A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 42. szám - Féléves rendszer a jogakadémiákon

314 A JOG. tény is az, hogy ez a szabályzat nagyobbrészt a négy évi tanfolyamról, az első, második stb. tanévről saze tanévek első és második feléről, tehát nem félévekről tesz említést. Erre az álláspontra helyezkedik még az 1884. márc. 5-én, 4,914. sz. a. kelt miniszteri rendelet is, mely az 1883-dik évi tanulmányi és vizsgálati szabályzatnak a jogakademiákra való alkalmazásáról intézkedvén, a 2-dik pontban a következőket mondja: » . . . . Kérdés merülvén fel az iránt, vájjon az egyetemi sem estralis rendszer ezentúl a jogi tanintézeteknél (t, i. jogakademiáknál) is életbeléptetendő-e ? vagy pedig fentartatik-e ezentúl is az eddigi egész évi tanfolyamok rendszere ? e tekintetben megjegyzem, hogy a félévi collegiumok rendszere a jogi tanintézeteknél ezentúl sem a 1 k a 1 m a z h a t ó.« Azt hiszem, nem tévedek akkor, ha kijelentem, hogy ez, a mit a két szabályzatból idézve, ily módon felmutattam, csakis a papiroson van meg igy. Az a körülmény, a mit fejtegetéseim kezdetén felemlítettem, hogy t. i. egyetemi jogi és államtudományi karunk tanulmányi és vizsgálati rendje a jogakademiákétól lényegileg nem különbözik, igazolja azt, hogy hovatovább meg kell szűnnie a két tanulmányi rendnek a félévi és egész évi rendszer tekintetében mesterségesen létrehozott és ugyanígy fentartani szándékolt különbségének is, mely mivel sem indokolható és a melyre újabban figyelem nincsen is fordítva. Már az 1874-dik évi jogakadémiai szabályzat félévenként való beiratkozást (48. §.), fé 1 é v i tandíjat (19. §.), félévi heti óraszámot (15. §.), félévi bölcsészeti és történeti special-collegiumokat (18. §.), félévi ingyenes (publicum) collegiumokat (21. §.), félévi index-aláírásokat (53. §.) emlit, mig az 1883-dik évi szabályzatból, mely pedig — mint címe is mutatja — a magy. kir. tudományegyetemek és kir. jogakadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjét állapítja meg, igazán nem olvashatnánk ki ennek az indokolatlan különbségnek továbbra való fentartását, ha az 1884-dik évi szabályzat fentebb idézett szavai ezt utólag nem bizonyítanák. Ennek az egyetemekre és akadémiákra egyiránt vonatkozó 1883-dik évi szabályzatnak 2-dik §-a az első alapvizsgálatra való bocsáthatás előfeltételéül két félévnek az igazolását kívánja meg s azt rendeli, hogy ez a vizsgálat a második félév végén tehető le, de a rákövetkező, azaz harmadik félév kezdetén okvetlenül leteendő; a 4. §. pedig a második alapvizsgálat letételét a negyedik beszámítható félév végén engedi meg; megszabván, hogy azt a következő, vagyis ötödik félév kezdetén okvetlenül le kell tenni. A 9. §. általános elvként állítja fel azt, hogy az első alapvizsgálat sikeres kiállása előtt eltöltött tanidőből a rendes quadrienniumba több, mint három félév, a második alapvizsgálat sikeres kiállása előtt eltöltött tanidőből több, mint öt félév be nem számitható. A 28. §. a félév beszámithatására megkívánt heti órák számát 20-ban állapítván meg, kimondja, hogy óraátszámitásnak csak egymásra közvetlenül következő félévek között van helye; a 29. §. arra, hogy valaki pályavégzettnek legyen tekinthető és végbizonyítványt nyerhessen, nyolc, teljesen beszámítható félévet és azt kívánja meg, hogy mindazokból a tantárgyakból, melyek a két alapvizsgán, a két államvizsgálaton és szigorlatokon, mint vizsgálati tárgyak fordulnak elő, az ifjú egy-egy félévi főcollegiumot hallgatott legyen. A 31. §. a bölcsészeti és történeti special-collegiumoknak egy féléven keresztül való hallgatását szabja kötelezően elő. Ily intézkedések után igazán érthetetlen az, hogy a félévi rendszernek a jogakademiákra is való teljes alkalmazása ellen miért nyilatkozik az 1884-dik évi szabályzat? jóllehet mindenki, a ki a jogakadémiák működését ismeri, jól tudhatja azt, hogy tényleg a féléves rendszer van érvényben ezeken a tanintézeteken is. Avagy miben nyilvánul az egész éves rendszer ezeknél a jogakademiáknál ? én igazán nem tudom megmondani. Abban talán, hogy a tanév kezdetén történt beiratkozás a jogakademiáknál — mint az 1874-dik évi szabályzat rendelte, (48. §.) — az egész évre szól ? nem ! Ezeknél is e félévenként való beiratkozásnak van helye s az az ifjú, a ki a második félévre bármily oknál fogva be nem iratkozott, a második félévben oly kevéssé fog a tanintézet kötelékében állani, mint az egyetemen. Ezért kell a minisztériumhoz felterjesztendő statisztikai főkimutatásban a hallgatók létszámát félévek szerint tüntetni fel; a leckekönyvek pedig ezeknél a tanintézeteknél is épen ugy, mint az egyetemeknél, féléveknek és nem egész éveknek elvégezését bizonyitják. Abban talán, hogy a jogakadémiákon a tandíjak tanévek szerint vannak megállapítva s hogy az azok fizetése alól való felmentést az egész évre adják-e ezek a tanintézetek ? nem! A tandíj összege félévenként van itt is megállapítva s a felmentés, legalább némely jogakademiánál (és én azt hiszem, a legtöbbnél) csák félévenként van megadva; így például az eperjesi jogakademiának szervezeti szabályzata — dacára az 1 874-dik évi tanulmányi szabályzat 49. §-ának — a 97 §-ban azt rendeli, hogy a tandíj fizetése alól a mentesség csak arra a félévre terjed ki, a melyben meg lett oldva. Abban talán, hogy a jogakadémiákon a tanulmányokat a második, negyedik, hatodik, szóval: a nyári félévekkel kezdeni nem lehet? nem! Tudok jogakadémiákat, a melyek — nézetem szerint helyesen — e tekintetben nem támasztanak semmi nehézséget s tudom azt is, hogy oktatásügyi kormányunk sem tett ez ellen kifogást, de megvallom, nem tudnám az okát belátni az ily nehézségeknek és kifogásoknak, a mikor az egyetemeknél ez minden akadály nélkül lehetséges. Ha a kellő félévek és a kellő tárgyak igazolva vannak, bizonynyal bátran bocsáthat minden tanintézet mindenkit a megfelelő vizsgálatokra és bátran állithatja ki az illető számára a végbizonyítványt, a nélkül, hogy arra is kellene figyelnie, hogy mely tanév melyik felében kezdette vagy folytatta az ifjú tanulmányait? Egyébként álláspontomat igazolja az 1883-dik évi szabályzat, a mely nem hogy ki nem zárja ennek lehetőségét, hanem ellenkezőleg megengedi azt, a mikor — az 5. §-ban — kivételes alapvizsgálati határidőt állapit meg az egyetemekre és a jogakademiákra egyiránt, azokra nézve, a kik január hóval kezdik tanfolyamuk harmadik, illetve ötödik beszámítható félévét. És végül abban talán, hogy a jogakadémiákon az index aláírásának megtagadásával büntetett ifjú ez által az egész tanévet elveszíti *? Megvallom, hogy ez a szabály, a mely az 1874-dik évi szabályzat 53. §-ában lévén kimondva, a jogakadémiák szervezeti szabályzatainak a fegyelmi büntetéseket megállapító fejezetébe át lett véve, igy például az egri érseki joglyceumnak egészen új, 1892. ápr. 26-án (5,014. sz. a.) miniszterileg jóváhagyott fegyelmi szabályai kőzött is (7. §.) olvasható szintén olyan, a mely csak a papiroson van meg s a melynek érvényét igazolni nem is tudnám semmivel. Hiszen ha leckekönyveinkben a félévek elvégezéséről adunk bizonyítványt s ha a végbizonyítvány kiérdemléséhez félévek elvégezésének igazolása szükséges, kérdem, vájjon mivel lehetne indokolni azt, hogy az az ifjú, a ki például az egyik félévben teljes szorgalommal és megfelelő magaviselettel végezte tanulmányait — a mi szabály szerint aláirt leckekönyve által van igazolva — ezt a félévét is elveszítse, mivel a második félévben ezek tekintetében kifogásra adott okot? Es miképen lehetne indokolni azt, hogy ha a tanuló első félévi indexének aláírása lenne megtagadva: ő ennek következtében második félévét, melyet még nem is hallgatott, szintén elveszítse? Én a magam részéről mind a két esetet határozottan absurdumnak tartanám s ezért nem habozom kijelenteni azt, hogy ezt a papiroson meglevő szabályzatot kifejezetten meg kell szüntetnünk mielőbb. Kifejtett álláspontomat, hogy t. i. a féléves rendszer jogakademiánkon csak névleg nincsen meg, de tényleg meg van, az előadottakon kivül igazolják azok az intézkedések is, a melyek jogi oktatásügyünk újabban való szabályozása tekintetében felmerültei?. Az 1885. szept. 28-án, 24,086. sz. a. kelt miniszteri rendelet a végbizonyítványok kiállításának előfeltételéül minden tanintézetnél — s igy a jogakademiáknál is — nyolc félévnek szabályszerű igazolását s a vizsgálatok tárgyait képező tantárgyaknak egy-egy főcollegiumban való hallgatását kívánja meg, kijelentvén azt, hogy »a köteles nyolc félév a végbizonyítványt kiállító tanintézet részéről elbírálás alá csakis annyiban kerül, vájjon azok szabályszerűleg aláirva s láttamozva vannak-e és a vizsgálatok tárgyait tevő összes tantárgyak felvétettek-e ?« Az 1886. dec. 10-én, 13,681. sz. a. kelt miniszteri rendelet a félévi tandíjak fizetési idejének megállapítása tárgyában azt szabja meg, hogy azok a joghallgatók, a kik tandíjukat az előirt időben le nem fizették, a hallgatók sorából »az illető félévre« kitörölhetők, minek folytán természetesen e félévüket elveszítik. (íme tehát a jogakadémiákon is el lehet veszíteni az egyik félévet, a nélkül, hogy ez a körülmény a másik félévnek elvesztését szükségképen maga után vonná.)