A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 39. szám - A Curia és a táblák működése. 2. (r.)

Tizenegyedik évfolyam. 39* szám. Budapest, 1892. szeptember 25. Szerkesztőség: V., Und lf-rakpiirt 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratokvissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIVEK KÉPVISELETÉRE í IIAMR ÖGYVÉDÍ, 8IÉ, jfiíÉSZI ÉS ÚlMÉl U Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyijén, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél 3 » — » egész * fi > — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautal váiiynyal küldendők. TARTALOM : A Curia és táblák működése. (Az új kir. táblák első évi működése.) Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. — Közvetlen idézés, elönyomozás. Irta: K. Nagy Sándor, nagyváradi kir. tszéki biró. — Az örökösödési eljárás módosításának tervezete. Irta : C s a n á d y Sándor, szent-endrei kir. járásbiró. — Belföld. (Az ügyvédek mozgalma. — Ügyvédek tisztelgése a győri táblai elnöknél. — A szegedi bírósági kezelőszemélyzet kérelme. — A szatmár-németu ügyvédi kamara 1891. évi jelentése ) — Ausztria és kültöld. (A büntető anthropologiai congressus.1 — Sérelem. (Egy telekkönyvi hatóság munkálata. Irta: C a s t o r.) — Irodalom. (A res judicata és zálogváltási perújítás. Irta: Zsámbokréthy József. — A büntetőjogi felelősség parancsolás folytán elkövetett tettekért, különösen a katonai büntetőjog szerint. Irta : C a 1 k e r Frigyes. — Az összes állam- és jogtudományi irodalom áttekintése. Muhlbrecht Ottótói.) - Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósái;i határozatok és döntvények. — Kivonat a » Budapesti Közlöny*-bői. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Szeptember hó 1-től új előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalommal azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése f. hó végével lejár, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket mielőbb megújitani szíveskedjenek, mi végett jelen számhoz postautalványt csatolunk. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt - kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetési pénzek a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. A kiadóhivatal. A Curia és a táblák működése. Irta : Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. V II. (Az új kir. táblák első évi működése 1891 májustól 1892 április végéig.) Előttünk fekszenek az új kir. táblák hivatalos ügykimutatá>ai az első évi 1891 májustól 1892 április végéig terjedő működésükről. Érdekes és tanulságos adatokat tartalmaznak mind az állami, mind a társadalmi élet mozzanataira. Tanulságosak ezek újabban azoknak is, kik, mint a világbékéről, ugy a bíráskodási ügyhátralékok megszűntéről is ábrándoznak oly korban, melyben az ipar s forgalom fejlődése s az összes gazdászati erők működése folyvást emelkedve, óriási mérveket öltvén. a jogi összeütközések, peres viszályok fokozatos szaporulatát vonja maga után. De még tanulságosabbak lehetnének azon adatok ama jogászainknak, kik felebbviteli forumunk felosztási reformját kapcsolatba hozzák az ügyhátralékok alakulásával; abban az évi hátralékok felszaporodásának szükségképeni forrását vélvén feltalálhatni. Ezek már e reform első napjaiban hirdették, hogy a táblai decentralisatio az ügyhátralékok tenyésztését képezi, hogy a hátralékok az új kir. táblákat nemsokára vagy egészen elnyomják, vagy azokat felületes ítélkezési munkára vezetendik; sőt, hogy az új táblák már fuldokolnak is a restantiák özönében.Es azon következtetésre jutottak, hogy nagy merészség volt nálunk, hol a képzett birák száma aránylag csekély — 11 felsőbíróságot alakítani. Ezen jogászainkat a táblák első évi működésének adatai teljesen kiábrándíthatnák s tévedésükről felvilágosíthatnák. * Előző közleményt 1. a »J o g« 37. számában. Lapunk mai száma Az igaz, hogy a táblai hátralékok roppant nagy. átvett tömege meg nem szüntettetett, de erre, mint fent is érintem, józanul gondolni sem lehetett, magában a felsőbb bíróságok többségesitése nem is lehetvén kellő reformeszköz e baj gyökeres orvoslására; de az ügyhátralék nem is emelkedett számbavehetőleg ugy, hogy a táblák már fuldokolnának a hátralékok özönében. Mert a régi két táblától átvett 24,954 ügyhátralékkal szemben az új tábláké most 25,662. Tehát a szaporulat csak 708. És ez oly csekély emelkedés, hogy tekintetbe sem vehető s a reformművelet rovására, a kivitel tényleges körülményeiben legkevésbé sem beszámítható. A hátralék megszűntéről vagy csak tömeges fogyasztásáról is nálunk beszélni sem lehet komolyan, midőn Olasz-, Német- s Franciaországban sokkal tökéletesebb bírósági szervezetnél s józanabb felebbezési rendszer mellett is a felebbebezések és a hátralékok nemcsak nem szűnnek meg, hanem évenkint szaporodnak is. A franci a semmitőszéknél 1851-ben a hátralék 700 volt, 1886-ban pedig 1,100. A bűnügyi osztályában 1880-tól 18-!*. évig a szaporulat 76 százalékot tett. (Revue generál du Droit. 1891. pag, 272.) A német birodalmi legfőbb töi vényszékhez bejött 1890. évben 1,749 polgári per, 1891-ben 1,852, büntető ügy 4,165 s mult évben 4,511. (Allgem. Zeitung. 1892. febr. 20.) Vagy a felebbviteli fórum egységessége képezné azon arcanumot, mely a hátralékok súlyos baját orvosolhatná ? Az egységes kir. Curia s az egységes budapesti kir. tábla ügymeneti története teljesen az ellenkezőről győzhet meg bennünket. Évtizedekre terjedő adatai bizonyíthatják, hogy azokban a hátralék legszebben tenyészett. A curiai bíróság, valamint 1870. előtt, ugy a semmitőszék eltörlése után is egységes fórum volt s a hátralékai mégis roppant összeget képeztek s rendesen emelkedőben voltak, csak a bírói szaporítások idézvén elő időszakonkint némi szünetet abban. 1883—1885. években 4 ezer körül állt a hátralék, 1886-ban 4,988, 1887-ben 6,369, 1888 ban 7,390, 1889-ben 7,472 és 1890-ben már 8,102, tehát mégegyszer annyi. így volt ez az egységes budapesti kir táblánál is. 1873-ban hátraléka még csak 6,883 volt, 1875—1876. években már meghaladta a 10 ezerét, 1877-ben 13'/» ezerig, 1882-ben 17 ezerig, 1835-ben 18 ezerig, 1886-ban 23 ezerig emelkedett, 1887-ben a 31 ezret meghaladta, 1888 ban elérte a 33 ezret. Ezután kissé csökkent, de meg mindig meghaladta 1889-ben a 28 és 1890-ben a 22 ezret. Ha tehát az egységesség rendszerében a hátralék igy képződött, képtelenség e bajt a felosztási reformnak tulajdonítani. Következéskép annak okai más tényezőkben keresendők. És ezek a túlságig emelkedő ügyszaporodások és az ezt előidéző korlátlanság a felebbezési jog gyakorlatában. A Curián az évi ügybejövetel 1884 — 1885. években 20 ezer volt, 1886-ban 20,341, 1887-ben 21,463, ls-88-ban 25,431, 1889-ben 25,409, 1890-ben 25,867 és 1891-ben 23,484. így haladt a bejövetel a budapesti táblán is, 1874-ben 101 ezer volt és 1876-ban 112 ezerén túl, 1883-ban 110 ezer volt, 1887-ben 115 ezer, 1888-ban 124,609, 1889-ben 124,914, 1890-ben is túl a 124 ezerén. Ezen ügyszaporodás az évi elintézendők összegét oly fokra emelte, hogy a birák nem voltak képesek annak megfelelni ; dacára a birói létszám folytonos szaporításának. A Curián 1873-ban 71 biró működött és számuk 1891. évig egészen 90-re emelkedett. így volt ez a budapesti táblánál is, hol 1870-ben 117 biró volt alkalmazva, 1877 ben 137, tiz év múlva 1887-ben már 152 és 1890-ben 190. 13 oldalra terjed.