A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 45. szám - Törvényjavaslata fizetésbeszüntetésről és csődön kivüli egyezségről. (Előadói tervezet.)

342 A JOG. halasztást s azt kéri, hogy a közgyűlés most foglalkozzék a numerus clausus kérdésével is. Győry Elek tiltakozik e kérdés újból való feszegetése ellen, mivel a májusi közgyűlés a fölött kifejezetten napirendre tért. Pártolja Márkus Dezső dr. indítványát Rozgonyi jakab dr. azzal a hozzáadással járul az elhalasztáshoz, hogy a legközelebbi közgyűlés napját ma kell meghatározni, llodossy elnök Róth Pál felszólalása után kijelenti, hogy az indítványt jelen formájában nem bocsáthatja szavazás alá, mert a mai közgyűlés napirendjére nem a törvénytervezet, hanem a bizottsági jelentés van kitűzve. Erre Győry Elek fogalmazott egy újabb indítványt, a melyet a közgyűlés egyhangúlag határozattá emelt. E szerint a kamara a 2l-es bizottság jelentését az ügyvédrendtartás törvénytervezetével együttesen fogja tárgyalás alá venni. A magyar jogászegyletben m. hó 29-én dr. Neumann Ármin orsz. képviselő nyitotta meg a felolvasások sorozatát. C s emegi Károly elnökök az ülésen. Dr. Neumann Ármin felolvasása bevezetésében utal arra, hogy a ma létező társasági alakzatok nem képesek a gazdasági élet protheus-szerü alakban megjelenő igényeit kielégíteni. Társasági jogunk két sarkpont között mozog : az egyik oldalon látjuk az individualisztikus alapra fektetett társaságokat, melyeknél a tagok összes anyagi és intellektuális erejükkel vannak a társasághoz fűzve és ennek megfelelőleg egyenesen korlátlanul és egyetemlegesen felelősök a társaság kötelezettségeiért, a másik oldalon állanak az úgynevezett tőkeegyesülések, melyeknél a tagok csak a részvényösszeg erejéig tartoznak felelősséggel, melyeknél az alaptőke mozdulatlan, előre meghatározott fix összegben van megállapítva. Egy szóval a közkereseti és részvénytársaság képezi a mai tételes jog szerint a társaságok két tipikus alakját, melyeknek a betéti társaság és az itt-ott ismert betéti részvénytársaság majd az egyik, majd a másik oldalra támaszkodó módosításait képezik. Ezen alakzatok azonban a modern társulási ösztönt minden irányban kielégíteni nem képesek: a közkereseti társaság azért nem, mert a korlátlan felelősség a vállalati szellem nyilvánulhatására ólomsulylyal nehezedik ; a részvénytársaság pedig részint a társasági alkotmány publicisztikus jellege, a törvény abszolút intézkedéseinek domináló volta és a társasági alaptőke mozdulatlansága miatt. Ezekből kiindulva, a német törvény azon probléma megoldását célozza, miként lehessen ezen képzeményeknek is a tételes jog kapuit megnyitni s általános a nézet, hogy ezen törvény, mely minden részletében teljesen átgondolt munkát képez és ragyogó technikával bir, feladatát sikeresen oldotta meg. A közkereseti és részvénytársaságok között középen áll: az előbbi bői diminuált korlátlan felelősség helyét a társasági viszonyok nagy mérvű nyilvános feltárásával és a társasági tőke befizetésére vonatkozó korlátlan felelősséggel pótolja. A részéuytársasággal szemben a tagoknak nagyobb autonómiát, szabadabb mozgást biztosit, e mellett a fix alaptőke helyébe a német Gewerkschaft mintájára pótbefizetések elrendelése által variálható alaptőkét állit. Ezek után előadó rövid vázlatban ismerteti a törvény lényeges intézkedéseit és azon eltéréseket, melyeket a közkereseti és részvénytársasággal szemben feltüntet. Eseménynek nevezi a törvényt azért, mert rést ütött a társasági jog számos hagyományos doktrínájában, felforgatta azon sablonokat, melyek eddig — ugyszólva — dogma erejével bírtak és egy új, az eddigitől egészen eltérő jogfejlődésnek egyengeti útját. A jövő fogja ugyan igazolni, vájjon azon kompromisszum, mely a törvényben nyilvánul, képes lesz-e az új társasági képzeményeknek biztos menedéket nyújtani; annyi azonban már most is konstatálható, hogy e törvény hivatva van a társasági jog továbbfejlesztésének kiindulási pontjául szolgálni és hogy egy törvényhozási termékkel állunk szemben, melyet kereskedelmi törvényünk soká többé nem késhető revíziójánál figyelmen kívül hagynunk nem lehet. Csemegi Károly elnök mondott köszönetet a jogász közönség teljes érdeklődését mindvégig ébren tartott értekezésért a felolvasónak, kit a megjelent nagyszámú hallgatóság zajosan megélj enzett. Közjesyzői kamarák, közjegyzők ós közjegyzőhelyettesek Magyarországon. A kamarák ügyforgalmát illetőleg: 1891-ben elintézésre várt összesen 3,405 beadvány és pedig: az aradi közjegyzői kamaránál 199, a budapestinél 350, a debreceninél 435, a kassainál 458, a kolozsvárinál 290, a pécsinél 414, a pozsonyinál 338, a szegedinél 482, a szombathelyinél 174, a temesvárinál 265, összesen tehát 3,405 (1887-ben 3,564, 1888 ban 3,471, 1889-ben 3,517, 1890-ben 3,489). Fegyelmi panasz vagy feljelentés közjegyző vagy közjegyzői helyettes ellen 1891-ben folyamatban volt 52. (1887-ben 56, 1886-ban 37, 1889-ben 67, 1890-ben 68.) A kir. közjegyzőknél kamarák szerint összegezett ügyforgalmat illetőleg az összes ügykönyvekbe vezetett ügyek, illetve beadványok összege 1891-ben 383,732, a miből az aradi ügyvédi kamarára 28,737, a budapestire 73,337, a debrecenire 44,021, a kassaira 32,497, a kolozsvárira 37,438, a pécsire 30,671, a p o z s o n y i r a 35,837, a szegedire 29,9y2, a szombathelyire 27,693, atemesvárira 43,512 esik, összesen tehát 383,732 (1887-ben 311,102, 1888-ban 347,742, 1889-ben 364,362, 1890-ben 376,109). tehát örvendetes emelkedés mutatkozik. Házasfelek között vagyoni viszonyokat tárgyazó jogügyletek száma az összes kamaráknál 1891-ben 5,695, házasfelek között kötött ajándékozási szerződések száma 2,437, hozomány átvételéről kiállított elismervények 924, vakok, süketek, némák, süketnémák jogügyleteinek száma 218, közjegyzői kényszer alá eső összes jogügyletek 9,274, a közjegyzői kényszer alá nem eső általa felvett adásvevési szerződést tárgyazó jogügyletek száma 16,030, bérleti szerződést 724, örökösödési szerződést 758, vagyonátruházási szerződést 3,966, adóssági nyilatkozatot 11,148. Felvett végrendelkezések száma 5,584. Okiratok másolatának hitelesítése 38,235, fordítások 16,468. Végül érdekes az okiratoknak nyelv szerinti kimutatása : Magyar nyelven felvett okiratok száma 1891-ben 101,846 (1887ben 80,279, 1888-ban 89,942, 1889-ben 92,057, 1890-ben 98,991). Német nyelven 1891-ben 3,268 (1887-ben 2,678, 1888-ban 5,812, 1889-ben 4,935, 1890 ben 4 560). Ausztria és külföld. Ipari s munkás bíráskodási közegek. Franciaországban a törvényhozás befejezte az új iparbirósági szervezet tárgyalását. Az I. cikk a kamarában oly értelemben fogadtatott el, hogy az iparbiróságok 500 frankig véglegesen ítélhetnek, azonban a baleseibeni kártérítés kérdéseinek kizárásával. Az iparos foglalkozás fogalmának túlterjesztésével inditványoztatott, hogy ezen illetékesség alkalmaztassék az énekesekre, színházi személyzetre stb., de ez indítvány nem talált támogatást. Hosszabb vitát idézett elő ezen bíróságok felállításának módja, az erre szükséges feltételek megállapítása. Végre abban történt megállapodás, hogy miniszteri decretum által hozattassanak létre, miután a kereskedelmi kamarák s a közhatóságok véleménye arra kikéretett. A feltételekre nézve irányszabályul állíttatott fel, hogy szervezendők mindazon városokban, hol azt az ipar jelentősége igényli. De törvénynél fogva fel kell azokat állítani, ha azt az illető székhely községi tanácsa kívánja s ezt a megyei tanács s az illetősége alá tartozó községi tanácsoknak többsége pártolja. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, mikép azon kibékítő tanács, mely Angliában a munkaadók s munkások közti viszályok kiegyenlítésére egy év előtt a londoni kereskedelmi kamarában szerveztetett s a melyet már 70 munkaadó elfogadott, igen szép sikert mutat fel. Legújabban javaslatba hozatott, hogy azon tanács felhatalmaztassék ily ügyekben tanukat eskü alatt kihallgatni és hogy a felek békés megállapodásai kötelező erővel birjanak. Az olasz kamara is az év elején, az iparügyi vitás kérdések elintézésére hivatott választott bíróság a »Probi viri« szervezésével foglalkozott. Illetőségük, hatáskörük tovább terjesztetett, mint a hogy a kormányjavaslatban volt megállapítva. Külföldi judicatura. A szolgalommal terhelt dolog tulajdonosa nem indíthat felhívási keresetet a szolgalmi jog birtokosa ellen az iránt, hogy e jogát (itt ablakszolgalom) különbeni örökös hallgatás terhével érvényesítse. (Osztr. legf. tsz. 1892. jan. 7. 15,621/91.) Végrehajtás a közkereseti társaság tagjának magánvagyonára. Az osztr. legf. tszék 1892. május 10 én 5,770. sz. a. — nézetünk szerint igen helyesen — kimondta, hogy oly esetben, midőn valamely közkereseti társaság elleui per folyamán a társaság felszámolás nélkül feloszlik, a nélkül, hogy a társasági tartozások kiegyenlítéséről gondoskodnék; minthogv a társasági hitelezők ez által meg vannak fosztva annak lehetőségétől, hogy a társasági vagyonból elégítsék ki magukat: ily esetben a társaság volt tagjai, kik a társaság vagyonát a magukéval vegyitették, tűrni kötelesek, hogy a társasági tartozás erejéig magánvagyonukat is lefoglalják. Az ismeretlen tartózkodású egyén gondnoka nincs jogosítva a gondnokolt holttá nyilvánítását kérelmezni, mert, ellenkezően, épen érdekeinek megóvására van kirendelve. (Osztr. legf. tsz. 1892. máj. 5. 5,266.) A kiskorú színésznővel kötött szerződésben a színházigazgató nem köthet ki érvényesen kötbért a színésznő terhére, kivéve, ha a gyámhatóság a szerződést jóváhagyta ; mert ebben az esetben nem az önálló keresetből való kielégítésről van szó, mivel a kötbér a saját munkával szerzett vagyont meghaladó terhet képez. (Osztr. legf. tsz. 1892. márc. 23. 3,012.) Ha a váltóadós a hitelezőnek követeléseket engedményez oly megállapodással, hogy a behajtott követelések a váltóösszegből fizetésképen javára leirandók : a feltétel nélkül átadott váltó fedezeti váltóvá lesz és a követelések behajtásának befejezése előtt be nem perelhető. (Osztr. lerf. tsz. 1892 ápr 13. 4,221. sz.) v Nyilt kérdések és feleletek. A részvénytársasági jog köréből. Felkérem t. kartársaimat és a birói kar érdemes tagjait, miszerint a következő kérdéseket e lapokban megvitatni kegyes kedjenek : A takarékpénztár, mint részvénytársaság igazgatósága egy elnök, egy igazgató és tiz igazgató-választmányból állván, a cég-