Szilágyi igazságügyminiszter egy hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy azon lesz, hogy a sommás eljárás, a mennyiben a körülmények megengedik, a ház által mielőbb tárgyaltassék, egyszersmind azt a felvilágosítást is adta, hogy ugy a fizetésmeghagyásokról, mint az öröklési eljárásról szóló, valamint a birói és birósági hivatalnokokra vonatkozó fegyelmi törvényjavaslatok teljesen elkészültek, úgyszintén készen van a végrehajtási eljárás reformjára vonatkozó törvényjavaslat is, a bizottság tehát, a már eléje utasitottakon kivül, jövőben ezekkel fog foglalkozhatni. Nyilt kérdések és feleletek. A végrehajtás köréből. (Kérdés.) Tekintetes szerkesztőség! Kérem becses lapjukba a »NyiIt kérdések« rovatába felvenni a következő kérdést: »A végrehajtási törvény 239. §-a szerinti meghallgatásnál (tárgyalásnál) a zárlat elrendelése kérdésében tartozik-e magát az, a ki ellen a zárlat kéretik, az 1881: L1X. t.-c. 12. §-a értelmében ügyvéd által képviseltetni ? Ha nem idéztetett ügyvéd általi megjelenésre és a biró előtti tárgyaláson személyesen védekezvén, védelme, a melynek alapján a zárlatot kérő kérelmével elutasittatott, a törvényszéknél jegyzőkönyvbe vétetett, követtetett-e el a törvényszék által semmiség ? Helyes-e az elsöbirósági végzést ez okból megsemmisítő II-odbirósági végzés ?« Egy előfizető. Vegyesek. f A Curia halottja. Babos Kálmán, a m. kir. Curia tanácselnöke f. hó 9-én hirtelen meghalt. Szívszélhűdés vetett véget életének. Babost a legkiválóbb jogászok közt emlegették és mint ember is, közszeretetben állott birótársai és ismerősei körében. A boldogult életrajzi adataiból a következőket közölhetjük : Babos Kálmán Kozmadombján (Zalamegye) született 1825-ben. Pozsonyban végezte jogi és politikai tanulmányait s 1845-ben szerezte meg az ügyvédi oklevelet. Politikai tevékenységét Zalamegyében kezdte, a hol t. aljegyzővé választották. A szabadságharc küzdelmeiben élénk részt vett s hosszú ideig bujdosott, míg végre a soproni cs. kir. főtörvényszékhez hivták titkárnak, a hol 1854-ben tanácstitkár lett. Egy évvel később a kiváló képességű jogász