A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 33. szám - Az ügyvédségi törvényjavaslat

A JOG. 255 Belföld. A/ ügj védségi törvényjavaslat. Szilágyi Dezső igazsigugymiDiaiter megbízásából az ügyvédség reformjára uuutkozo előadói tervezet elkészült. A tervezetet, mint értesülünk, szeptemberben fogják az ügyvédi kamaráknak véleményes jelentestetel végett megküldeni. A tervezet az 1874: XXXIV. törvénycikket fogadja el kiindulási pontul, melyet több pontban lényegesen módosít; de hogy a nagy számmal lévő változtatások az alkalmazást ue nchcUtsék és a kodex-szerű törvény továbbra is egységes alkotás maradjon, a módosításokat nem külön novellába foglalták, hanem az 18(4: XXXIV t..cikknek megtartott intézkedéseit is felölelő egységes javaslatban jutnak kifejezésre. A tervezet első sorban az ügyvédi autonómia fejlesztésére helyezvén súlyt, a karaarai tagok minimális létszámát •>0-rol 100-ra s a választmányi tagok számát vidéken 12-ről 15-re s Budapesten 18-ról 30-ra emeli fel és helyettes titkári, ügyészi és péuztárnoki állások szervezésével óhajt gondoskodni arról, hogy hasonló, vezérszerepre hivatott állásokat olyanokkal is betölthessék, kiknek megnyerése óhajtandó, de a kik nagyobb mértékű ügyvédi teendőik miatt azokra eddigelé nem vállalkoztak. A választmánynak a kamarai tagokkal való sűrűbb érintkezése érdekében ^ havonkint egyszer »kamarai értekezlet« tartatnék, melynek tárgya az ügyvédi érdekek és az igazságszolgáltatás terén tett tapasztalások megvitatása és erre vonatkozó indítványok tevése lesz, a melyek felett azonban a határozás joga a választmányt illeti meg. Megengedi a tervezet, hogy a kamara kebelében tartott nyilvános tárgyalásokra az elnök jegyzőkül a kar fiatalabb tagjai sorából rendeljen be egyeseket. Szóvai, a tervezet oda irányul, hogy a kamara önkormányzati életműködésébe minél többen vonassanak be, a karban a kamarai intézmény iránt az érdeklődést erősítse és az önkormáuyzati teendők ellátására való képességet fokozza. Tárgvilag is kiterjeszti a tervezet a kamarák autonómiáját, a mennyiben a pénz- és iratvisszatartásból és előlegelszárao'ásból lelmerülö vitás kérdések elintézését a kamarák hatáskörébe utalja s felruházza a karaarai választmányt azzal a joggal is, hogy a mennyiben a fél fordul hozzá, vagy ez utóbbi a kamara illetékessége ellen kifogást nem tesz, az ügyvédek díj- és költségjegyzéki pereiben bíráskodjék. Különös gondot fordít a tervezet a zugiráskodás elnyomására, melyből az »üzletszerüség« fogalmat kiküszöbölve, az üzletszerű zugirászkodást mint minősített esetet szabadságvesztésbüutetéssel sújtja. Hasonló szigorú rendszabályok vannak tervbe véve a zugirászkodást folytató közhivatalnokok ellen. Az ügyvédi díjak tekintetében a tervezet, hogy az ügyvédi állás ez oldalról is függetlenittessék, általáuos ügyvédi díjjegyzék (tarifa) behozatalát veszi célba. Megadja az ügyvédnek díjai és kiadásai biztosítására a zálog- és elsőbbségi jogban álló visszatartási jogot, melynek gyakorlását szorosan körülirt feltételekhez köti. Kényszerítő rendszabálylyal gondoskodik minden egyes kamara kebelén belül alkotandó ügyvédi segélyalap létesítéséről, a melybe a kamarai bevételek és büntetéspénzek bizonyos százalékát utalja. Kimondja a tervezet, hogy büntető ügyekben hivatalból kirendelt védők díjai az eljárási költségekhez számittatnak s hogy ezeket az államkincstár előlegezi. A leggyökeresebb átalakítást a tervezet a fegyelmi eljár á s n á I kontemplálja, melynek jelenlegi közbeneső stádiumait megszüntetve, azt e bíráskodás természetének megfelelően lehetőleg egyszerűsiti, mindazonáltal a szükséges garanciák szem előtt tartásával. Kiegészíti a rendbüntetést 5 frttól 50 frtig terjedhető birsággal, a mi a büntetések aránylagos kiszabását könnyíti és szabatosabban irja körül a fegyelmi büntetések erkölcsi hatályát. Ezeken kívül a tervezet az ügyvédi rendtartáson több, a gyakorlati élet követelte célszerű módosítást tesz. A joggyakorlat kérdésének a bírói, ügyészi és ügyvédi karra nézve egységes megoldása külön törvényjavaslatnak van fentartva. A tervezet indokolása jészletesen foglalkozik az ügyvédi létszám korlátozásával (numerus clausus) is; ezt az ideát azonban, mint a mely az ügyvédi állás lényegével ellenkezik s a mely az ügyvédet mai magasztos funkciójából, melyben a társadalom ellenőrző közegeként működik, a fél és a hatóság közti egyszerű hivatalos közvetítővé szállítaná le, az indokolás elejti. A kar túltömöttségének enyhítését attól várja, ha az ü g yvédség a bírói és ügyészi szervezettel szorosabb kapcsolatba hozatik, a minek alapköve már a joggyakorlat egységesítésével le lesz rakva s a mely a szóbeli polgári és bűnvádi eljárás behozatalával lesz tovább fejleszthető akként, hogy e módon az ügyvédi kar ama tagjai, kiket temperamentumuk más pályára vonz, itt tehetségüknek és képzettségüknek megfelelő alkalmazást nyerjenek, szóval, hogy az ügyvédségnek ez oldalról való elzártsága megszűnjék. Kifejti a megokolás, hogy az összes ügyvédi bajoknak az ügyvédi rendtartás keretén belül való orvoslása nem várható, miután ehhez az igazságszolgáltatás minden ágának fejlesztése, főleg a szóbeliség és nyilvánosság behozatala, a közigazgatás tökéletesítése, itt az ügyvédi működés részére újabb tér (közigazgatási bíráskodás) nyitása és a fejlődő élet, különösen a kar kebelében működő egészséges szellem, mint főtényezők hozzájárulása szükséges. A mit azonban az ügyvédi rendtartás reformja által el lehet érni, ezt a tervezet a jelzett reformokban a kar emelésének érdekében már ezúttal nyújtani kívánja. A szegedi jogászegylet következő felhívást intéz tagjaihoz : Egyletünk f. évi március 27-én tartott rendes közgyűlésén elhatározta, hogy a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok reformjának megvitatását ez évi október hóban tárgyalás alá veeudi, melynek alapját részint a tagoktól az indítványozó és előadó Körösi Lajos m kir. p. ü. fogalmazó úrhoz (Szegeden a pénzügyigazgatóságnáb f. évi szeptember 30-áig beküldendő adatok, észrevételek és javaslatok és az ezekre előterjesztendő bírálata, részint az előadónak egyéni javaslata fogják képezni Ez okból tisztelettel felhívjuk ugy a helybeli, mint a vidéki tagtársainkat, hogy becses javaslataikat, áthatva az elénk tűzött nehéz feladat nagy jelentőségétől, az említett határidő lefolytáig előadónkhoz minél számosabban, sőt úgyszólván kivétel nélkül eljuttatni szíveskedjenek, hogy vitaüléseink munkálkodásának feliratba foglalandó eredménye megérdemelje a fokozott figyelmet, melyben azt részeltetni óhajtjuk, midőn nm. Wekerle Sándor dr. m. kir. p. ü. minister úrhoz oly kérelemmel terjesztjük fel, hogy a szegedi jogászegylet indokolt kívánalmait a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok mielőbbi ujjáalkotásánál lehetőleg tekintetbe venni méltóztassék. Kelt Szegeden, 1892. július 24. Dr. Reiner Mór, titkár. Musko Sándor, elnök A szegedi ügyvédi kamara az ügyvédi képviseletnek kellő figyelembe vétele érdekében a szegedi kir. törvényszék elnökéhez átirat alakjában kérelmet intézett, melyből következőket közlünk : »A kar számos tagja tapasztalta, hogy a Nagyságod vezetése alatt álló kir. törvényszéknél és hatósága alá tartozó kir. járásbíróságoknál is perenkivüli ügyekben és pedig főleg hagyatéki, de leginkább bűnügyekben a büntető-bíróságoknál az igazolt ügyvédi képviselet kellő figyelembe nem vétetik. Hagyatéki és büntető ügyekben az ügyvédek, mint a felek megbízottai, az ügyekben tett intézkedésekről rendszerint nem nyernek értesítést, a mi által természetszerűleg nem ritkán a képviselt félre hátrány származik, ki azon hiszernben, hogy a kézbesített határozatról képviselőjének tudomással kell birnia, azzal mit sem törődik, holott esetleg az ellen jogorvoslat volna használandó, avagy bizonyos irányban intézkedés teendő. De e mellett ez eljárás az ügyvéd és a fél közt félreértésre is ad alkalmat, mert a felet sok esetben bajos arról meggyőzni, hogy ügyvédje, mint igazolt képviselője, hason értesítést nem nyert és hogy az ennek folytán előállott mulasztásnak nem oka.« Erre Muskó Sándor, kir. törvényszéki elnök, utánzandó készséggel, következőleg felett: »F. évi június hó 25-én 340/892. sz. a. kelt becses megkeresésére van szerencsém a tek. ügyvédi kamarát értesíteni, miszerint intézkedtem, hogy úgy a vezetésem alatt álló kir. törvényszék, mint a kerületében levő kir. járásbíróságok minden peres és perenkivüli ügyben, ha a felek ügyvéd által képviseltetnek és az ügyvédi meghatalmazás a törvényes kellékeknek megfelelően van kiállítva, a lett bírói intézkedésekről az igazolt ügyvéd minden esetben értesíttessék.* Sérelem.* Magyar bíróság Stylus curialis-a. Az ide eredetiben és nyomdai használatra egy másolatban csatolt végzést azon kéréssel van szerencsém beküldeni: méltóztassék b. lapjuk, a »Jog« »Sérelmek« rovatában mielőbb szívesen közölni; e közlés talán némi hatással lesz pongyolán dolgozó bíróságainkra. »Sz. 1,613 — S92/p. Bejelentése a Magyar-francia biztosító részvénytársaságnak, n.-nyulasi b. Thoroczkay György elleni 41 írt 94 kr. töke és jár. iránti megkér, végrehajtásos ügyében. Végzés Tudomásul véte 11 i k, hogy végrehajt a t t ó fél a végrehajtásnak hivatalbóli foganatosítását kéri,— erről bir. végrehajtó Kolosy Miklós vonatkozással 1,418—92/p. számú megyhagyásra, azon megrendeléssel értesitettik, hogy a már megtörtént előleges fizetésre nézve, a végrehajtást haladéktalanul szabályszeruleg foganatosítani. Jelen beadványért kérelmezőnek költségei saját fél e 1 szemben 3 frt 50 krban törvényesitettik. A kir. járásbíróságtól Tekén, 1892. évi július hó 18-án. Graeser s. k., kir. jbiró. (l\ h.)« 1". példát commentálni felesleges. 5. G. Irodalom. A magyar katonai közigazgatás a tételes törvények és rendeletek alapján, a jegyzői szigorlatra készülők, községi jegyzők, járási tisztviselők' és más katonaügyekkel foglalkozók számára egybeállította Balogh Károly, torontálvármegyei árvaszéki ülnök s a torontálvármcgyei jegyzői tanfolyam volt igazgatója és katonaügyi főelőadója. Ily című műre tesz közre előfizetési felhívást a nevezett szerző. Azon körülmény, hogy eddig az összes katona* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készéggel tért nyituuk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.