A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 42. szám - A halálbüntetés állása a törvényhozásokban és a gyakorlatban

168 AJOÖ. jegecek csilláinknak, a gyermek meg iszonyú kinok között vergődik. K.-né az elszórt jegecekbe azonnal ama strichninre ismert, a mit férje, mint urad. vadmester a ragadozó állatok pusztítására kitenni szokott húsdarabok megmérgezésére használt s látta, hogy a strichnines üvegcse papiros burkolatától megfosztva a ruhaszekrény sarkon állott, holott azelőtt ezt itt soha sem látta, a szekrény előtt pedig egy karosszék s mellette zsámoly állott. Kérdőre vonta tehát vádlott cselédleányt, a ki a gyermek dajkája volt, de ez a legnagyobb zavar között tagadta azt, hogy a strichnines üvegcséről tudna valamit s asszonya ama figyelmeztetésére, hogy majd be fogja vallani az igazat akkor, ha majd gazdája hazajön, szüleihez szökött, a csecsemő meg néhány perc múlva nagy kinok között kiszenvedett. A boncjegyzökönyvre alapított orvosi vélemény szerint a gyermek halálának oka fuladás s ez idézte agy és tüdőguta volt. Az országos míívegyész által teljesített vizsgálat pedig coustatálta, hogy a gyermek gyomrába s bélnemű zsiger darabon 41 miligram strichnin foglaltatott, a beküldött párnahaj darabon pedig szintén strichnin jegecek voltak s e szerint minden kétséget kizárólag beigazoltatott, hogy a gyermek strichnin mérgezés folytán halt el. Az alig 13 éves, de az orvosi szakértői vélemény s a bíróságnak a végtárgyalás folyamán tapasztaltak szerint korát meghaladott értelmi fejlettséggel birt vádlott ugy a vizsgálat, mint a tárgyalás folyamán tagadta, hogy általa bontatott volna fel a strichnines üvegcse s általa jutott volna a strichnin a gyermek ágyába és szájába s azzal védekezik, hogy arról tudomása nem volt, hogy a házban s az üvegcsében mérges szer van, de a reá bizott csecsemőnek két éves Margit nevezetű kis testvére tépte az időben össze az Íróasztal papírjait s az ott talált fehér por szóródhatott el a gyermek ágyába, a mitől az meghalt. — Tekintve azonban, hogy vádlott azzal is védekezik, hogy a kérdéses időben ő nem is volt a gyermeknél a hálószobában, hanem a kis Margit s ő csakis az eset után az ijedelemre jött abba be, holott K. Henriimé hit alatti vallomása szerint épen ellenkezőleg történt, t. i. az esetkor vádlott egyedül volt a hálószobában a gyermeknél s a kis Margit B. Margit lanu hittel erősített bemondása szerint akkor nála időzött a konyhában s ekkép vádlott hamisan védekezik, de,tekintve továbbá, hogy K. Henriimé és férje vallomása szerint az íróasztalon tartott szer nem strichnin, hanem chinin volt; hogy vádlott K. Henriimé vallomása szerint a hálószobában, hol a gyermek feküdt, szokatlan hosszú ideig tartózkodott s ez alatt amaz ajtaját is betette; hogy a gyermek sikoltására K.-né megjelenésére vádlott zavarba jött, hogy ugyanakkor a ruhaszekrény oromzata mögött tartogatott strichnines üvegcse helyéből kimozdítva s papir burkolatától és kötésétől megfosztva a szekrény sarkán találtatott, míg ennek spárgája a kredencen, egy kis kávés karnál pedig a hálószoba egyik ágyán találtatott, tekintve, hogy ezen kávéskanál alkalmas eszközül szolgálhatott vádlottnak a csecsemő megmérgezésére s hogy az az ágyon oly magasan fekve találtatott, mikép azt oda a kis Margit el nem helyezhette, a házbeliek meg azt az időben nem használták ; tekintve, hogy ugyanakkor a szekrény előtt egy karosszék s mellette zsámoly állott, ez pedig csakis vádlott által tétethetett oda a strichnines üvegcse elérhetése céljából, vádlott pedig K. Henrikné és férje vallomása szerint csakugyan tudhatta, mint a házban levő többi cseléd, hogy ama szer mérges, mert előttük történt a vadaknak szánt húsnak megmérgezése s a cselédség e szernek káros hatásáról kitanitva lett: a törvényszék mindezek alapján bebizonyítva találta, hogy K. Henrikné csecsemőjének halálát a szobában talált strichninnel vádlott okozta s mivel vádlott a 12 évet már meghaladta s cselekménye bűnösségének felismerésére is szükséges belátással bir, de másrészt figyelemmel arra, hogy zsenge koránál fogva a strichnin méregnek feltétlenül ölő hatásáról még tudomással nem bírhatott, vádlott a szándékos emberölés helyett a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében találtatott bűnösnek s büntetése a B. T. K. 85. §. 4. pontja szerint szabatott ki. De gondatlanság terheli K. Henriket is, mert a strichnines üvegcsét annak mérges tartalmával nem elzárt, hanem könnyen hozzáférhető helyen tartotta, mi által gyermeke halálának ő lett előidézője s ezért a kbtk. 107. §-ába ütköző kihágásban volt bűnösnek kimondandó és büntetendő. — Büntetése kimérésénél mégis a 92. §-nak alkalmazása indokoltnak találtatott, mert az ölő mérget, ha nem is zárt, de a szekrény oromzata mögött elég rejtett helyen tartotta, eddig büntetve nem volt s mulasztása súlyos következménye által már is keményen bűnhődött stb. A szegedi kir. itélő tábla: (1891. november 16-án 2,435.) az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia : (1892. szeptember 7-én 1,340.) Mind a két alsóbb fokú bíróság Ítélete a vádbeli cselekmény minősítésére és a büntetésre nézve megváltoztattatik és J. Borbála első rendű vádlott a btk. 309. §-ában meghatározott halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért a btk. 85. §-ának második pontja alapján hat havi börtönre Ítéltetik. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A 13-ik életévet még el nem ért első rendű vádlott értelmi fejlettségének megvizsgálására kiküldött szakértő véleménye szerint e vádlott nem tudhatta, hogy bármily kevés strichnin méreg beadása által K. Sándor csecsemő halálát okozj hatja, annyit okvetlenül tudott, hogy azt beteggé teszi, szár j tehát nem irányulhatott K. Sándor megölésére, hanem egész I nek megrontására. Erre vall az a körülmény is, hogy e vé terhes szolgálatától — szüleinek akarata ellenére — szaba igyekezett és így tettének lélektani indoka sem hiányzik, il; levén megállapítható az, hogy a csecsemő egészségének mej tásával okot akart szolgáltatni elbocsáttatására. Minél fogva b tettel arra is, hogy e vádlott megállapított értelmi fejlettség cselekménye bűnösségének fölismerésére képes volt, eme te rendelkező részben idézett törvényszakasz szerint volt minősít és ugyanő korára, valamint büntetlen előéletére való tekint a fent kitett tartamú börtönbüntetésre volt ítélendő. Egyebekben a kir. tábla Ítélete a fenebbiekkel nem éri indokai alapján hagyatott helyben. Vízjogi ügyekben. Elévülés. M. L.-nek K. F. t —i birtokos gazdatisztjének főijeiéi alapján Kohn Dávid t—i lakos ellen halászati kihágási ügy tett folyamatba s a tárgyalás után a főszolgabíró marasztaló letet hozott. Az alispán a főszolgabírói Ítéletet részben módosítót vádlottat az 1888. évi XIX. t.-c. 64. §. b) pontja alapjaugyanazon t.-c. 68. §-ában megjelölt célra fordítandó s be, hatatlanság esetén 4 napi elzáratásra átváltoztatandó 40 frt p büntetésnek 15 nap, különben végrehajtás terhe alatti raegfi; sében marasztalta el. Kohn Dávid neheztelvén a büntetést, a másodfokú i ellen is felebbezett, még pedig szerencsével, mert a legfőbb fc constatálta, hogy elévülés esete forog fenn. A földmivelésügyi miniszter ur ugyanis m. é. 63,802. sz rendeletével mindkét Ítéletet megsemmisítendőnek találta, K. 1 pedig a gazdatisztje által előterjesztett kártalanítás iránti kö\ lésével a törvény rendes útjára utasította. A ministeri rendelet indokolása a következőleg hangzil »A m. é. október 9-én 52,258. sz. a. kiadott rendek alapján megtartott póttárgyalás alkalmával panaszlott a kih; tényének elkövetését beismerte, egyúttal azonban ugy nyila zott, hogy K. F. halászati területén 1890. őszén halászott s rc hogy panaszttevő gazdatiszt s F. A. tanú vallomása szerit kihágás ténye közelebbi meghatározás nélkül ugyancsak 1890elkövettetnek állíttatik, T. L. tanú pedig a jogosított enged nélküli halászat időpontjára nézve határozott vallomást nem a kihágás elkövetésének időpontjára nézve bővebb bizony hiányában panaszlott önbeismerése volt csak alapul vehető. Minthogy pedig az 1879. évi XL. t.-c. 31. §-a értelmé a büntető eljárás megindithatása 6 hó alatt elévül, a kih; elkövetésének időpontjára nézve panaszlott önbeismerését \ alapul, a fenforgó esetben az eljárás megindithatása elévült tekintendő s igy panaszlott a különben constatálható kihj miatt sem volt büntethető. A halászatra jogosított engedélye nélküli halászat ; okozott károsodás címén a panasz beadása alkalmával előtérj tett kártérítési követelés a tényleges kár megállapításához szü ges adatok hiányában s a követelt kártalanítási összeg ismére volta következtében közigazgatási uton a folyamatba tett kihá eljárás keretében elbírálható nem volt; nyitva volt azonban gyandó az út ezen kártérítési követelésnek rendes birói uton 1 érvényesítésére, minthogy az elévülés a kihágás által oko károsodásérti szavatosságot meg nem szünteti.« Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Stark János e., debreceni tszék, bej. okt. 17, I nov. 16, csb. Rotter Béla, tmg. Prack Géza. — Ziliner Adolf e., k tszék, bej. dec. 17, félsz. 1893. jan. 3, csb. dr. Hosnyay Ödön, tmg. rovay Lajos. — Mayer Henrik e., n.-kanizsai tszék, bej. nov. 20, dec. 5, csb. Polgár Pál, tmg. dr. Neuszadler Antal. — Róth Jakalb szolnoki tszék, bej. nov. 16, félsz. nov. 30, csb. dr. Gyenes József, Somogyi József. — Kiss C. és társa e., szatmár-németii tszék, bej. nov félsz. dec. 6, csb. Papp László, tmg. dr. Miskolczy Sándor. Pályázatok: A körösbányai kir. közjegyzői áll. okt. 29-i A fehértemplomi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 22-ig. — Az oro jrbságnál aljegyzői áll. okt. 25-ig. — Az esztergomi jrbságnál a 1 b i áll. okt. 25-ig. — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. okt. 25-ig A szegedi itélő tábla területén 13 joggyakornoki áll. okt. 26-ig A verseci jrbságnál járásbirói áll. okt. 25-ig. — A temesvári itélő területén 2 joggyakornoki áll. okt. 27-ig. — A n.-kikindai tszé aljegyzői áll. okt. 27-ig. — A győri tszéknél jegyzői áll. 27-ig. — A zombori tszéknél jegyzői áll. okt. 27-ig. — A szabi tszéknél jegyzői áll. okt. 27-ig. — A hevesi jrbságnál a 1 b i r ó i okt. 27-ig. — A szegedi jrbságnál albirói áll. okt. 27-ig. — A püs ládányi jrbságnál albirói áll. okt. 27-ig. — A sepsi szentgyörgyi jr nál albirói áll. 27-ig. — A pécsi itélő tábla területén joggya noki áll. okt. 28-ig. — A karánsebcsi jrbságnál albirói áll. okt. Nyomatott a „Pesti kónyvnyomda-részvény-társaság'--nál. (HoM.-utcza 7. szám.)