A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 40. szám - Kossuth és a budapesti ügyvédek - Az ügyvédi kar mozgalmához

302 A J O GL jegyzések törlését, mert a törvényhozást nem vezérelhette azon törekvés, hogy kedvező mód és alkalom nyujtassék a bélyegjövedéki törvények és szabályok kijátszására és a kir. kincstár gyakori megkárosítására. Ez az érvelés egy kis tréfás történetet juttat eszembe. Pénzes fiatal ügyvéd, ki női ismeretségekben szűkölködött, elpanaszolja ezen baját egyik ismerősének azzal, hogy szívesen venne el egy neki való leányt, ha mindjárt nem is volna hozománya. Jelentkezik is az ismerős nem sokára párthival. »Van egy leány« azt mondja, »de pénze nincs, hisz az önnél nem baj«. »Hát szép?« kérdi az ügyvéd. »Nem épen; az különben izlés dolga.« »Tud zongorázni, ;> énekelni, táncolni, háztartást vezetni ?« kérdi ismét az ügyvéd. »Őszintén megvallva, ezekben nem bir nagy jártassággal, de legjobb akarata van és az ön vezetése mellett elsajátít minden jó tulajdonságot« ; replikái az ismerős. »Szerencsétlen ember«, felkiált az ügyvéd, »hát csakis azért vegyem el a leányt, mert nincs hozománya ?« Hát csakis azért adja be végrehajtató a tlkvi hatósághoz kérvényét, mert ez drágább? Nem vette e cikkíró ur fontolóra azt, hogy a bélyeg- és díjtételek nem valami tudományos elvnek a consequentiája és hogy szabadságában áll az államhatalomnak a bírósághoz beadandó kérvényre annyi bélyeg ráragasztását dekretálni, hogy kárt ne szenvedjen és kikerülté é cikkíró ur figyelmét az, hogy in ultima ratione e költség megint csak az adóst terheli, ki a végrehajtás folyama alatt felmerült összes kiadásokat és munkadíjat tartozik viselni? De ha ugy történnék is minden, mint cikkíró ur azt kívánja, még sem vehetné elejét a kincstár megkárosításának, hisz szerinte is csak akkor nem fordulhat végrehajtató a bírósághoz, ha csupán ingatlanra vezettetett a végrehajtás, holott ingókra é s ingatlanokra vezetett végrehajtás esetén megadhatni véli végrehajtatónak a jogot, hogy a bíróságnál kérelmezhesse a végrehajtás megszüntetését. Összegezve már most az elmondottakat, szerény véleményem az, hogy az adós kárára nem lehet a törvény szelleme és iránya szerint ingó és ingatlan végrehajtás közt distinguálni, nem lehet a törvényből kimagyarázni azt, hogy a bíróság hivatalból jobban tartozik oltalmazni az adóst, mint másként, szóval, hogy a bíróság köteles végrehajtató egyszerű kérelmére csupán az ingatlanra vezetett végrehajtást ép ugy megszüntetni, mini ha az ingókra vezetett végrehajtást megszüntette volna, hogy a bíróság tartozik a végrehajtás megszüntetésének természetszerű folyományaként a végrehajtási bejegyzések törlése iránt az illetékes tlkvi hatósághoz megkeresést meneszteni, tekintet nélkül arra, hogy ez esetben kevesebb bélyeg lett elfogyasztva és hogy a tlkvi hatóság ily megkeresésnek eleget tenni köteles. Belföld. Kossuth és a budapesti ügyvédek. Kossuth Lajosnak a budapesti ügyvédi kamara dísztagjává való megválasztása tárgyában Maislis Mór budapesti ügyvéd és száz ügyvédtársa által aláirt, Csetényi Adolf budapesti ügyvéd által fogalmazott kérvényben tett indítvány tárgyában szept. 29-én délután 4 órára hívták össze a rendkívüli közgyűlést. Noha köznap délutánjára és igy munkaidőre volt a közgyűlés összehiva, a kamara nagy ülésterme mégis szorongásig megtelt jobbára lelkesnek és kis részben aggódó természetűnek tartott kamarai tagokkal. Az aggódókról azt hitték, hogy precedens-hiányra vagy arra fognak támaszkodni, hogy az ügyvéd-rendtartás dísztagokat nem ismer, vagy hogy Kossuth külföldi voltára hivatkoznak, holott csak magyar honpolgár lehet magyar ügyvédi kamara tagja. Az elenyésző kisebbségben csalódott a többség és pedig igen kellemesen, mert nemcsak egyetlen hang sem emelkedett a dísztagság ellen, de a tomboló tapsviharban minden tenyér résztvett. A meghatottság és lelkesedés általános volt az ülés kezdetétől annak végéig. Az ülés lefolyása ez volt: H ó d o s s y Imre elnök megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv vezetésére Nagy Dezső kamarai titkárt kéri fel. FJőadja, hogy indítványt adtak be hozzá, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlést abból az alkalomból, hogy a volt pesti ügyvédi gárda legnagyobb büszkesége most 90-ik éves születése napját ünnepli és válaszszák meg Kossuth Lajost a kamara dísztagjává. Az elnök kötelességének megfelelt és pedig mellőzve a szokott eljárást, nem adta ki a választmánynak véleményadás végett az indítványt, hanem az ügy sürgős és actualis voltát tekintve, közvetetlenül a kamara közönsége elé viendő az indítványt, a közgyűlést határozathozatalra személyes meghívók és a Budapesti Közlöny által hivta össze. Pártos Béla mindenben meg akarja tartani a formát és minthogy az ügyrend értelmében a concret esetben okvetetlenül kell egy adhoc választmánynak határozuia, kéri egy három tagú bizottság kiküldését és a közgyűlésnek felfüggesztését. Az elnök az ügvrend 9. §-a alapján szükségesnek tartja a bizottság kiküldését. Én, mint az indítványt első helyen aláirt kartársat, Maislis, továbbá Pártos és Várady urakat kérem a bizottsági határozatra. Az ülést addig 15 percre fel függesztem. Szünet után Pártos Béla jelenti, hogy a hármas bizottság a legnagyobb lelkesedéssel és egyhangúlag elfogadja az indítványt és javasolja, hogy a budapesti ügyvédi kamara Kossuth Lajost, a régi pesti ügyvédi kar nagynevű tagját, a hazafiúi érdemek, törvényhozói nagy tettek és a szabadelvuseg elismeréséül egyhangúlag válaszsza meg dísztagjáva Az e 1 n ö k constatálja, hogy a budapesti ügyvédi kamara mára egybegyűlt közgyűlése a legnagyobb lelkesedéssel megválasztván Kossuth Lajost hervadhatatlan érdemei elismeréséül dísztagjává, a közgyűlés beleegyezésével erről a jegyzőkönyv másodlatán fogja értesíteni a haza nagynevű oszlopát. A budapesti kir. itélő tábla elnöke a bpesti ügyvédi kamarához intézett átiratában jelezte, hogy hivatalát elfoglalta. Ez átirat érdekes adatot szolgáltat a birói és ügyvédi kar közötti viszonyhoz, vagy legalább is ahhoz, hogy minőnek kellene annak lennie. »Midőn erről (t. i. a hivatalba lépésről) a tek. kamarát tisztelettel értesítem, — mondja az elnöki átirat ^ — kifejezést óhajtok adni ezzel az együvé tartozás érzetének, melynek egészséges igazságszolgáltatási viszonyok mellett az ügyvédi kar és a bíróságok személyzete között fent kell állaui.« Kéri egyszersmind, hogy az ügyvédi kar ugy őt, mint a vezetése és felügyelete alatt álló bíróságokat jóakaratú támogatásában szíveskedjék részesíteni. A kamara választmánya örömmel vette tudomásul a kir. tábla elnökének ezen nyilatkozatát, a melyben az együvé tartozás érzete illetékes oldalról oly élénken hangsúlyoztatik.' Egyhangú határozat folytán a kamara választmánya ugy elnöke és alelnökének kiküldése által, mint irásilag is üdvözölte Czorda Bódogot elnöki állásában. »Kífejezést kívánunk adni annak, moudja a kamarai átirat, hogy a méltóságod által hangoztatott együvé tartozás érzetét, mint a jogvédői kar egyik legbecsesebb kincsét részünkről híven megőrizni és ápolni kívánjuk akképen, hogy az igazságszolgáltatás javára irányuló hasznos együttműködésben nyerjen megfelelő kifejezést.« Kívánatos, hogy e szép szavak valósággá is váljanak. A célhoz e két illetékes helyről elhangzott nyilatkozat csak közelebb vezethet. A budapesti ügyvédi kamara megemlékezése Vajk ay Károlyról egyik legszebb elismerését képezi a budapesti kir. itélő tábla volt elnöke érdemeinek. A kamarai választmány legutóbb tartott ülésén közlelkesedéssel fogadta el az indítványt, hogy Vajkaytól megfelelő iratban vesz bucsut. A független jogvédői kar elismerése annál jelentősebb, mert az egy oly spontán nyilatkozat, mely csak az igazi érdemnek jut ki részül. A kamara irata egész terjedelmében a következő : »Méltóságos ur! Az igazságszolgáltatás mezején és annak nehéz szolgálatában megfutott pályájától vált meg Méltóságod, midőn a bpesti kir. itélő tábla díszes elnöki állásáról ernyedetlen munkásságával kiérdemelt nyugalomba vonult Lehetetlen, hogy épen az ügyvédi kar ne emlékeznék ez alkalommal Méltóságod hervadhatatlan érdemeiről, a mely karnak kebelében Méltóságod díszes igazságügyi pályáját megkezdette s a mely iránt még akkor is oly melegen érdeklődött, midőn az igazságszolgáltatás testvér-birói karába lépett át. Erdemekben gazdag Méltóságod működése, mint biróé, mint felső bíróságunk elnökéé, a hol páratlan erélylyel, körültekintéssel töltötte be nagy felelősséggel járó tisztjét. Bámulattal adóztunk Méltóságod munkaerejének és bölcsességének, a melylyel hazánk ezen óriási bíróságát vezette, oly magas szinvonalr? emelte s azon megtartotta. S mind e mellett még az ügyvédi karnak is juttatott Méltóságod egy jelentékeny részt tevékenységéből, midőn évek hosszú során keresztül az ügyvédvizsgáló bizottság elnöki tisztét is ellátta. Becses zálogul szolgált ez nekünk arra, hogy Méltóságod az ügyvédi kar iránt a legmelegebben érdeklődik, s biztosíték volt nekünk arra nézve, hogy az ügyvédi kar szellemi színvonala napról-napra emelkedjék. S most, midőn Méltóságod az igazságszolgáltatás terén megfutott díszes és eredményekben gazdag pályától búcsút vett, őszinte fájdalommal veszünk búcsút mi is Méltóságodtól, hogy ezen működés terén többé nem láthatjuk. Méltóságod működése azonban mindenkor mélyen marad bevésve az ügyvédi kar emlékezetében s kérjük Méltóságodat, hogy ezutánra is tartson meg bennünket eddig tapasztalt jóindulatában és emlékében. Budapesten, 1892. szeptember hó 16. A budapesti ügyvédi kamara választmánya. Az ügyvédi kar mozgalmához érdekes adalékot szolgáltat az a levél, a melyet Hódos sy Imre a budapesti ügyvédi kamara elnöke intézett dr. Rózsa Izsóhoz a szegedi ügyvédimat kamara elnökéhez. Dr. Rózsa azon levele adott alkal a Hodossy alábbi nyilatkozatára, a melyben tudatja, hogy győri ügyvédi értekezleten elhatározott és a jövő évre összehivandó ügyvédi congressus csak az esetben lenne Szegeden megtartandó, ha azt bármely okból Budapesten megtartani nem lehetne. Hodossy levele a budapesti ügyvédi kamara választmányának legközelebbi ülésén tárgyaltatott s azt a választmány, mint az o álláspontjával is mindenben egyezőt, vette tudomásul. Hodossy levele egész terjedelmében következőképen hangzik: Budapest, 1892. aug. 29. Igen tisztelt kartárs ur! Folyó hó • 14-én falura utaztam és csak e hó 26-án este érkeztem vissza. | Ezért van, hogy t. kartárs urnák 16-án kelt b. levelét csak most i vettem.