A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 31. szám - Az igazságszolgáltatás a vegyes nemzetiségűek által lakott területeken

Tizenegyedik évfolyam. 31. szám. Budapest 1892. július 31. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) u mm immm KÉPVISELETÉRE A mm Aurái, BÍRÓI, ÍGÍÉS/I ÉS KÖZJEGYZŐI mi Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr RÉVAI LAJOS — Dr>. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Melyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 i — » egész » (! - — > Az előfizetési pénzek liérmentesen legcélszerűbben postautal ván> nyal küldendők. r A RT ALOM : Az igazságszolgáltatás a vegyes nemzetiségűek által lakott | területeken. Irta : dr Körösi Manó, Budapesten. — A büntetőtörvénykönyv revíziójáról. Irta: Polgár József, vámos-mikolai kii. járásbiró. — Belföld. (A bűnügyi védelem irat megtekintési joga a budapesti ügyvédi kamara előtt). — Sérelem. (Újból a n.-enyedi kir. járásbíróság. Irta: Gyarmathy Ernő). - Irodalom. (Politikai szemle. — Ujabb T>00 példa a magyar büntető törvénykönyvhez). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbíróság] határozatok és döntvények. — Törvényjavaslat a büntettek, vétségek és kihágásokról szóló törvénykönyvek módosításáról. — Kivonat a »Budapesti Közlöny*-bői (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságszolgáltatás a vegyes nemzetiségűek által lakott területeken * Irta : dr. KÖRÖSI MANÓ, Budapesten. A nemzetiségi kérdés felütötte hydra-fejét. A levegő tele van panaszszal, jajveszékelnek itt is, ott is, rágalmazzák a magyart torokszakadtából. Persze fáj nekik, hogy az országban a magyar fajé a hatalom. Nekünk magyaroknak pedig mi marad egyéb hátra, minthogy a sok szitokkal szemben tettekkel demonstráljunk. Meg kell mutatnunk, hogy a kié az omnipotentia, az nem ijed meg holmi aknamunkát folytató agitátorok rajától sem s a helyett, hogy ezeket némitanók el, inkább a tettek mezején mozogva, oda igyekszünk, hogy a vegyes nemzetiségűek javát előmozdítsuk. Ki kell puhatolni, hogy mi szükség mutatkozik itt és amott s gyors kezekkel, erélylyel kell a beteg állapotokat gyógyítani. Itt többségben van az idegen nemzetiség s ezért nem terjedhet a magyar állameszme, hanem helyette kiképződik a nemzetiségi izgatások melegágya: itt hát telepítésre van szükség. Ott a népoktatás, a népnevelés van elhanyagolva s a tudatlan tömeget egyes izgatók könnyen félrevezetik s elidegenítik az őt keblére ölelő édes anyától, a magyar államtól: ott hát a népnevelést, a népoktatást kell helyesebb alapra fektetni. Emitt a nép szegény s nyomorúságában könnyen enged a csábitásnak: itt hát ipart kell teremteni. Amott az igazságszolgáltatás nem jó, lassú, a mi által az állam tekintélyén esik csorba: jóvá, gyorsabbá kell hát tenni az igazságszolgáltatást. Szóval: tenni, cselekedni kell, hogy kitekerjük az izgató szájhősök kezéből a fegyveit s hogy lássák és érezzék a vegyes nemzetiségek, hogy a magyar állam, a magyar kormány nem áll itt ölbe tett kezekkel, hanem a mig egyrészről megköveteli a magyar állam fenhatóságának elismerését, addig másrészt a népek boldogitására irányuló kötelességét is ismeri. A kormánytagoknak tenni, cselekedni s pedig tervszerűen együtt működ ni ők kell, mert a vegyes nemzetiségűeknél csak a tervszerű összeható működés létesítheti a kivánt eredményt s fogja létrehozni ama herculesí erőt, mely a hydrát legyőzi, illetve a nemzetiségek jajveszékelését elfojtja. Hatáskörünkön kívül esik az összes bajokról s az összes gyógymódokról itt tüzetesen értekezni, e helyütt csak a bennünket közelebbről érdeklő igazságszolgáltatásról akarunk egyben-másban megemlékezni. Kívánatos, sőt az állami érdek egyenesen meg* Álláspontunk ezen nagyfontosságú igazságügypolitikai kérdésben teljesen azonos, az itt kifejlett azon nézettel, hogy »az igazságszolgáltatás a vegyes nemzetiségek által lakott területen mintaszerű legyen.« A szerkesztősig Lapunk mai száma követeli, hogy a vegyes nemzetiségűek által lakta területeken a birói kar legjava és a létszám mindig teljes legyen, jegyzők és aljegyzőkben, díjnokok és írnokokban soha se legyen hiány, az ügyvitel és az ügykezelés körül a legkisebb fenakadás se forduljon elő. A birák és a segédszemélyzet kipróbált erők és jó magyarok legyenek, e mellett azonban kell, hogy az illető nemzetiségek nyelvét is bírják. Ez a testület leghathatósabb tényezője lesz a magyarosodás terjedésének, az alkotmányos érzék fejlesztésének s minden egyes magyar érzelmű biró bizonyára egy-egy őrszem lesz, mely féltett kincseinket, alkotmányunkat, törvényeinket és nyelvünket melegen fogja védeni s az utóbbiaknak érvényt fog szerezni. Másrészt azonban az állam ezen magasabb érdekei mellett a nagyközönség érdekeinek is elég leend téve, mert gyakorlott birák szolgáltatván ki az igazságot és teljes lévén a létszám, az igazságszolgáltatás jó és gyors leend, a mi lehetetlen, hogy teljes elismerést ne vonjon maga után. A gyors igazságszolgáltatás kétségtelenül nagyot lendit az állam tekintélyén s ha van valami, a minek hatása alatt meghajlik a konokság, ugy a gyors igazságszolgáltatás ezt leginkább képes előidézni, mi több a gyors igazságszolgáltatás, melyben az állam ereje nyilatkozik meg, az assimilálódás egyik leghatalmasabb tényezője lehet. Sajnos, igen sok esetet registráihatnánk, a hol a vegyes nemzetiségek által lakott területen a birák nem ép a legjobbak, majd pedig a birák nincsenek meg teljes létszámban, majd a segédszemélyzetben, majd mindkettőben van nagy hiány. Igazságügyminiszterünk ugyan, valahányszor eféle esetek tudomására jutnak, mindannyiszor igyekszik a bajon segiteni, a legtöbb esetben azonban hajótörést szenved az ő igyekezete is, mert nincs elég pénzünk. Pedig erre a célra pénzt kell teremteni minden áron. Az igazságszolgáltatás a vegyes nemzetiségek által lakott területeken mintaszerű legyen, mert ha nem az, csak az állam érdeke és az állam tekintélye az, mely c miatt a legjobban szenved. Vegyük csak például az utóbbi időkben a napilapokban annyiszor emlegetett Karánsebes városát, a hol alkalmunk volt legutóbbi időben tapasztalatokat szerezni. Tudjuk, hogy Karánsebes népessége, az u. n. granicsárok, a határőrvidék fennállása idejében katonailag volt szervezve. Ma a káplár befogta s alig nézett körül a t. granicsár, már a büntetés is ki volt rá mérve. Most persze másként állnak a viszonyok. A karánsebesi nép még ma is a régi nép, a ki a bíráját még ma is auditornak mondja; ma is olyan veszekedő, mint hajdanában volt, halálig ragaszkodik a garashoz s ügyét rögtön a bírósághoz viszi. De persze az igazságszolgáltatás ma nem olyan gyors, mint hajdanában volt, a mi pedig elengedhetlen követelmény olyan helyen, a hol — úgyszólván — a statarialis eljárás szinte meggyökeresedett. S ugyan mi az oka a lassúságnak ? Kicsinyes ok: nem teljes a létszám, különösen pedig nagy a hiány Írnokok és d i j n o k o k b a n. A birák megfeszített erővel dolgoznak, currensben vannak minden munkájukkal, jóllehet, például a járásbíróságnál a birói létszám jelenleg egy járásbiróból és egy albiróból áll s aljegyző már nincs, de épen nincs, a ki a meghozott ítéleteket és végzéseket letisztázza. Elvész a munka látszata, mert az expeditióban a munka megakad. Ily körülmények közt azután akadnak elegen, a kik ezen — különben be kell vallanunk — tarthatatlan állapotokból fegyvert kovácsolnak ellenünk. Ilyen állapotok vannak, a mint erről biztos tudomásunk van, számos más bíróságnál is, melyekvegyes nemzetiség által lakott területen vannak. 8 oldalra terjed.