A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 32. szám - Ha te ugy én is ugy. (Válasz a Gyarmathy Ernő támadására.)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 32. számához. Budapest, 1892. augusztus hó 7-én. Köztörvényi ügyekben. Minthogy fennálló 1örvényeiiik szedni valamely ingatlanra vonatkozólag a tulajdonjog szóbeli szerződés utján is megszerezhető, az a körülmény, hogy a szerződés valamelyik szerződő fél vonakodása miatt Írásba nem foglaltatott - meg- nem akadályozza a másik szerződő felet abban, hogy a szerződés teljesítését és egy tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezésére alkalmas okirat kiállítását kitelelhesse. A debreceni kir. itélö tábla: Dr. K. S. ügyvéd által képviselt K. Hermanné — B. Cili felperesnek — dr. K. M. ügyvéd által képviselt J. Aladár és neje \V. Mari alperesek ellen ing tlan tulajdona iránti, perben következő ítéletet hozott: Az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztaltatik és a keresetnek hely adalván, alperesek attól feltételezetten, ha felperes a 10,050 forint hátralékos vételárt 15 nap alatt bírói letétbe helyezi, arra köteleztetnek, hogy felperes részére a fentebb meghatározott feltétel teljesítésétől számítandó 15 nap alatt a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas adásvételi szerződést szolgáltassanak ki és az eladott ingatlant felperes birtokába bocsássák, mindezek elmulasztása esetén pedig tűrjék, hogy felperes részére a tulajdonjog a debreceni 5738. számú tjkönyvben 2441. hr. szám alatt foglalt ingatlanra a jelen ítélet alapján, a kijelölt ingatlan biriokába pedig végrehajtás utján bevezettessék, viszont alperesek feljogosittatnak arra, hogy a tulajdonjognak felperes részére leendő bekebelezése után a birói letétbe helyezendő vételárnak saját részökre való kiutalványozását kérhessék. Inti ok ok: Minthogy valamely ingatlanra vonatkozólag a tulajdonjog szóbeli szerződés utján is megszerezhető, az a körülmény, hogy a szerződés valamelyik szerződő fél vonakodása miatt írásba nem foglaltatott, nem akadályozza a másik szerződő felet abban, hogy a szerződés teljesítését és tulajdonjogának telekkönyvileg leendő bekebeleztethetése végett arra alkalmas okirat kiállítását követelhesse s általában véve a szóbeli uton létrejött szerződés Írásba foglalásának elmaradása csak abban az esetben gátolja a tulajdonjognak a vevő által per utján való érvényesítését, ha az adás-vétel lényeges feltételei a szerződő felek között meg nem állapíttattak, mely esetben nem végleges szóbeli szerződésről, hanem csak a kötendő adás-vételi szerződés feletti előleges egyezkedésről lehet szó, vagy pedig ha a szerződő felek a szerződés feltételeinek megbeszélése alkalmával kölcsönösen abban állapodtak meg, hogy a szerződés írásba foglaliassék és a szerződés végleges feltételei akkor állapíttassanak meg. Az adott esetben alperesek sem vonják kétségbe, hogy az adás-vételi jogügyletre vonatkozó szóbeli megállapodás köztük és felperes között oly feltételek alatt, mint az a keresetben előadva van, valóban létre jött és azt is elismerik, hogy a jogügylet lényeges feltételei közöttük megállapítva lettek. Állítják ugyan e mellett, hogy a szóbeli megbeszélések némely kevésbé lényeges feltételre nem terjedtek ki, így nevezetesen az eladott ingatlan áíadásának időpontjára és a közterheknek ki által viselésére megállapodás nem jött létre ; ez az állításuk azonban figyelembe nem vehető, mert épen a periratok alapján megállapítható, hogy a birtokba adás időpontjának meghatározása közöttük tüzetesen meg lett beszélve, a mi pedig az ingatlant terhelő adót és egyéb közterheket illeti, eltekintve attól, hogy aze a kérdést al peresek csak az ellenvégiratban, tehát elkésetten vetették fel, állításuk szintén nem indokolt, mert azt ők sem tagadván, hogy az eladás tehermentesen történt, természetes, hogy a már lejárt adók a vevőt nem terhelhetik. Mindezekből kétségtelen, hogy a felek között történt szóbeli megállapodás az adásvétel minden lényeges feltételére kiterjedt, kérdés tárgya tehát még csak az lehet, hogy a peres felek az ekként létrejött szóbeli szerződést végérvényesnek tekintették-e vagy pedig annak érvényre jutását a jogügylet írásba foglalásától tették függővé? Minthogy alperesek állították azt, hogy a szerződés érvényességére nézve annak Írásba foglalásában állapodtak meg, őket terhelte ezen állításuk bizonyítása nemcsak azért, mert felperes azt tagadta és azt vitatta, hogy ez okirat kiállítása csak azért határoztatott el, hogy a szóbeli szerződéssel már megszerzett tulajdonjoga a kiállítandó okirat alapján telekkönyvileg bekebelezhető legyen, hanem azért is, mert alperesek beismervén azt, hogy a szóbeli megállapodások a jogügylet minden lényeges feltételeire kiterjednek, a vélelem a szóbeli szerződés érvényessége mellett áll fenn. Ennélfogva és tekintettel arra, hogy alperesek a bizonyítás iránti kötelezettségüknek nem tettek eleget s az a körülmény, hogy felperes a bizonyításra szükség felett és jogfentartással vállalkozott, alpereseket a bizonyítás kötelezettsége alól fel nem mentette: az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a keresetnek helyt kellett adni és alpereseket a felperes által csak óvatosságból kínált főeskü mellőzésével a kereseti kérelemhez képest, illetőleg a jelen Ítélet rendelkező része értelmében annál is inkább marasztalni kellett, mert alperesek a fenforgó körülmények között a szerződés egyoldalú felbontására jogosultaknak nem tekinthetők. A perköltség azonban a peresfelek között az 1868. évi LIV. t-c. 251. §-a értelmében kölcsönösen megszüntetendő volt a per körülményeinél fogva és főleg azért, mert felperes is mulasztást követett el egyrészről az által, hogy a szerződés kiállítására alperesek által kitűzött időben meg nem jelent, másrészről az által, hogy a vételárhátralékot a kereset megindítása alkalmával birói letétbe nem helyezte. (Debreceni kir. tábla 1892. évi április hó 1-én 5,699/891. sz.) A felperes részére alperes ellen meghatározott költségek — ha az illető határozatban nem foglaltatik egyúttal a trts. 252. §-ának megfelelő intézkedés — nem tekinthetők egyszersmind felperesi ügyvéd javára saját fele ellen is megállapítottaknak, miért is az ügyvéd és megbízója közti perben e költségek újabb és önálló megállapítás tárgyát képezik. Érdekes világot vet az ítéletek indokolása az alapperekben eljárt bíróságra. A nngy-igmátidi kir. jbiróság- következőleg ítélt: A bíróság a 650/88. és 651/88. számú ítéletekkel felperes javára alperes, mint saját fele ellenében megállapított 48 frt 50 kr- és 45 frt 50 kr. perköltségeket érintetlenül hagyja, azonban a 652/88. sz. biztosítási kérési költséget 15 frtban, a 661/ 8. sz. a. biztosítási végrehajtás foganatositási költséget 17 frt 50 krban, a 964/88. sz. kielégítési végrehajtási költséget 12 frt 65 krban, a 653/88. sz. biztosítási kérési költséget 15 frtban, a 660/88. sz. biztositásfoganatositási költséget 9 frt 50 krban, a 963/88 sz. kielégítési végrehajtás kérési költséget 12 frt 65 krban és a végrehajtási jegyzékben 9 — 19. tételek alatt felszámított díjait és költségeit felperes javára alperes ellen, mint saját megbízója ellen 10 frt 27 krban, a 650/88. és 651/88. sz. keresetekkel indított perekből kifolyólag, tehát az ezúttal nem érintett 92 frt perköltségeket felperesnek az A. alatt csatolt költségjegyzékben felszámított díjait és kiadásait a bíróság alperes ellen 92 frt 57 krban megállapítja, az ezúttal megállapított 92 frt 57 kr. és a már megá'lapitott és nem érintett 92 frt perköltségben, összesen tehát 184 frt 57 krban a felperes által felvettnek elismert 50 frtot beszámítva, kötelezi alperest, hogy felperesnek a kereseti követelésének végkielégítése fejében 134 frt 57 kr. tőkét és annak ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számított C°/o kamatait 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizesse. Jelen per költségei kölcsönösen megszüntettetnek. Alperesi ügyvéd munkadíja és kiadása ügyfele ellenében 26 frt 16 krban állapittatnak meg. Indokok: A 650/88. és 651/88. sz. pereknek a költségekre vonatkozó intézkedéseinek elszomorító nyomása alatt, általánosságban a bíróság alperessel együtt kénytelen beismerni, hogy azok csakugyan kirívók, sőt határozottan meglepők s mondhatni, a judieatura terén páratlanok s az igazságszolgáltatás mindkét szereplő faciorára átláthatlan sötét rémes éjszaka gyanánt nehezednek, mert hogy miként volt megállapítható fuvarbér címén Kisbérre, 17 7 kilométer távolságra felperesi megbízott javára 30 frt akkor, mikor a kiküldött is felszámította 5 frt 08 kr. törvényesen járó utazási költségét és midőn valószínűleg a kiküldött és felperesi megbízott írnoka csak egy fuvart vettek igénybe, ezt csak felperesi megbízott és az eljárt biró tudhatják és indokolhatnák ! Felperes keresetét alperes, mint a jelzett perekben általa képviselt fele ellenében a csatolt költségjegyzékben részletezett költségei és dijai iránt a jelzett ítéletek és végzésekből, mint a hol azok megállapitvák, kifolyólag követeli; alperes kifogásolta a költségjegyzékben felszámított egyes tételeket, azokat túlságosan magasan megállapítottaknak állította, tiltakozott az ellen, hogy azok reá nézve, habár megállapittattak is, kötelezők, jogérvénynyel birók lennének, tagadta alperes, hogy magát tiszteletdíjadásra kötelezte volna és kérte alperes a felperes által felvettnek elismert 50 frtnak a megállapítandó összegből való levonását, beszámithatását. Felperes azzal érvel, hogy az ő díjai és kiadásai már jogerős birói határozatokkal megállapítva lévén, azokon már változtatni nem lehet, nem pe.lig annál kevésbé, mert megbízója az alperes, akkor volt felperes, a perbeni alperessel háta mögött kiegyezett és rajta az összes tőkét és járulékait, így a megállapított költségeket is megvette. Felperes ezen érvelését azonban a bíróság alaposaknak el nem fogadhatja, mert ha bizonyított volna is felperes azon állítása, hogy alperes a megítélt és megállapított összegekre nézve a perbeni alperes által kielégítve lett, ahoz felperesnek, mint mjgbizottnak semmi köze sincs, mert a költségek nem részére, hanem megbízója részére lettek megítélve, illetve megállapítva s neki csak az ügyvédi rendtartás 58. §-a értelmében ahoz van joga, hogy ha saját fele által díjai és költségei iránt, ki nem elégíttetett, azokat, a mennyiben saját fele ellenében meg nem lettek állapítva, díjjegyzék alapján, per utján is érvényesítheti és a per bíróságának feladata ezután a megbízott érdemietek elbírálni. A perköltségekre nézve, ámbár azok meg-