A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 34. szám - A büntető törvénykönyv revisiójáról. (Utolsó előtti közlemény.)

258 A J O GL jeszsze azt fel a képviselőházhoz t9 az igazságügy miniszterhez, a határozatot pedig az egyes kamarákkal is tudassa.« Erre nagy vita következett. Az egyik rész az országos kongresszus egybehivását követelte, a másik rész pedig ez utóbbi indítványhoz csatlakozott. Az elnök háromszor-négyszer is csengetett, de a heves vitázókat nem lehetett lecsendesíteni. Végül R ó s a Izsó dr., a szegedi ügyédi kamara elnökének higgadt indítványára szavazás alá bocsátották az indítványt, melyet a gyűlés nagy szótöbbséggel elfogadott. Ezután elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után a napirend 1. pontjának tárgyalása következett volna, a gyűlés azonban ezt levette a napirendről. Most következett a gyűlés legérdekesebb része, t. i. a programm 2. pontjának a tárgyalása. A kérdés így szól: »Az igazságszolgáltatás érdekében mily irányban tartja az értekezlet szükségesnek az ügyvédi jogkör kitérjesztését?« V e ö r e ö s Jenő győri ügyvéd szerint az ügyvédi jogkör nem érvényesülhet oly mérvben, mint a hogyan azt elvárhatnók. Az ügyvédi jogkör a birói mellett kicsiny s azért volna óhajtandó bizonyos esetekben törvényhozásilag kimondani a kényszerítő ügyvédi képviselet elvét. Majdnem egy órán át folyt e pont fölött a vita. Végül K i s Jenő indítványára a gyűlés egy bizottságot választott konkrét javaslat tételére, másnapra részletes jelentést kívánva a bizottságtól. A napirend 3. pontjának tárgyalását az értekezlet a következő napra halasztotta és áttért a 7. pont tárgyalására. M a y e r Lajos dr. győri ügyvéd, előadó, veszélyes csapást látna abban, ha az ország ügyvédi karát a korlátolt létszám békóiba zárnák. A XIX. század utolsó évtizedeiben ilyenre gondolni sem szabad, mert hiszen ez reakció lenne. A kauciót céltalannak tartja, mely a tehetségek igaztalan elnyomására vezethetne. Az ügyvéd által fölvett okiratok bizonyító ereje érdekében való küzdelmet jogosnak véli, egyúttal azt is, hogy az ügyvéd legalább 5 évi gyakorlat után közjegyzői teendők végzésére feljogosittassék. Előadó fölszólalása után még többen indítványt terjesztettek az értekezlet elé, melyeket összegezve, a gyűlés határozatilag kimondta, hogy: 1. A korlátolt létszám behozatalát bármely alakban a leghatározottabban mellőzni kívánja. 2. A kaució behozatalát céltalannak tartja. 3. A közjegyzői teendőkbe avatkozni nem óhajt s azért az erre vonatkozó programmpontokat mellőzi. Délután 2 órára járt már az óramutató, midőn a gyűlés ezt a határozatot kimondotta. Ezután az elnök a tanácskozásokat beszüntette és kijelentette, hogy azokat holnap ugyancsak a megyeház nagytermeben folytatni fogják. Este a győri ügyvédek körülbelül 100 terítékű bankettet rendeztek a vidékről érkezett kartársak tiszteletére, melyre az ügyvédségen kivül Laszberg gróf főispán, L i p p a y alispán, Zechmeister polgármester és a hírlapírók voltak hivatalosak. Felköszöntőkben természetesen nem volt hiány. Második nap. (Aug. 15.) Ma folytatták a megyeház nagytermében a Győrött összegyűlt ügyvédek tanácskozásukat. A mai gyűlésnek fontos jelentőséggel bir az a határozata, mely kimondja, hogy ezentúl rendszeresen megtartják — bizonyos időközökben — a kongresszusokat, ki is jelölvén a legközelebbi 1893. évben tartandó ügyvédgyülés helyéül Szeged városát. A gyűlés lefolyásának részlete jelenleg a következő : A gyűlésen Erreth János elnökölt, a ki fölszólította a tegnap megbízott szűkebb körű bizottságot, hogy a reájuk bizott kérdésekre vonatkozólag terjeszszék elő indítványaikat. Megelőzőleg azonban Korn János dr. győri ügyvéd, a 7. pont előadója hosszabb fejtegetés után a következő javaslatot terjesztette a gyűlés elé: »A kényszerítő ügyvédi ellenjegyzés kérdésének a rendes perekre és váltóperekre vonatkozó része már is akként lévén szabályozva, hogy az ügyvédi ellenjegyzés kötelező, ezekre nézve a jelenlegi állapotot továbbra is sértetlenül kell hagynunk. A sommás perekben és telekkönyvi ügyekben azonban az Írásbeli beadványokra nézve a kötelező ügyvédi ellenjegyzést törvényileg kimondandónak tartjuk.« Rózsa Izsó szegedi ügyvéd helyesli a telekkönyvi ellenjegyzés kötelező voltát, azonban a közjegyzők és községi jegyzők telekkönyvi beadványozási jogát nem kívánja érinteni. Ily értelemben módositványt nyújt be. Több felszólalás után a gyűlés elfogadta előadó javaslatát, ugy Rózsa indítványának a közjegyzők jogosultságára vonatkozó részét. A 7. kérdés /) pontjának ismét Korn János dr. az előadója, ki erre vonatkozólag a következő javaslattal járult a gyűlés elé: »A rendes és váltóperekre nézve a kötelező ügyvédi képviselet fentartásával ugyancsak a kötelező ügyvédi képviseletet törvényileg kimondandónak tartjuk a 300 frt értéket meghaladó sommás perekben s az új sommás eljárás folytán soramás útra tartozandó birtok- és örökösödési perekben feltétlenül, egyéb sommás perekben pedig abban az esetben, a melyekben a fél vagy törvényes képviselője a bíróság előtt személyesen meg nem jelenik, hanem képviseltetni kivánja magát, meghatalmazott képviselője csak ügyvéd lehessen.« W o 11 i t z Károly győri ügyvéd kérte, hogy az ügyvédi képviselet tárgyai közé a csődügyeket is fölvegyék. Erre a gyűlés a javaslatot Wottitz ügyvéd módosításával egyhangúlag elfogadta. Ezután a kiküldött bizottság javaslata következett az ügyvédi jogkör kiterjesztésére vonatkozólag. A javaslat ez : »Az ügyvéd részére teljes hitelű magánokirat alakjában kiállított meghatalmazás minden eljárásban és minden hatóság előtt való képviseletre följogosít.« A gyűlés ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A gyűlés az ügyvédi jogkör kiterjesztésének kérdésére vonatkozólag még a következőkben állapodott meg : 1. A fegyelmi eljárás minden nemében helye legyen az ügyvédi képviseletnek. 2. Az 1877. évi XXII. t.-cikk eltörlendő. 3. A bélyegtörvény reviziója égetően szükséges és az 1881 : XXVI. t.-c. 18. §-ának az ügyvédekre vonatkozó része hatályon kivül helyezendő. 4. Végül a tárgysorozat 3., 4. és 5. pontját leveszi a napirendről. A kiküldött bizottságnak az ügyvédi rendtartásra vonatkozó javaslatának elfogadása után a gyűlés szükségesnek tartja : 1. Az ügyvédi kamarák tagjai számarányának kiegyenlítését. 2. Az ügyvédi kamarák önkormányzati jogának a legszélesebb alapon való szervezését, vegyes bírósági felebbezési fórum képezését. 3. A fegyelmi eljárás szigorítását és egyszerűsítését. 4. A fegyelmi ügyekben az alaptalan feljelentővel szemben a költség megállapítását s az alaptalan feljelentő ellen a kamarák hivatalból kötelező vádjogát. 5. Tagdíjak és bírságok behajtásának oly módon való szabályozása, hogy a végrehajtás a kamara megkérésére közigazgatási úton történjék. 6. A tagdíj behajtásának sikertelensége esetén fegyelmi eljárásnak legyen helye. 7. A képviseletből fölmerült perköltség és díjak az ügyvéd részére állapitandók meg. A megállapított költség a fél ellenében fizetési meghagyás útján legyen érvényesíthető. 8. A költség és a díjakra vonatkozólag visszatartási és elsőbbségi jog. 9. Pénzértékek és okmányok kiszolgáltatása tárgyában az ügyvédi kamarák hatáskörének kiterjesztése. 10. A per tárgyának bizonyos hányada kiköthető legyen és a kikötmény per vesztése esetén a perrendszerű bizonyítéknak legyen helye. 11. Ügyvéd űe legyen kötelezhető bizonyítási és eljárási költségek előlegezésére. 12. Kötelező díjszabás. 13. Csődtömeg és egyéb] gondnokság-védői kirendelések és ebből folyó díjazások szabályozása. Végül 14. Zugirászat elleni szigorú intézkedés. Üzletszerűség fogalmának kiküszöbölése és annak szabadságvesztéssel való sujtása. Az ügyvédek elméleti előképzése tekintetében az előadó a tudori fok eltörlését s helyette szigorúbb gyakorlati vizsgálat behozatalát javasolja. A gyűlés azonban Barna Izsó dr. indítványára azt az. álláspontot foglalta el, hogy a tudori fok továbbra meghagyassák, azonban attól számított 3 év legyen a gyakorlati idő, melyből K r a u s z indítványa szerint legalább egy és fél év ügyvédi irodában töltendő. A gyűlés délután 3 órakor ért véget. \, A büntető törvénykönyv revisiójáról.* Irta : POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai járásbiró. (Utolsó előtti közlemény.) A novella 302. §-ának 2. bekezdése a felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sértés vétségét súlyosabban rendelvén büntetni, ezen delictumra 3 évig terjedhető fogház ésoOO frtig terjedhető pénzbüntetést szab, míg a btk. a 3 évig^ terjedhető fogházbüntetés mellett, a pénzbüntetést teljesen mellőzte. A kir. Curia azonban ennek dacára 37. szám alatt hozott döntvényében megállapította: »A testi sértés vétségére vonatkozólag a btk. 302. §-á n a k első bekezdésében meghatározott pénzbüntetések — a cselekmény minőségének a 301. §-ban meghatározott voltához képest — a btk. 302. §-ának második bekezdése eseteiben is az itt meghatározott fog* Tévedésből az előző cikk jeleztetett utolsónak. L. előző közleményeket a »Jogc 25., 26., 28., 31. és 32. számában.