A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 29. szám - Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról

116 A JOG. Indokok: Tekintettel arra, hogy panaszos neje W.-né a végtárgyalás alkalmával maga beismerte, hogy a tettes megelőzőleg vádlottal szerelmi viszonyban élt s ez alapon vádlott nevezett nőhöz mintegy jogot tarthatni vélt. Tekintettel továbbá vádlottnak alacsony műveltségi fokára, melynél fogva vádlott cselekményének horderejét alaposan meg nem fontolhatta; tekintettel végül arra, hogy a vizsgálás és végtárgyalás adatai szerint vádlott 1890. évi november hó 22 ének éjjelén nem abból a célból tört be panaszos lakásába, hogy ennek tiz napos gyermekágyban levő nejével nemileg közösüljön, hanem hog) a nőt és ennek közbenjárásával panaszost a panasz visszavonására birja, a kir. tábla vádlott bűncselekményét enyhébb beszámitásunak s abból folyólag büntetését a fent kitett mértékre leszállitandónak találta. A m. kir. Curia: Visszautasítandó levén a másodfokú bíróság ítéletében a vádlott mellett enyhítőül felhozott azon körülmények jogi érvelés indokául való elfogadása, hogy vádlott korábban a sértett növel szerelmi viszonyban állván, ahhoz mintegy jogot tarthatni vélt, mert azon viszony a férjezett növel erkölcstelen és tiltott viszony lévén, semmiféle jognak alapját egyáltalán nem képezheti s különösen bíróság részéről semmiféle irányban, legkevésbé pedig mint az azt erőszak alkalmazásával is folytatni akarónak a bűnben való perseveranciáját megvalósító erkölcstelen magatartása enyhítő körülmény gyanánt nem értékesíthető. Nem fogadható el továbbá enyhítő körülmény gyanánt vádlott alacsony műveltségi foka sem ; alig lévén képzelhető a mi társadalmunkban oly ember, a ki nem tudná azt, hogy a vádban körülirt cselekvősége jogtalan. Nem képezhet enyhítő körülményt az sem, hogy vádlott másodízben nem azért hatolt be sértett nő lakására, hogy azzal kéjelegjen, hanem hogy azt s általa férjét a panasz visszavonására reábirja, mert a sértett nő lakásába éj idején erőszakkal behatolt vádlott, a legnagyobb lármával s fenyegetéssel akarta elijeszteni a tiz napos gyermekágybau betegen fekvő sértett nőt oly lépések megtételétől, melyhez neki s férjének joga volt, csak azért akarta ezeket elijeszteni, hogy ő büntetlenül maradjon. Ennélfogva a súlyosító körülményekkel szemben nem forogván fenn vádlott mellett oly enyhítő körülmények, melyek az általa ismételten elkövetett cselekményre megállapított legkisebb és a btkv. 99. § ában kiszabható legnagyobb büntetés határai között meghatározandó összbüntetés tartamáník még az egyszerű büntetés felénél is lejebb szállítását indokolnák, a vádlott ellen kiszabott büntetés mértéke tekintetében a másodfokú bíróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben, a mely szerint vádlott egy évi és nyo'cz havi börtönre Ítéltetett. Egyebekben a győri kir. itélő tábla Ítélete az elsőfokú biróság Ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1892. évi április hó 28-áu, 581. sz) Törvényjavaslat a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv (1878: V. t.-c.) és a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv (1879: XL. t.-c.) módosításáról.* (Folytatás.) 113. §. Ez indítványozásra jogosítva van: a sértett fél, ha életkorának tizenhatodik évét már betöltötte ; ellenkező esetben annak törvényes képvise'öje, és ha ezzel nem él közös háztartásban : azon személy is, a ki gondozásával van megbízva. Tizenhatodik évüket betöltött kiskorúak helyett, függetlenül ezeknek saját inditványozási jogától, törvényes képviselőjük is előterjesztheti az indítványt. Elmebetegség, gyenge elméjűség vagy siketnémaság miatt gondnokság alatt levők helyett az indítványozás joga a gondnokot illeti. Azoknak inditványozási joga, a kik részére pazarlás, távollét, vagy szabadságvesztés-büntetés szenvedése miatt neveztek ki gondnokot, nincs korlátozva, de helyettük az indítványt gondnokuk is előterjesztheti. Ha azonban a sértett fél ellen ennek törvényes képviselője vagy gond nuka követte el a büntettet vagy vétséget, a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ha a sértett fél, a nélkül, hogy indítványát előterjesztette vagy annak előterjesztéséről lemondott volna, a 112. §-ban megállapított határidő lejárta előtt meghal ; az indítványt a határidőnek fenmarad'. tartama alatt a sértett félnek fel- és lemenő ágbeli rokona, testvére, házastársa és vagyon ellen irányzott bűntett vagy vétség tárgyában örököse is előterjesztheti. 163. §. A csoportosulás, melynek célja valamely hatóságot erőszak vagy veszélyes fenyegetés által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeríteni : a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha pedig az eröszakot vagy veszélyes fenyegetést a fennebb meghatározott célból csupán egy személy követi el : három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmas zandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés a fennebb megállapított célból az országgyűlésnek vagy a közös ügyek tárgyalására elküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el, vagy ha ezek hivatásuk gyakorlása közben tettleg bántalmaztatnak. 165. §. A hatóság elleni erőszak vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő az, a ki valamely hatóságnak küldöttségét, választmányát, bizottságát, hivatalnokát vagy más közegét, vagy a küldöttség, választmány, bizottság valamely tagját vagy közegét a törvény vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában erőszakkal vagy veszélyes fenyege* Előző közlemények a »J o g« 27. számának főlapján. getéssel akadályozza vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása közben tettleg bántalmazza. Ugyanezen büntetést kell alkalmazni, ha a cselekmény a fennebb megjelölt testületek vagy személyek védelmére rendelt vagy megjelent személyek ellen követtetik el. 16S. §. Ha a 163. §-ban meghatározott cselekményt fegyveres csoport, a 165. § ban meghatározottat pedig többen követték el, a mennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn ; a felbujtók és vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is, a ki a 163. vagy 165. §-ban meghatározott cselekményt, habár egyedül, de fegyveresen követte el. 169. §. A jelen fejezetben meghatározott bűntett és vétség miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül a hivatalvesztés is alkalmazandó. 4. §. Az idézett törvénycikk 176. és 177. §-ai közé 176. a) megjelöléssel következő új §. iktat tátik be : 176. a) §. A ki valakit erőszakkal vagy bűntett vagy vétség elkövetésének fenyegetésével valaminek cselekvésére, eltűrésére vagy elhagyására jogellenesen kényszerit — a mennyiben ez súlyosabb büntetés alá eső cselekményt nem képez — vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ezen vétség büntetése hat hónapig terjedhető fogház : ha az valamely valódi vagy vélt jogigény érvényesítése végett volt elkövetve. A kísérlet mindkét esetben büntetendő. 5. §. Az idézett törvénycikk 213. és 220. §-ai helyébe ugyanazon megjelöléssel az alábbi új §-ok jönnek. 213. §. A tanú, a ki a bűnvádi ügyben, a biróság előtt, az ügynek valamely lényeges körülményére nézve hamis vallomást tesz : a hamis tanuzás vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. A fennebb megjelölt módon tett hamis tanuzás bűntettét képezi és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha a tanú azt esküvel erősítette meg. Ha az eskü alatti hamis tanuzás a vádlott terhére követtetett el és az halálra Ítéltetett: a hamisan tanúskodó tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha pedig a'-vádlott öt évnél tovább terjedő szabadságvesztés-büntetésre Ítéltetett : a hamisan tanúskodó öt évtől tiz évig terjedhelő fegyházzal büntetendő. 220. §. A ki közhivatalnok vagy ügyvéd elleni fegyelmi ügyben hamis tanúvallomást tesz : egy évig terjedhető fogházzal, ha pedig azt esküvel megerősíti, egy évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha azonban az eskü alatti hamis tanuzás a fegyelmileg vádoltnak terhére követtetett el és az hivatalától vagy állásától elmozdittatott : az eskü alatti hamis tanuzás büntetése három évig terjedhető börtön, ha pedig csekélyebb büntetéssel büntettetett, két évig terjedhető börtön lesz. Az e szakaszban foglalt intézkedések, a katonai becsületbiróság előtti ügyekben, a polgári személyek által elkövetett hamis tanuzás esetében is alkalmazandók. 6. §. Az idézett törvénycikk 236. és 237. §-ai közé 236. a) megjelöléssel a következő új §. illesztetik be : 236. a) §. A szeméremsértés bűntettét követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő azon férfi, a ki életkorának tizennegyedik évét be nem töltött tisztességes leánynyal fajtalanságot követ el. 7 §. Az idézett törvénycikk 24 ). §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő új § jön : 240. §. Az erőszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erőszak, a megfertöztetés és a szemérem-sértés nem büntettetik, ha a tettes és sértett között a bűnvádi Ítélet kihirdetése előtt házasság jött létre. 8. §. Az idézett törvénycikk 247. és 248. §-ai közé 217. a) megjelöléssel a következő új §. illesztetik : 247. a) §. A kerítés vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki tisztességes nöszemélyt mással való házasságon kivüli nemi közösülésre vagy fajtalanságra reá bir, vagy ily nöszemélyt bordélyház vagy hasonló erkölcstelen üzlet részére megszerez, a mennyiben ilynemű kerítéssel üzletszerűen foglalkozik. A kerítés öt évig terjedhető börtönnel és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ha ravasz fondorlat segítségével követtetik el, vagy, ha tisztességes leány bordélyházban vagy hasonló erkölcstelen üzletben való elhelyezése végett külföldre szállíttatik. A kerités vétségének kisérlete büntetendő. 9. §. Az idézett törvénycikk 250, 258., 260., 261. és 262. §-ai helyébe ugyanazon megjelöléssel a következő új § ok jönnek : 250. §. Az ezen fejezet előbbi szakaszaiban megjelölt cselekmények, a mennyiben büntettet képeznek, hivatalvesztéssel is büntetendők. A 247. a) §-ban meghatározott bűntett és vétség esetében mellékbüntetésül hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is kimondandó. 258. §. A rágalmazás vétségét követi el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : a ki valakiről többek jelenlétében vagy több, habár nem együtt levő személy előtt olyan tényt állit, mely valódisága esetében az ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagy azt a közmegvetésnek tenné ki. Rágalmazás miatt ugyanazon büntetéssel büntetendő az is, a ki valakiről a fenn meghatározott módon oly valótlan tényt tudva állit, mely annak hitele megingatására alkalmas. (Folyt, köv.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: líerkovics Zsigmond e., beregszászi tszék, bej. jul. 31, félsz, aug. 12, csb. Tolvay Gyula, tmg. dr. Preusz Adolf. — Dubravcsits Illés e., otocsáci járásbiróság, bej. jun. 17, tmg. Rebracsa Lajos. — Adler Miklós e., szabadkai tszék, bej. aug. 4, félsz, szept. 2, csb dr. Haller Gábor, tmg. dr. Szarvassy József. Pályázatok : A kőrösbányai jtbságnál aljegyzői áll. jul. 26-ig. — A szatmári ügyészségnél ü g y é s z i áll. jul. 24-ig. - A mármarosszigeti tszéknél aljegyzői áll. jul. 27-ig. — A debreceni tábla területén több joggyakornoki áll. jul. 30-ig. — A deési tszéknél két aljegyzői áll. jul. 30-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.