A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 26. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a sJog« 26. számához. Budapest, 1892. június hó 26-án. Köztörvényi ügyekben. Yblakszolgalom csak akkor keletkezik, ha valaki világosság, levegő vagy kilátás nyerése céljából jogot szere/ idegen falon ablakot nyitni. Kzen felül nyerhet valaki szomszédja ellenében oly Szolgalmi jogot i>. hogy ez ne eszközölhessen saját telkén oly építkezést, a mely a szomszédos épületen lévő ablakoktól a világosságot, levegőt vagy kilátási elzárná. Mindenki saját telkével az időre való tekintet nélkül szabadon rendelkezhetvén, az építtetőnek az oly építkezéstől szolgalmilag való eltiltása, a mely építkezés a szomszéd ház falán nyitott ablakoktól a világosságot, leveiröt és kilátást elzárja, eredménynyel csak akkor követelhető, ha bebizonyittatik. hogy az építtető magái arra vagy nyíltan kötelezte, >a;ry a midőn ily építkezési megkísérelt és ebben szomszédja által iratoltatott, a szándékolt építkezéssel felhagyott és ettől az időponttol kezdve a törvényes elévülési idő letelt, vagyis hogy tulajdonával való szabad rendelkezési jogát e tekintetben saját ténye folytán íesztette el. A nyitrai kir. törvényszék (1891. február 27-én, 9,747.): Gróf Erdödy Ferencnek, mint a galgóci hitbizornány birlalójának és Trtyánszky Lajos ügyvéd által képviselt felperesnek, Fodor József ügyvéd által védekezett D. Márk alperes ellen, szolgalmi jog elismerése és tlkvi bekebelezésének eltűrése iránti perében következőleg itélt: Felperes abbeli keresetével, hogy alperes a galgóci hitbizornány tulajdonát képező galgóci 48. ö. i. sz. ház, mint uralgó telek javára, az alperes tulajdonához tartozó ugyanottani 49. ö. i. sz. ház mint szolgáló ingatlan terhére felperesnek elbirtoklás jogcímén szerzett és nemcsak levegő és világosság, hanem kilátásra is igényt nyújtó ablak szolgalomjogát elismerni és ennek a galgóci 1,714. sz. tjkvben foglalt ingatlanaira leendő tlkvi bekebelezését eltűrni tartozzék, elutasittatik. Ellenben az alperesi viszonkeresetnek hely adatik oly értelemben, hogy felperes az 1881 : LX. t.-c. 222. §-ában körülirt végrehajtás terhe alatt tűrni tartozik, miként alperes a galgóci 1,714. sz. tjkvben korlátlan tulajdonául bejegyzett 61. hr. és 49. hr. sz. telkével az a fölötti légürrel együtt, tekintet nélkül felperesnek eme telekre nyiló és a C. alatti térrajzon feltüntetett ablakaira, szabadon rendelkezhessék, stb. Indokok: Felperes kifejezetten csak arra fekteti keresetét, hogy elbirtoklás által szerezte meg azt az ablakszolgalmi jogot, melynek elismerésére és tkvi bejegyzésének tűrésére alperest kötelezni kéri, azt adván elő, hogy a galgóci 48. sz. épületének északkeleti falán alperes szomszédos 49. hr. sz. telkére nyiló ablakai már 100 évet is meghaladó időtől fogva léteznek és alperes telke felől nyerik a levegőt és világosságot s ezekkel, valamint a kilátással együtt minden ellenmondás nélkül 1889. évig felperes által szakadatlanul és háboritlanul használtattak, mely használat folytán azt vitatja, hogy már azon időben, midőn alperes a 49. sz. házat tulajdanul megszerezte, a kereseti szolgalomra nézve felperes joga elbirtoklás által meg volt szerezve, habár nvilvánkönyvileg az alperesi ingatlanra be sem jegyeztetett. Felperesnek azonban az elbirtoklás címén megszerzettnek vélt szolgalmi joga meg nem állapitható és alperes a kereset értelmében nem marasztalható, mert akkor, hogy valamely háztulajdonos a maga javára és a szomszéd háztulajdonos terhére a keresetileg érvényesített természetű és lényege szerint nemleges szolgalmi jogot létesíthessen, nem elegendő az, hogy a saját házfalán a szomszéd telkére nyiló ablakot alkalmazzon, a mennyiben ez a cselekmény nem egyéb, mint a tulajdonual járó szabad rendelkezési jog kifolyása, a minthogy viszont ugyanazon tekintet alá esik az is, ha a szomszéd telek tulajdonosa semmi oly intézkedést nem tesz, mi a telkére nyiló idegen ablakoktól akár a levegőt vagy világosságot, akár a kilátást megvonná. A tulajdon falon való ablaknyitás és a levegő s világosságnak a szomszéd telke felöl való nyerése tehát, bármily hosszú időre terjedjen is az, önmagában a szomszéd telek tulajdonosa terhére szolgalmat nem létesíthet, nevezetesen oly irányú nemleges szolgalmat, melynél fogva az saját telkének és a feletti légürnek korlátlan használatában gátoltathatnék és semmi oly intézkedést nem tehetne, vagy épitkszést nem létesíthetne, mely a szomszédnak az ő telkére nyiló ablakaitól a világosságot, levegőt vagy kilátást megvonná. Ebből szükségszerűen következik az, hogy felperes, midőn az általa vitatott használat által az ablakszolgaiam jogát elbirtokoltnak mondja, tévedésben van arra nézve, hogy elbirtoklás által mikor és mily feltételek mellett szerezhető meg oly nemleges szolgalmi jog, minőt alperes által elismertetni kiván. Ehhez ugyanis nem a puszta ablaknyitás ténye és az ablaknyitás használata, hanem okvetlenül az is kívántatik, hogy a szomszéd telek tulajdonosa oly intézkedést tegyen, melylyel az ablaktól . a levegő, világosság és kilátást elvonni akarja, ellenben ezt az ablaknyitó tulajdonos tilalmazza, erre pedig a szomszéd a gátló intézkedéssel hagyjon fel és tovább tűrje az ablak eddigi használatát, mert csak az idegen tulajdon korlátozását célzó akaratnyilvánítás, tehát kifejezett jogszerzési szándék egyrészt, másrészt a korlátozni kívánt tulajdonosnak saját tulajdonjogának gyakorlatától a fentemiitett tilalmazást követőleg történt hallgatag elállása létesíthet oly szolgalombirtoklási viszonyt, mely a törvényben megállapított elbirtoklási időnek leteltével utóbbi terhére és az előbbi javára a szolgalmi jog megszerzését eredményezi. Ezen azon állandó joggyakorlattal is megegyező meghatározásban benrejlik az is, hogy a jogszerzést eredményezhető birtoklás akkor kezdődik, midőn a tilalmazás után az ablak eddigi használatát gátlóan tett intézkedést a gátló szomszéd abban hagyja, befejeztetik pedig az elbirtoklás a löbbi törvényes kellékeinek fennléte mellett az esetben és akkor, ha a fentemiitett időponttól kezdődőleg megszabott 32 évi elévülési időn át a szomszéd telek tulajdonosa a telkére nyiló ablakoktól a levegő, világosság és kilátás elvonására tulajdonából folyó jogait nem érvényesiti. Minthogy pedig jelen esetben a fenti megállapítások szükségszerű alkalmazásával az elbirtoklás felperes javára alperes ellen csak akkor vehette kezdetét, midőn a kereset szerint alperes 1889. jul. hóban a szomszédos felperesi 48. hrsz. háznak az ö telkére nyiló ablakaitól a világosság, levegő és kilátás megvonását célzó intézkedéseket tett és felperes ezeket tilalmazta, e szerint pedig az elbirtokláshoz szükséges 32 év alperessel szemben le sem telhetett, ennélfogva felperesnek a kizárólag elbirtoklási jogcímre fektetett keresete jogos alappal nem bír. Helytelen felperesnek amaz érvelése, hogy ő az alperesi tulajdonszerzést, vagyis a B. alatti hit. tlkvi kivonat szerint 1887. szept. 30-át megelőzőleg már befejezte az elbirtoklást az általa vitatott emberemlékezet, illetve 100 évet meghaladó használatáltál, mert azonfelül, hogy ily ablaknyitás és használat a szomszéd tulajdonos saját jogának ki nem merítése esetén is önmagában szolgalmi jogot és kötelezettséget sohasem állapithat meg, a keresethez A-/, alatt csatolt szerződés és a B. alatti tlkvi kivonat, valamint felperes saját előadása azt tanúsítják, hogy 1866. dec. 31-ike, vagyis eme szerződés kelte előtt ugy a felperesi 48. sz., mint az alperesi 49. sz. telkek és épületek tulajdonosa a galgóci hitbizornány volt s igy 1866. év dec. 31-ig felperes önmagával szemben s önmaga javára egy személyben szolgalmat nem gyakorolhatván, azt önmaga ellen el sem birtokolhatta, mely megállapításnak helyessége határozott támogatást nyer az o. ptkv. 526. §-ának rendelkezésében is, a hol az uralgó és szolgáló telek tulajdonának egy személyben való egyesülése, mint a szolgalmi jog megszűntének egyik esete van felállítva, li66. évi dec. 31-től pedig, ha felperes már akkor valamely tilalommal élt is volna az új tulajdonosok esetleges gátló intézkedése ellen s ez alapon javára a vitatott szolgalom elbirtoklása kezdődhetett, az alperesi tulajdon szerzésig, de sőt mai napig is az elbirtoklás befejezéséhez szükséges idő le nem telt, de sőt az elbirtoklás, ha feltéve j megkezdődött is, az 1887. évi birtokváltoztatás által megj akasztatott. Ily körülmények között merőben közömbös, mely időben j keletkeztek a felperesi ablaknyilások, valamint hogy alperes jog; elődei 1866. év vége óta tiszteletben tartották-e felperesnek vélt jogát, melyről az A. alatti szerződésben egyébként említés sincs s mely mint teher, a vevők által át nem vállaltatott s tlkvileg fel sem tüntettetett, nemkülönben közömbös az is, tettek-e alperes jogelődei valami intézkedést a világosság, levegő és kilátásnak a felperes ablakaitól való elvonására vagy sem, jóllehet mindezen felperesi állitások részben cáfolatot is nyernek azon tényben, hogy alperes jogelődei a felperesi válaszbeli beismerés és a C. alatti térrajz szerint is több ablakot beépítettek, mi az alperesre vétel utján átszállott tulajdonjog korlátlan fentartásának célzatára vall és miután arra nézve, hogy a felperesi ablaknyitás és a levegő meg világosság alperes telke felől való nyerésének hallgatag tűrése szolgalmi jogot létesitett-e felperes javára, mint tisztán jogkérdésre, a felperesileg felhívott tanuk esetleg kedvező vallomása is bírói figyelembe nem vétethetnék, a felhívott tanuk kihallgatását, mint a per kimenetelére befolyással nem birót, mellőzni kellett. Mindezek alapján és figyelemmel arra is, hogy alperes saját jogelődétől korlátlan tulajdoni joggal szerezte az ingatlant, hogy továbbá a keresetileg érvényesíteni szándékolt szolgalom kikötéséről az A. alatti adásvevési szerződésben sem tétetik említés, melyet felperes az alperesi jogelőddel létesített, hogy továbbá az elbirtoklás által netán szerzett, de tlkvileg bejegyeztetni elmulasztott szolgalom a nyilvánkönyvi intézmény alapelvei ellenére a szolgáló telek harmadik szerzője ellen sikerrel nem érvényesíthető és hogy végül felperes az elbirtokláson kivül más szerzési címet fel nem hozott s annál kevésbé bizonyított; felperes alaptalan keresetével el volt utasítandó.