A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 3. szám - Uj birósági szervezet

A szakértő elemek előre kiszámitják az ujjokon, hogy egyes bírósági rendszer mellett — tekintve például a mi állapotunkat — legalább is ötször gyorsabban lehetne elérni a sikert és ötször kevesebbe kerülne az a siker, mint a mennyibe kerül társas bírósági rendszer mellett, a nélkül, hogy az alaposság megtámadva volna, minthogy az egyes birói rendszer mellett sokkal könnyebb az ellenőrzés, könnyen foganatosítható ellenőrzés mellett pedig sokkal nagyobb a munka alapossága és gyorsasága. Ezek társadalmi igazságok és üzleti értékkel bíró bizonyítékok. A nemzeti géniusz históriai üstökébe kapaszkodó conservativisták nem látják a társadalmi khaosz eltűnését s a szakszerű foglalkozások sikerét, az egyéni törekvés pótolhatatlan ambitioját és értékét; de látják, hogy a társas bírósági rendszer logicai és fisicai alapokkal rendelkezik, mert a társas bíróság fogalmánál fogva az egységgel szemben adja a logicai többséget, a logicai többség pékig a fisicai erőt; megcsalják magukat, a birói funcviot fisicai alapokra fektetik, holott értelmi foglalkozás az. Ellenben a szakértők tudják, hogy az egyes bíróság természetére az erkölcsi, jogi és anyagi felelősség teljesítése, másfelől a könnyebb ellenőrzés lehetősége tartozván, értelmi tekintetben — a mint az egész világ társadalmának fejlődés története igazolja — az egység fogalma nincs befoglalva eredményében a többség fogalmába, a miként ez mathematicai és fisicai tekintetben szokott lenni; vagy világosabban : Ne wto n, Galilei, Petőfi elméjének munkásságát nem végezhette volna eredményesebben egy-egy társaság, mint a hogy elvégezte az egyén maga; már pedig azt senki se tagadhatja, hogy az igazságszolgáltatás inkább intellectualis, mint fisicai foglalkozás és igy inkább függ a siker individuális tevékenységtől, mint egy társaság munkásságától és igy sokkal több siker van kötve az egyes bírósági rendszerhez is, mint a társas bírósági rendszerhez. Nálunk erősen hiszik, hogy bizonyos ügyeket címök, nemök vagy összegök fontosságánál fogva egy bíró elvégezni képtelen és társas biróság fentartásáról gondoskodnak. Mit kellene hogy tegyen fejlődő társadalmunk, ha nem tisztán az egyéni felelősségre kellene hogy fektesse sikert kínáló összes eljárását? Két öl hosszú hegy-furáshoz használna egy mérnököt, 10 öl hosszúhoz hármat és igy tovább, mig egy bizonyos nagyobb távolságnál össze kellene, hogy szedje valamelyik ország összes mérnökeit, hogy a hosszú fúrást megtehessék; a vasutak igazgatósága, ha kevés utas és kevés érték van a vonaton, alkalmazna csak egy vonatvezetőt; de ha sok ezerre menő vagyon és sok ember száll fel, akkor egy pár vasúti kocsit megtöltené vonatvezetőkkel, mert itt már csak nagyobb kár és veszély történhetik, mint egy 20 frtos váltóper, vagy egy 30 frtos telekper elbírálásánál, melyekre pedig manapság társaság ügyel fel és nem egyes ember. E kérdésben az utolsó nagy vita a 70-es években volt, a mikor az országgyűlés 25-ös bizottsága egyenesen az egyes bírósági rendszert ajánlotta főszabályul. A felső biróság, a magán sajtó (nem a szaksajtó) nem győzte eléggé támadni a bizottság merészségét ez újításért; felhoztak minden indokot a társas biróság mellett, pedig az én nézetem szerint lehetnek valók és alaposak ezek az indokok napjainkban is esetenkint, de általában nem; a régi birói szervezet és dis-qualificatio mellett hajdanában a társas bíróságnak volt határozott előnye az egyes biróság fölött. Ma a dolog megfordítva van. A magyar napi sajtó támadásának nagyobb része ebben a kérdésben tapasztalati adatok nélküli laptöltelék volt és a nép állandó természetű conservaüvismusának hizelgését célzó népkegyhajhászat; a felső bíróságok viselkedése ok nélküli félelem és önzés: félelem, hogy hátha az egyes biróság (alsófokon) működésében nem oly képes, mint a társas biróság; önzés, hogy az egyes biróság rosszabbul fog ítélni és több dolga lesz a felső bíróságnak a felebbviteli beadványokkal és igy saját kényelmök lesz veszélyeztetve. Sem a népkegyhajhászat, sem az önzés nem fogja soha megengedni az igazságos kritikát, vagy legalább az olyan tárgyilagos eriticát, mint a milyet végzett pl. nálunk az emiitett 25-ös bizottság, a mely szakférfiakból állott, tapasztalati adatokkal rendelkezett, hosszas, érett megfontolás után nyilatkozott; a sajtó elhirtelenkedve, a felső biróság tudatlanul beszélt, ha társas biróság ítéletének veszi azt a határozatot, melynek indokait a referensen kivül senki sem ismeri a társas biróság tagjai közül. Okvetetlenül az egyes birói rendszerre kell áttérnünk határozottan és általában szakítani kell a társas bírósági rendszer tovább istápolásával és a társas bíróságokat csak mint kivételeket tűrhetjük meg tovább is, ha meg kell tűrnünk. lütí. II. A birói hatáskör általános és egyetemes kell, hogy legyen és mint modern jogállamban megszokták követelni: minden panasz kihallgatva, minden sérelem orvosolva legyen legalább két birói fórum előtt, minthogy az egyfokú biróság intézkedése fatumszerű működés, melynek alávetni jogállam ; polgárait nem szabad. Ha minden peres ügy két biróság; ( előtt vizsgáltatik meg meritaliter és esetleg perjogi _ sérelmek ' miatt és decisionalis határozatok alkotása végett a jogegység megóvása szempontjából egy 3-ik fórumhoz is fölvihető, tell jesen elegendő, még a legszigorúbb követelmények szerint megítélt jogállam is megoldotta feladatát, több fórumra szükség nincs. De a biróság elibe csak p e r e s dolgok vihetők, csak magánjogi peres követelések. Más egyéb ügyek, avagy perenkivüli dolgokkal a peres hatóság idejét, figyelmét elvenni igen nagy hiba volna. Hogy a bíróságokat harmonicus alapon szervezhessük, hogy t. i. az alsó és felső biróság egymáshozi viszonya, valamint általában az összes bíróságnak a peres kö önség szükségleteihez mért helyzete kielégítő, sőt megfelelő lehessen: , semmi sem oly szükséges, mint megállapítani szigorúan a birói hatáskört, megállapítani azon ügyeket, melyek a peres biróság elé bocsáthatók és különválasztani azoktól, melyek a peres hatóság fórumán meg nem jelenhetnek. Ha áttérünk az egyes birói rendszerre, akkor csakis színvonalon álló szakértő bíróról lehet szó a legalsó fórumon is és minden legcsekélyebb ügyre nézve; a tudatlan avagy érdektelen tanácsokat (nagyközség, kisközség, törvényszék) elmellőzzük A színvonalon álló szakértő biró azonban drága hivatalnok, ennek az idejét perenkivüli jogi cselekmények megítélésére, egyszerű tények constatálására, szóval nem peres, illetve nem contradictorius ügy elintézésére fecsérelni nem engedhetjük. A mi mai birói szervezetünknek azon az első nagy hibáján kívül, hogy legalább az első fórumon az egyes bírósági rendszert mégeddig elfogadni egészben nem tudta, a második igen nagy hibája az, hogy a tisztán peres ügyeket együtt fogadja be a nem peres ügyekkel és a drága szakértő biró munkáját olyan dolgok (igazítására foglalja le, melyek nem birói f u n c t i ó k. 1. Vannak egyes ügyek, melyek inkább közigazgatási ! avagy mezőrendőri, illetve városrendőri ügyek, mint bírósági ' ügyek; a melyekben tudniillik ki van mondva törvény által I előre, hogy maga a jog nem vitatható, hanem csak bizonyos i tényleges állapot vizsgálandó meg és a szerint kell ítéletet j hozni. Az ilyen nem bírósági ügy és nem biró elé tartozik ; például a telekkönyvi kiigazítási per, melyben csak az igazolandó, hogy ki volt a helyszíneléskor birtokban ; a birtokháboritási per, hol az utolsó tényleges használatot kell constatálni csak és nem jogokat elbírálni stb. 2. Ukiratos követelések, melyeket bizonyos alakiság j mellett végrehajtható joghatálylyal szokta felruházni a törvény| hozás s melyeknek megítélésével előzetesen nem kell hogy időt töltsön a szakértő biró. 3. Váltók alapján a fizetési meghagyás kibocsátása, szabályos végrendeletek alapján a végrendeleti örökség átadása, j egyezség esetében a hagyatékok felosztása és átadása legalább nagykornak közt más közhitelű közeg által is elrendel1 hető s foganatosítható nemcsak biró által; itten sincs birói | functio semmi, mivel nincs contradictorius eljárás, a váltóI fi/etési meghagyás az ellenfél meghallgatása nélkül bocsátj tátik ki; hogy szabályos-e valamely váltó, azt képes felfogni és megtanulni más egyén is, nemcsak szakértő biró. 4. Végrehajtások elrendelése akár Ítéletek, akár köz! jegyzői okiratok, akár hitelintézetek kötvényei alapján, akár| mely más hatóság jogerős határozatai alapján, ha az alapokiratok jogerősek, ismét nem birói teendő, ép ugy, mint a foglalás és becslés. 5. Árverések elrendelése és foganatosítása, birtokba vezetések elrendelése és birtokok átadása a határozatok jogi erejű volta után, mennyiben a kiszakitás kérdése magában a perben már megvitatva és megítélve volt, szintén nem tárgyai j a bírói foglalatosságnak. És igy tovább . . . í r Ügyesen ki kell választani tudni a birói hatáskörbe tar! tozó^ dolgokat az oda nem tartozóktól s akkor azokat drága és jó szakértő biró elibe adhatjuk bátran mind ; el fogja tudni intézni a nélkül, hogy az állam többet költene a bírákra, vagy a nélkül, hogy nagy- és kisközségekben megtartsa