A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 35. szám - A büntető törvénykönyv revisiójáról. (Befejezö közlemény.)

A JOG. 263 az ingatlan dolognak jogtalan ismételt eladása és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére tkvi bckebeleztetése a mennyiben az előforduló esetben a btk. 379. §-ában meghatározott csalás valamennyi ismérve és igy egyrészről a jogtalan kárositási, másrészről pedig a j o g t a 1 a n n y e r é s z k e d é s i szándék megvalósulva lennének, csalás forog fenn. Ez volt a kir. Curia előbbi álláspontja, a hol a károsit á s í es nyerészkedési szándékot a csalás tényálladékának megalkotásához elégségesnek tartotta, mig később a judicatura elfogadta ama helyes eriteriumot is, »a mennyiben a tettes a kart megtéríteni nem k é p e s«, vagyis a tényleges és bekövetkezett kár igazolása nélkül, illetve ha annak megtérithetése kizártnak tekinthető nem volt, a csalás delictumát fenforogni nem látta. A kir. Curia döntvénye és az újabb judicatura elveit egybevetve, az ingatlan kétszeri eladását illetőleg két különböző erimina'us tényálladék állapitható meg és pedig: a) ha a vádlott cselekményében egyfelől a jogtalan kárositási, másfelől pedig a jogtalan nyerészkedési szándék határozottan objectivizálva van, akkor eltekintve attól, okoztatott-e, bekövetkezett-e tényleges kár, képes-e a tettes azt megtéríteni vagy sem, az objectum csalást képez ; ^ ha azonban ezen ismérvek sem magában a cselekményben, sem a tettes elhatározásában kifejezésre nem jutnak, akkor helyesen mondja ki a novella a contemplált delictum domináló ismérve gyanánt a kár okozását. Tehát nem a kárositási szándék egymagában, hanem a tényleg bekövetkezett és el nem hárítható kár okozása képezi ez esetben a delictum tényálladékát, miért is a javaslat ebbeli rendelkezése elégségesnek nem tekinthető. Vannak individuumok, a kik az ingatlanok kétszeri eladása, illetve vételével üzlets z e r ü 1 e g foglalkoznak és mint bíínszerzök, bűnsegédek szerepelnek ezen delictum végrehajtásánál. Ily eseteknél, még ha a tettes a kárt megtéríteni képes is, már a bünszerzés, illetve a bíínsegédi minőségre való tekintettel, miután a jogtalan kárositási és nyerészkedési szándék meg van valósítva, a cselekmény csalásnak tekintendő, annak qualificálandó a közérdek és vagyonbiztonság szempontjából. A midőn tehát a javaslat az ingatlan kétszeri eladását, mint delictum sui generist fenyíteni rendeli, ki kell terjeszkedni az objectum ezen válfajára is s azért szükségesnek mutatkozik, hogy a szövegben még a következők is felvétessenek : a mennyiben pedig igazolva van, hogy a cselekmény jogtalan kárositásésnyerészkedéscéljábóllett elkövetve a cselekmény, tekintet nélkül arra, okoztatott-e a jogot nyert félnek kár, avagy sem, — csalást képez. A criminalitás ezen cselekményre pedig annál is inkább kiterjesztendő, mivel a bűnvádi eljárásnak megindítása amúgy is csak magánvádra üldözhető és mert ezzel gátat vetünk annak, hogy egyes speculativ subjectumok, azon reményben, ha rajta kapatnak és a kárt megtérítik, ezzel a büntetés alól minden esetben szabadulnak, akár visszavonatik a vád, akár nem, az ingatlanok kétszeri eladását, illetve vételét üzletszerűleg gyakorolják. Belföld. Az igazságügyminiszteri új államtitkár. Lapunk lezárása előtt veszszük a hírt, hogy igazságügyminiszteri államtitkárnak Erdélyi Sándor, a győri kir. tábla elnöke lett kinevezve. E kinevezés is egyike azon szerencsés választásoknak, miket a kiválóbb igazságügyi állások tekintetében a Szilágyi-kormánynak köszönhet az ország. Kiváló adminisztratív tehetség, párosulva penetráló jogászi elmével, e mellett magas erkölcsi felfogás az igazságügy feladatairól, szigorú kötelességtudás és nyilt, magyaros jellem, ezeket hozza Erdélyi az igazságügyminiszteri államtitkárságba. Ezen kiváló tulajdonságának köszöni ama csaknem páratlan, , gyors előmenetelt, melyet aránylag rövid idő alatt pályáján tett. Uszinte szerencsekivánataink és igaz tiszteletünk követik őt új^ pályáján. Életrajzi adatait vázlatosan a következőkben foglaljuk össze : Erdélyi Sándor született Biharmegyében 1839. aug. 1-én. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen 1862-ben végezte be, 1863ban köz- s még ugyanabban az évben váltóügyvédi vizsgálatot tett. A hatvanas évek közepéig Pesten működött mint ügyvéd, 1865-ben Pest sz. kir. városához neveztetett ki tollnokká. 1867. évben ugyanott törvényszéki jegyző, 1869. évben főjegyzővé választatott s mint ilyen peres ügyekben birói szavazattal felruházva működött 1870. évig. Ekkor az ígazságügyminiszterium által a kir. Curia semmitőszéki osztályához segédelőadóvá, 1871-ben a kir. táblához pótbiróvá s 1875-ben pedig ugyanoda rendes biróvá neveztetett ki. 1877. évben kisegítő előadóul a királyi semtnitöszékhez osztatott be, 1886-ban a királyi Curiához rendes biróvá, 1888. augusztus 22-én kelt legfelsőbb elhatározással pedig a budapesti kir. táblához tanácselnökké neveztetett ki, a királyi táblák decentralizálásánál pedig a győri kir. tábla elnökévé neveztetett ki. , . A budapesti kir. tábla új elnöke. Ki ül Vajkay Karoly örökébe? E kérdés szállt mindenkinek önkénytelenül ajakára, a midőn lapunk legelőször hozta a hírt, mondjuk igazán gyászhírt, hogy Vajkay Károly egészségében egy hosszú és munkatelt élet fáradalmai által megroncsolva, odahagyja azt a fényes brroi állast, a budapesti kir. táblai enlökséget, melyre hivatottsággal birt, mint egyhamar alig más. De a mint felhangzott a kérdés, már is meg volt a felelet. A közvéleménynek megvan az a csodálatos iutuitiv érzéke, hogy azonnal rámutat azon férfiakra, kiket a nagy állami tisztségekre alkalmatosaknak tart. A közvéleménynek ép ugy meg van minden fontosabb helyre a jelöltje, mint a ministernek, és bizony az kevésbé szokott csalatkozni, mint ez. A budapesti kir. táblai elnökségre érdemeinél fogva első sorban igényt tarthatott volna Sárkány József eddigi táblai alelnök. Fájdalom, betegsége akadályozza bizonyára, hogy ezen nagy felelősségű és emésztő munkájú állás terheit magára vegye. Rajta kívül a közvélemény csodálatos egyetértésben az intéző körökkel csak Czorda Bódog igazságügvministeri államtitkár felé fordul. Az ő ereje a birói szervezet nagy gyakorlati ismeretében, a birói gyakorlat minden ágának átkarolásában, kitűnő, egyenes magyar észjárásában, és erős Ítélőképességben és rendkívül kifejlett igazságérzetében rejlik. A curián való bíráskodása alatt jogászaink egyik legkiválóbbjának bizonyult. Kineveztetése, mely e lap megjelenésekor £már meg is történt, általános megelégedéssel fog országszerte fogadtatni. Ezen általános megelégedésnek szószólói vagyunk, midőn elsők szívből üdvözöljük öt diszes új állásában. Az eperjesi ügyvédi kamara évi jelentése az igazságügyministerhez méltán felköltheti figyelmünket azon erélyes hang által, melylyel az igazságügyi reformok követeltetnek és a szemrehányások azon élessége által, melyekkel egyenesen az igazságügyministert okolja a reformtevékenység meddőségeért. Kiemeljük a következőket: A csalódás mély fájdalmával kell elösmernünk azt, miszerint reményeink teljesedésbe nem mentek. A polgári és bűnvádi peres e Íj á rá s n a k a szóbeliség elvein való egész teljességébeni megalkotására vonatkozó ígéretek az ígéret stádiumában fennakadtak. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslatra vonatkozó véleményes jelentésünket — legnagyobb sajnálatunkra — nem terjeszthettük fel az igazságügyi kormányhoz azon okból, mert ezen javaslat kamaránknak meg nem küldetvén, törvényben gyökerező véleményezési és inditványozási jogunk gyakorlására felhiva nem lettünk. Nem tartozik jelen évi jelentésünk keretébe a most felhozott javaslattal foglalkozni, el nem mulaszthatjuk azonban abbeli sajnálatunkat kifejezni, miszerint ebben az ügyvédi kart — mint az igazságszolgáltatás egyik kiváló faktorát — mellőzve találjuk, minthogy az ügyvéd és nem ügyvéd általi képviseltetés közt semmi különbség sem tétetik. Nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy a kötelező ügyvédi képviseltetés a felebbezési tárgyalásoknál nem javasoltatik. Szükségesnek tartjuk ezt nem egyoldalú ügyvédi érdekből, hanem igazságügyünk javításának közérdekéből. Az ügyvédi rendtartás javításának immár oly égető kérdése egy lépéssel sem haladt a megvalósulás végczélja felé, daczára Nagyméltóságod még 1890-ben tett amaz ígéretének, mely szerint eme törvényjavaslatot legrövidebb idő alatt a képviselőháznak be fogja terjeszteni. A bűnvádi eljárásnak a szóbeliség és közvetlenség elvein való szabályozása mai napig be nem következett. E helyütt sajnálattal kell felemlítenünk azt, miszerint a vidéki ügyvédi kamaráknak az igazságügyi törvényjavaslatok véleményadás végett — a törvény direkt meghagyása ellenére — meg nem küldetnek. A kir. ítélőtábla felosztása alkalmából utolsó évi jelentésünkben ama hitünknek adtunk kifejezést, miszerint ezen törvénykezési újitás a jogegység veszélyeztetésével járni nem fog, hogy továbbá az igazságszolgáltatás lassú menetét gyorsitandja. A mi a jogegység kérdését illeti, korai volna még ez idő szerint azzal foglalkoznunk, csak hosszabb idő elteltével fogván beigazolást nyerhetni az, árt-e a jogszolgáltatás egyöntetűségének a kir. ítélőtáblák keresztülvitt felosztása, avagy sem. Hogy azonban a kir. Ítélőtáblák felosztása a jogszolgáltatás gyorsaságának oly fontos kérdését előbbre vitte, ezt már constatálnunk lehet. Csalódásnál tehát nem egyéb az, a mit az elmúlt év hozott annak, a ki az igazságügyek javításának szükségességét szivén hordozza. A törvénykezés az eperjesi kir. törvényszék területéhez tartozó járásbíróságoknál lassú, minek oka az ítélő birák munkával való túlhalmozottságában fekszik. Az irodai személyzet elégtelensége még fokozza ezen bajt, minthogy a már elintézett ügyek is sokáig hevernek a leirás stádiumában. Mindez elsősorban a kis-szebeni kir. járásbíróságra vonatkozólag áll. Az eperjesi kir. járásbíróságra vonatkozólag mi a mult év folyamán ez ügyben felterjesztést intéztünk a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi ministeriumhoz, kérve a jogszolgáltatás gyors menetét gátló emez akadályok mégszüntetését. Szintúgy átiratot intéztünk az eperjesi kir. törvényszék elnökségéhez, a perbeli ügygondnokságok sorrend szerinti felosztása tárgyában, mely átiratunk folytán a szükséges intézkedések e tárgyban megtétettek. Feliratot intéztünk továbbá a mult év folyamán az igazságügyi kormányhoz a birósági végrehajtók díjjegyzéke tárgyában kelt és nekünk megküldött rendeletre vonatkozólag. 1891-ben kamaránkhoz beérkezett 366 választmányi ü g y d a r a b, melyhez hozzáadva az előtte való évből visszamaradt 1 választmányi ügyet, az 1891. évben elintézésre várt 367 választmányi ügyirat. 1891-ben kamaránkhoz beérkezett 260 fegyelmi ügy,* melyhez hozzáaadva az előbbi évből visszamaradt 4 fegyelmi ügyet, a lefolyt évben összesen 264 fegyelmi ügyszám várt elintézésre. A fegyelmi ügyek száma 1891-ben 142 darabbal szaporodott az 1890-iki állauotho/. képest. 1891-ben tehát összesen 631 ügydarab várt elintézésre. Roppant