A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 38. szám - Az állami tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. (A birói rangsorozatról.)

lelkészt a vallási szertartás teljesítésében, vagy zavarta volna a szertartást; minthogy pedig a vádlott eljárása a hivatkozott szakaszba ütköző vétség tényálladékát nem foglalja magában: helyesen lett a vád alól felmentve. (1891. aug. 10. 252. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik azzal a helyesbítéssel, hogy a felhívott tanút nem T. Sándornak, hanem T. Sámuelnek hívják. (1892. ápr. 6. 1891. évi 9,660. sz.) Ha niind a két vádlott közös akarat-elhatározással megegyezett a betörés közös véghezvitelére és ha a II. rendű vádlott a padlásajtó záró készületének lefeszitésénél phisicai cselekményt nem is teljesített, de jelen volt az alatt, míg az I. rendű vádlott a záró készüléket lefeszítette; a betörés által felnyitott ajtón át pedig együtt mentek be a raktárba és az ott elhelyezett idegen ingó dolgok egy részét együtt lopták el, II. rendű vádlott is az ellopott ingók értékére való tekintet nélkül a B. T. K. 338. §-ába ütköző, azonban a 336. §. 3-ik pontja szerint minősülő lopás bűntettében mint tettes Ítélendő el. A debreceni kir. törvényszék mint büntető bíróságnak az 1891. évi április hó 2-ik napján 3669/91. B. szám alatt kelt végzésével lopás bűntette, illetve vétsége miatt közvetlen megidézett P. István és B. Ferenc elleni bűnügyben a mai napon, 1891. évi június hó 19-én tartott nyilvános végtárgyalás alapján következőleg itélt: A kir. tszék szabad lábon lévő P. István 1-ső r. vádlottat (debreceni születésű és lakos, 18 éves, ref. asztalossegéd, vagyontalan, ir-olvas, büntetlen) a B. T. K 333. §-ba ütköző, 336. §-a 3-ik pontja szerint minősülő, a 340. 341. §§• szerint büntetendő lopás bűntette miatt, B. Ferenc 2-od r. vádlottat pedig (kabai születésű, debreceni lakos, 15 éves, ref., asztalos tanonc, vagyontalan, ir-olvas, büntetlen) a B. T. K. 333. §. ütköző, 236. §-a 3-ik pontja szerint ugyan büntettet képező, de a 85. §. 3-ik pontja alkalmazásával minősülő lopás vétsége miatt bűnösöknek mondja ki, mint a 70. §. szerinti tettes társakat és ezért 1-ső r. vádlott P. Istvánt a foganatosítás napjától számítandó hét (7) havi börtönre és annak leteltekor kezdetét veendő három (3) évi hivatalvesztésre, s politikai jogok gyakorlatátóli felfüggesztésére, 2-od r. vádlott B. Ferencet pedig a 85. §. 3-ik pontja alapján — tekintettel a btkv. 20. §-ára is — ugyanazon naptól számítandó három (3) havi fogházra itéli; ezen vádlottnál a 341. §. előirt mellékbüntetések alkalmazását a 85. §. végpontja alapján mellőzi. Ugyanokét a kir. kincstár részére a felmerült eljárási költségeknek 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt leendő megtérítésére egyetemlegesen, valamint a felmerülendő rabtartási, illetve tartási költségeknek viselésére egyétienkint kötelezi. Indokok: Vádlotaknak, a 18 éves P. Istvánnak és a 15 éves B. Ferencnek a tényállással egyező önbeismerésükkel a bizonyítási eljárás során minden kételyt kizárólag beigazolást nyert, miszerint nevezettek, mint asztalossegéd és tanonc, 1890. november hó 20-án a debreceni takarékpénztár tulajdonát képező »Hungária« néven ismert bérház padlásán dolgozván, Gy. Sándor debreceni bej. papirkereskedőnek ugyanott elhelyezett, lakatra zárt raktárába a retesznek erőszakos felfeszitése mellett közös elhatározással behatoltak és onnan — káros hittel erősített előadásával igazoltan — 5—6 frtra értékelt vonalozót és levélpapírt loptak el, melyek is birtokukban megtaláltatván, károsnak visszaadattak. Vádlottaknak közös cselekménye, a mennyiben idegen ingó dolgokat másnak birtokából, a tulajdonos beleegyezése nélkül jogtalanul, eltulajdonitási célzattal vittek el, a btkv. 333. §-ába ütköző és a mennyiben a lopást betörés utján követték el, a lopott dolgok értékére tekintet nélkül a btkv. 336. §-a 3-ik pontja szerint bűntettet képező, azonban B. Ferencet illetőleg — életkoránál fogva — csupán vétséggé minősithető lopást képezvén, a miatt, miután a büntettet együtt és közösen követték el, mint a 70. §. szerinti tettesek bűnösöknek kimondandók és az ítélet rendelkező részében megszabott, a bűnösség fokával arányban álló büntetéssel sujtandók voltak. A szabadságvesztés büntetés kimérésénél enyhítő körülmények gyanánt vétettek tekintetbe vádlottaknál a büntetlen előélet, az önbeismerés, a lopott tárgyak csekély értéke, a kár hiánya, a kínálkozó alkalom, ezeken felül P. Isvánnál még az ifjú kor is, mely enyhítő körülmények, figyelemmel arra, hogy súlyosítót az eljárás nem szolgáltatott, a büntetés mérvét mindkét vádlottnál kellőleg indokolttá teszik. A mellékbüntetések alkalmazása 1-ső r. vádlottnál a btkv. 341. § án, mellőzése pedig 2-od r. vádlottnál a 85. §. végpontján alapul. Az eljárási és rabtartási, illetve tartási költségeknek megtérítésére, viselésére történt köteleztetése a bűnösség természetes folyamánya. A debreceni kir. itélő tábla itélt: A kir. törvényszék ítéletének a P. István börtönbüntetésére vonatkozó része megváltoztatik s P. István vádlóit börtönbüntetésének tartama a B. T. K. 92-ik §-ának alkalmazásával hat (6) hónapra leszállittatik ; egyebekben ugyanez az ítélet helybenhagyatik. Indokolás: Az eljárás adatai szerint P. István ugyan a padlásajtó záró készülékének lefeszitésében elkövetési cselekményt nem teljesítette; de mint két vádlott közös akarat-elhatározással megegyezett a betörés véghezvitelére s P. István jelen volt azalatt, mig B. Ferenc a záró készüléket lefeszítette; a betörés által felnyitott ajtón át pedig mindketten a ra mentek s az ott elhelyezett idegen ingó dolgok egy ellopták. A közös akarat-elhatározás és együttes cselekvés tehát vádlottak tettességét a kir. törvényszék helyesen álla meg Minthogy azonban P. István a vádbeli cselekmény « tése idejében tizenhetedik életévét csak két hónappal és i nappal haladta tul, a B. T. K. 92-ik §-áuak alkalmazásával t büntetését a törvényben meghatározott legkisebb mértékben megállapítani. Egyebekben a kir. törvényszék Ítélete indo fogva hagyatott helyben. (7138/891. sz.) Vízjogi eset. Ároktisztogatás. Az a—i malommal kapcsolatos vízhasználati jogosultsá zolása alkalmával a malomárok tisztogatásának és mélyití kérdése is fölmerülvén, ar érdekelt partbirtokosok közt a kálatok foganatosítására s a fentartásra nézve megegyezés lé a hozzájárulási arány megállapítására azonban a hatóságé ték föl. Miután a kultúrmérnöki hivatal a munkálatok terveze alispánhoz beterjesztette s azok közszemlére tétettek, megtai a helyszíni tárgyalás, melyen az érdekeltek — a h—iak kiv vei — a terveket elfogadták s egyszersmind megújították az emiitett egyezséget is, mely szerint a malomhoz tartozó ' átalakítási költségeit a malomtulajdonos, az összes tiszto költséget pedig területarány szerint az ártérbirtokosok viseh A helyszíni tárgyalás alkalmával az érdekeltek a m latoknak hatóságilag és rövid idő alatt leendő foganatoi kérték s egyszersmind kérték a h—iak bevonását is, mert a legelöl emiitett egyezséghez annak idején hozzájárultak. A h—iak természetesen tiltakoztak a bevonás ellen ; uradalom s egyik község fentartotta arra való jogát, h mennyiben a munkálatok által birtoka nem javulna, költség visszatérítését követelhesse. Nemkülönben jogfentartással élt a malomtulajdonos, azon eserte, ha a tervezett átalakítás kárát okozná, a szoms o —i malom leszállítását követelhesse. Ezen előzmények alapján az alispán a kultúrmérnöki zetben megjelölt árkok kitisztítását elrendelte, a költségei? érdekeltekre kivetette (a fizetésre záros határidőt tűzvén), Í titott árkokat a községek felügyelete alá helyezte, az évei tisztogatási módozatokat is megállapította ; a h —i birtokoso hozzájárulás kötelezettsége alól fölmentette s végül kijelenté, ezen határozata ellen felebbezésnek birtokon belül csak a tö meg nem tartása, illetve helytelen alkalmazása esetén van 1 Egyik érdekelt ezen határozat ellen felfolyamodást ny be, melyben alaki kifogásokat emel, egyszersmind azonbi végrehajtás módját is nehézményezvén, a munkálatokat hí kéri eszközöltetni. Az alispán a felfolyamodás következtében az összes irai a földmivelésügyi miniszter ur elé terjesztette ; nevezett mini ur pedig m. é. 27,275. sz. rendeletével ezen ügyet a közigazg bizottsághoz küldte le oly felhívással, hogy az »alispáni ha zatot, a hozzájárulási arány megállapítása iránt intézkedő rész érintetlen hagyásával, a végrehajtás módja ellen N. N. rés közbevetett felebbezés alapján másodfokban bírálja felül s mk meghozandó határozatának jogerőre emelkedése, illetőleg a f bezési határidő lejárta után az összes iratokat újból terjeszsze A közigazgatási bizottság az alispáni határozat vonat részét jóváhagyta s ez ellen újabb felfolyamodás be nem ada az összes ügyiratok azonban a jelzett rendelet értelmében a mívelésügyi miniszter úrhoz fölterjesztettek. A földmivelésügyi miniszter ur m. é. 63,703. szám kiadott rendelete N. N. felebbezését, a mennyiben az a hc járulás mértéke ellen irányul, visszautasitandónak találta, »r hogy hozzájárulási ügyekben az alispán által hozott hatái ellen felebbezésnek csakis a törvénynek meg nem tartása helytelen alkalmazása esetén van helye, a kérdéses hatái alapjául szolgált tárgyalás pedig alakilag a törvény követeiméi nek minden tekintetben megfelel s igy közigazgatási úti további jogorvoslatnak helye nincs, felebbező vélt sérelme orvoslására csakis a törvény rendes útja áll nyitva.« Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Riegler József e., szombathelyi tszék, bej. okt. félsz. okt. 31, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Ehen Gyula. Papp Káról szatmár-németii tszék, bej. nov. 15, félsz. nov. 26, csb. Papp László, Kallós Pál. — Castagneto L. e., fiumei tszék, bej. okt. 24, félsz. no\ csb. Luzich Kelemen, tmg. dr. Pallna S. Pályázatok: A hajdu-nánási jrbságnál aljegyzői áll. : 24-ig. — A budapesti itélő tábla kerületében 6 joggyakornoki szept. 30-ig. — A brassói tszéknél aljegyzői áll. szept. 29-ig A szabadkai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. szept. 29-ig. — Az ipol tszéknél aljegyzői áll. szept. 29-ig. — Az eperjesi tszéknél a 1 j e g 3 áll. szept. 29-ig. — Az új-aradi jrbságnál aljegyzői áll. szept. 29-' A ny.-szeredai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 29-ig. — A fiumei t nél II. oszt. jegyzői áll. szept. 29-ig. — Az algyógyi jrbságnál jegyzői áll. szept. 29-ig. — A nyitrai tszéknél II. oszt. jegyző szept. 29-ig. — A dévai jrbságnál aljegyzői áll. szept. 29-ig A sz.-somlyói jrbságnál aljegyzői áll. szept. 29-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.