A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 45. szám - Törvényjavaslata fizetésbeszüntetésről és csődön kivüli egyezségről. (Előadói tervezet.)

A JOG. 341 86. §. Ha az adós a létrejött megállapodás szerint az egyezséget kezi- vagy jelzálog által tartnzik biztosítani, a biztosítási összeg megállapítandó s egyúttal kijelölendő azon személy is, kinek jogában álland a kézi zálogot érvényesíteni vagy visszaadni, e telekkönyvi bejegyzést kieszközölni s a törlést megengedni. 27. Az egyezség joghatályához a bíróság jóváhagyása szükséges. Ha az egyezségnél olyan alakszerűségek hiányoznak, melyek ujabbi eljárás nélkül pótolhatók, a bíróság a kiküldött birót a hiányzó alakszerűségek pótlására utasítja. Az ilyen határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs. Egyéb esetekben a bíróság az egyezség felett érdemlegesen határoz s azt végzésileg vagy jóváhagyja vagy annak jóváhagyását megtagadja. A biróság végzése az adóssal és azon hitelezőkkel, kiket a 29. §. szerhv felfolvamodási jog illet meg, ha a törvényszék helyén laknak, kézbesítés, egyébként postai uton közlendő. 28. §. Az egyezség jóváhagyása megtagadandó : 1. ha az egyezségi eljárás megindítására s az egyezség megkötésére vonatkozó törvényes szabályok meg nem tartattak, vagy ha az egyezségbe törvénybe ütköző intézkedések vétettek fel; 2. ha olyan körülmények merülnek fel, melyekből alaposan következtethető, hogy az adós az egyezség létrehozása végett egyes hitelűinek kedvezőbb feltételeket biztosított, vagy csalárdul járt el; 3. ha az egyezség a hitelezők közös érdekeivel ellenkezik. 29. §. Felfolyamodással a biróság jóváhagyó határozata ellen azon hitelezők, kik akár Írásbeli beadvány utján (23. §.), akár pedig a tárgyalás alkalmával személyesen vagy megbízott által kifejezetten az egyezség elfogadása ellen szavaztak, csak az alapon élhetnek, ha az egyezség az e törvényben előirt többség hiányában lett jóváhagyva. Egyéb indokok alapján ezen hitelezők részéről csak az esetre van felfolvamodásnak helye, ha az egyezséget a szavazásra jogosult hitelezők tőkeösszeg szerint számítandó legalább ' ío-ed része kifejezetten ellenezte. Az egyezség jóváhagyását megtagadó határozat ellen az adóson és illetve ennek örökösein kívül azon hitelezők élhetnek felfolyamodással, kik akár írásbeli beadvány utján (23. §.), akár pedig a tárgyalás alkalmával személyesen avagy megbízott által kifejezetten az egyezség elfogadása mellett szavaztak. A felfolyamodás a bírósági végzés kézbesítésétől számított három nap alatt nyújtandó be. A felsőbb biróság, mely a felfolyamodást minden esetben soron kivül tartozik elintézni, ha ez szükségesnek mutatkozik, a 27. §. értelmében feloldó határozatot hozhat és a hiányok pótlását elrendelheti. Az ily határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A felsőbb biróság határozata, mely a kiküldött bíróval közlendő, az adóssal és a biróság székhelyén lakó hitelezőkkel kézbesítés, a többi hitelezőkkel postai uton közlendő. 30. §. Ha az egyezség az ismételten kitűzött határnapon 1/24. §.) sem lett a hitelezőknek ezen törvényben meghatározott többsége által elfogadva, vagy ha annak jóváhagyása jogérvényesen megtagadtatott, a további eljárás beszüntetendő és adós vagyona ellen a csőd hivatalból megnyitandó. Ha ellenben az egyezség elfogadtatott és jogérvényesen jóváhagyatott, a biróság azt birói végrehajtható egyezség alakjában az összes érdekeiteknek postai uton kézbesitteti. 31. §. Mindazon esetekben, a melyekben jelen törvény szerint az adós ellen csőd nyittatik (6., 13. és 30. §.), a csőd azon napon tekintetik megnyitottnak, a melyen a fizetésbeszüntetés a bíróságnál bejelentetett. (3. §.) 32. §. Az egyezségi eljárásból felmerülő és az egyes hitelezőknek okozott költségek tekintetében az egyezség elfogadása és jóváhagyása esetére az egyezség rendelkezései irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában minden hitelező sajátjából tartozik saját költségeit fedezni. Az egyezség meghiúsulta esetére a biróság által minden jogorvoslat kizárásával megállapítandó költségek mint tömegköltségek lesznek az egyes hitelezőknek kifizetendök. 33. §. A biróság az egyezségi eljárást a kiküldött biró jelentése alapján egyezség által befejezettnek akkor nyilvánítja, ha igazoltatott, hogy a hitelezők biztosítására szolgáló intézkedések az egyezség értelmében megtörténtek. Ez esetben a vagyonfelügyelő további működése és az adós vagyonának további felügyelete beszüntettetik. A bíróságnál letett értekek az adós részére egyidejűleg hivatalból kiutalványozandók. 34. §. Az adós a bíróilag jóváhagyott egyezség által felszabadul annak megtérítése alól, a mit követeléseikből a hitelezők az egyezség folytán vesztenek. 35. §. Közkereseti és betéti társaságoknál az egyezség — a mennyiben abban más megállapodás nem történt — a tagok, illetőleg a beltagok személyes felelősségére is kiterjed. 36. §. Ha az adós egyezségileg elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tesz, az egyezség folytán tett leengedések azon hitelezővel szemben, kinél a kötelezettségnek elég téve nem lett, hatályukat vesztik. Ezáltal nem történik változás azok állásán, a kik az egyezségben az adós mellett, mint adóstársak vagy kezesek kötelezettséget vállaltak. A kezes, ha az egyezségben más intézkedés nem történt, a követelés felosztását, vagy az ad s előzetes megtámadását nem követelheti. 37. §. Azon bíróságnál indítandó keresettel, mely előtt az egyezségi eljárás folyamatban volt, minden érdekelt hitelező követelheti, hogy az egyezségen alapuló leengedések reá nézve hatálytalanoknak nyilváníttassanak, ha az adós koholt mérleget vagy leltárt avagy koholt tartozásokat állított fel, vagy ha valamelyik hitelezőjének a szükséges többség megszerzése végett kedvezőbb feltételeket biztosított, feltéve, hogy a keresettel fellépő e kifogásokkal az egyezségi tárgyalás alkalmával nem élhetett. A kereset, mely az adós ellen intézendő, az egység jogérvényes jóváhagyásától számítandó egy esztendő alatt évül el. Ha az adós ellen az 1892 : . . . t.-c. . . §-a alapján bünteti") eljárás lett folyamatba téve, ezen elévülési idő a büntető eljárás jogérvényes befejezésének napjától számíttatik. 38. §. Ha az adós az egyezség megkötése után az 1892 : . . . t.-c. . . . §-a alapján csalárd bukás miatt jogérvényesen elitéltetik, a megkötött egyezségen alapuló leengedések a törvény erejénél fogva az összes hitelezők irányában hatályukat vesztik; ellenben a hitelezők részére biztositott jogok érintetlenül maradnak. 39. §. A jelen törvény szerinti eljárás folyama alatt azon követelések tekintetében, melyekre az egyezség ezen törvény értelmében kiterjed, az évülés meg nem kezdődik és félbeszakad, ha már előbb kezdetét vette. 40. §. Ha az adós elhalálozott, az örökösök vagy a hagyatéki gondnok avagy bármely érdekelt hitelező a hitelezőknek a hagyaték felszámolása utján való kielégítése végett a jelen törvény szerinti eljárás folyamatba tételét kérhetik. 41. §. Az elöbbeni §. esetében a jelen törvény rendelkezései hasonszerüen, a 13. és 23. §§. rendelkezései a következő módosításokkal alkalmazandók: 1. Az örökösök és illetve hagyatéki gondnok a 13. §-ban előirt eskü letételére nem kötelezhetők. 2. A felszámolás utján való kielégítés elfogadottnak tekintendő, ha ahhoz a megjelent hitelezők többsége, kik a szavazásra jogosított hitelezők összes tőkeköveteléseinek 2/3 részét képviselik, hozzájárult. 42. §. A felszámolási ajánlat elfogadása esetében a hitelezők az egyezség feletti határozathozatalra kitűzött határnapon tőkeköveteléseik után számítandó többséggel egy vagy több felszámolót választanak A felszámolók teendőit illetőleg az 1875: XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) rendelkezései (111. és köv. §§.) megfelelően alkalmazandók. A felszámolók dijait a hitelezők állapítják meg. Ilyen megállapítás hiányában vagy ha a felszámolók a hitelezők díjmegállapítását el nem fogadják, a díjakat azon biróság állapítja meg, melynél az eljárás folyamatban van. A biróság végzése ellen felfolyamodásuak van helye. 43. §. A felszámolás folytán befolyó készpénz mikénti felosztása tekintetében az 1881: XVII. t.-c. (csődtörvény) 42—71. §§-ai a felszámolók által megfelelően alkalmazandók. 44. §. Vétséget követ el és három évig terjedhető fogsággal, továbbá ezer forintig terjedhető pénzbirsággal és hivatalvesztéssel büntetendő az, a ki azon célból, hogy az adósnak vagy magának, vagy másnak előnyt szerezzen, az egyezségi eljárásban koholt követelést érvényesít vagy ilyennek érvényesítésére más személyt használ fel. 45. §. Vétséget követ el és két évig terjedhető fogsággal és ötszáz foriutig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az, a ki a hitelezők valamelyikének, vagy annak beleegyezésével hozzátartozójának azon célból, hogy szavazatával bizonyos határozat hozatalához hozzájáruljon, pénzt vagy pénzértéket vagy más előnyt ád vagy igér. Ugyanazon büntetéssel büntetendő az is, a ki az emiitett célból adott vagy igért pénzt, pénzéztéket vagy előnyt elfogadja. 46. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügy- és kereskedelemügyi ministerek, az életbeléptetés időpontjának meghatározásával az igazságügyminister bízatnak meg. Belföld. A sommás eljárásról szóló javaslat. A polgári peres eljárásnak a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló újjáalakítása egy nagy lépéssel haladt előre. A képviselőház f. hó 3-iki ülésén terjesztette be ugyanis Jellinek Arthur, mint az igazságügyi bizottság előadója a bizottság jelentését a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyában és most már csak a ház munkarendjétől függ, hogy mikor kerüljön e nagyfontosságú javaslat, mely a polgári per területének legnagyobb részére kiterjed, a ház tárgyalásainak napirendjére. Maga a jelentés nagyterjedelmü, 54 oldalri terjedő munkálat, mely a javaslat minden részletét megvilágítva, az általános törvényhozási szempontokat is behatóan tárgyalja, alaposan megokolva annak célszerűségét, hogy a polgári per reformja a sommás eljárás újjászabályozásával kezdődjék. A budapesti ügyvédi kamarának m. hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén dr. Márkus Dezső arra való tekintettel, hogy az igazságügyminiszter az ügyvédi rendtartás törvénytervezetét épen tegnap véleményezés végett a kamarának megküldötte, a közgyűlés elhalasztását indítványozza, mert a kamara kettős dolgot végezne, ha külön-külön tárgyalná a törvénytervezetet és az ügyvédség érdekeinek előmozdítására kiküldött 21-es bizottság jelentését. Huszár Kálmán ellenzi az el-