A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 2. szám - A birósági végrehajtók díjazása. (1. r.)

A JOG. 15 Azért hozom ezen sérelmet nyilvánosságra, hogy az intéző körök is láthassák, mennyire tartják meg a törvényeket épen az azok megtartása fölött őrködni hivatottak s hogy mily kevés érzékkel birnak némely bíróságok — sajnos — az ő gyámkodásuk alá helyezett polgárok érdekei iránt! Dr. Kiss Károly, budapesti ügyvéd. Irodalom. A Duna folyóra vonatkozó nemzetközi jogállapot című munka jelent meg dr. I.ers Vilmos tollából. A történeti módszert használja fel s genetice mutatja ki a dunai jogviszonyoknak napjainkig való kifejlődését és azoknak jelenlegi állapotát minden oldalról megvilágítja. Gyakran talán fárasztók a részletek, melyekbe az olvasót beleviszi, de épen itt kell elismerni azon alaposságot és lelkiismeretességet, az összes diplomátiai okmányok azon pontos ismeretét, melyet a részletek kidolgozásában is tanusit. Néhol igen heves kifejezésekkel kel ki a külföldi szaktekintélyek ellenében, de elnézzük ezt, ha frappáns, találó kritikai megjegyzéseit megfontoljuk. Persze, egyéni nézet tárgya, hogy ki mit tart fon tosabbnak és hogy, ha már részletekről van szó, némely részletet másoknak rovására bővebben szeretnénk kifejtve látni szerző tollából. Megemlítjük, hogy a külföldi irodalomban ilynemű monographiája a Dunának nincs is ; a meglevő értekezések a francia és német irodalomban inkább röpiratfélék, melyek a dunai kérdés különböző vitás stádiumaiban az egyes államok intentiót illetőleg pro et contra feglaltak állást és történeti visszatekintéseket is csak olv irányokban tesznek, a melvek az elfoglalt álláspontot támogathatják. Nemet igazságügyi statisztika. (Deutsche Justizstatistik. Berlin, Putkammer und Mühlbrecht. Jahrg. V.) Ezen a birodalmi igazságügyi hivatal által évenkint összeállittatui szokott statisztikai kimutatás igen érdekes adatokat szolgáltat a jogélet minden mozzanatára vonatkozólag. Az első rész tartalmazza a birói és ügyvédi statisztikát a számok 1891. jan. I-én állapíttattak meg). .Megtudjuk ebből, bogy Németországban 6,5 45 lakosra esik egy bíró és 82,203 lakodra egy államügyész. Az utolsó tiz év alatt az ügyvédek tekintetében is jelentékeny szaporulat állt be : mig 1880- ban 11,001 lakosra jutott egy ügyvéd. 1891-ben már 8,774 lakosra esett egy. A második részben a perek statisztikája állapittatik meg, de csak az 1889. évig terjedőleg. A rendkívül gazdag tartalomból néhány érdekesebbet megemlítünk. Az 1881-től 1885-ig terjedő időszakkal szemben a rendes perekben jelentékeny változás nincs. A váltóperekben az ugyanazon időszakra kiszámított 124,359 -nyi átlaggal szemben 1889-re 151.353 váltóper folyamatba tétele állapíttatott meg, a mely szám folyton növekvőben van. A válópereknek 716 74-l°/0-a végződött a házasság felbontásával. Az elmezavar miatti gondnokság alá helyezések esetei növekvőben, a pazarlás miattiak fogyóban vannak. Kihágási ügyek szintén folyton kevesbednek. Évről-évre ingadozó számban látjuk a vétségek és büntettek eseteit felmerülni; ez utóbbiak a mult évtizedben a legnagyobb számot 1889-ben érték el, a mikor 36,358 került törvényszék elé. Magánpanaszra 1889 ben 90,142 büntető ügy indíttatott meg, a mi lí-81-gyel szemben 22 9%-nyi szaporulatnak felel meg. A bűnügyek 19°/o-a végződött felmentéssel. A csődök is, bár nem nagy mérvben, de folyton szaporodnak. 1881- 1887-ig terjedő években átlag 4,813, 1889-ben pedig 5,263 csőd nyittatott, minek megfelelöleg 100,000 lakosra 11-3 csőd esik. A bírósági végrehajtók díjazása. A m. kir. igazságügyminister f. évi 81,158. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi kir. törvényszékhez, valamennyi kir. járásbírósághoz, a kir. itélő táblák és a kir. Curia elnökeihez, — a bírósági végrehajtók díjazása tárgyában azokra az eljárásokra nézve, a melyeknek díjazása iránt az 1871 : LI. t.-c. rendelkezést nem tartalmaz. Az 1891. évi XVII. t.-c. 68. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §. Az 1871 : LI. t.-c. 24-26. § aibau, valamint az 1875: IX. t.-c. 5. §-ában szabályozott eljárási díj és esetleg napidíj és utazási költség a bírósági végrehajtót nemcsak végrehajtási foglalásért és összeírásért, az árverésért és leltározásért, hanem a következő végrehajtási cselekményekért is megilleti : 1. lefoglalt ingóságok átszállításának foganatosításáért (188L: LX. t.-c. 76. §.); 2. lefoglalt értékpapíroknak tőzsdei alkusz közbenjöttével, pénzintézet utján vagy más módon való eladásáért (1881 : LX. t.-c. 121. §.); 3. elárverezendő ingatlannak a kinevezett zárgondnok részére való átadásáért, a mennyiben a bíróság annak bírósági végrehajtó, mint kiküldött által leendő foganatositását rendelte el (1881 : LX. t.-c. 164. §.); ' , 4. árverési vevőnek a megvett ingatlan birtokába való helyezéséért '(1881 : LX. t.-c. 180. §.); 5. ingatlannak haszonélvezetére intézett végrehajtás eseten a zárgondnok bevezetéseért és a zár alá vett haszonélvezetnek s tartozékainak leltár melletti átadásaért (1881: LX. t.-c. 208., 211., 213. §§•); . , ,, , 6. ingatlannak vagy dologi jognak birtokába végrehajtás utján való helyezésért (1881 : LX. t.-c. 221. §.); 7. kielégítési végrehajtás, biztosítási végrehajtás vagy zárlat feloldásáért (1881 : LX. t.-c. 28., 234., 244 §§.), a mennyiben a bíróság az eljárásnak a bírósági végrehajtó, mint kiküldött által leendő foganatositását rendelte el; 7 zárlat alá vett tárgyaknak az elmozdított zárgondnoktól I való átvételéért és az újonnan kínevezett zárgondnoknak átadásáért (1881 :LX. t.-c. 146. §.). Az 1., 2., 3, 4., 7. és 8. pontok eteteiben az eljárási díj összegének megállapítására (1871 : LI. t.-c. 24. §. c) a becsérték, illetőleg a kikiáltási ár szolgál alapul. Az 5. és 6. pontok eseteiben az eljárási díj összegének megállapítására alapul szolgáló értéket a fenforgó körülményekhez j képest a bíróság határozza meg. 2. §. A bíróság főnökének engedélyével esteli 8 óra és reggeli 8 óra között teljesített végrehajtási cselekményekért (1881: j LX. t.-c. 22. §. - 1871 : LI. t.-c. 24 §. c) - jelen rendelet 1. §.) a bírósági végrehajtót a következő eljárási díjak illetik : 1. reggeli 6 és 8 óra között megkezdett eljárásért, a menynyiben a/, eljárás későbben nyerte befejezését, úgyszintén esteli 8 és JO óra között befejezett eljárásért, a mennyiben az eljárás korábban vette kezdetét, a rendes eljárási díjon felül az egész napra megállapított eljárási díj fele; 2. esteli 10 és reggeli 6 óra között megkezdett és befejeI zett cselekményért, a mennyiben 4 óránál hosszabb időt nem vett igénybe, az egész napra eső ^eljárási díj kétszerese, ha pedig a cselekmény 4 óránál hosszabb időt vett igénybe, az egész napra eső eljárási díj háromszorosa;' 3. esteli 10 és reggeli 6 óra között teljesített cselekmények esetén, a mennyiben az eljárás korábban kezdődött vagy későbben fejeztetett be, a rendes eljárási díjon felül minden eltöltött és megkezdett óráért az egész napra cső eljárási díj felét úgy | azonban, hogy az összes órák díja az egy egész napra eső eljárási díj háromszorosát meg' nem haladhatja. A reggel 6 és 8 óra között, úgyszintén az esteli 8 és 10 óra között megkezdett és be is fejezett eljárásért csak a rendes eljárási díj jár. Az ugyanezen időközben teljesített eljárásért külön eljárási díj akkor sem számitható fel, ha a korábban megkezdett | eljárás később fejeztetett be. 3. §. Ha a bírósági végrehajtó hivatalos eljárás teljesítése végett a helyszínén megjelent, de az eljárás a kiküldöttön kivül fekvő bármely ok miatt foganatositatlan maradt (1881 : LX. t.-c. 105., 169. §§.), a bírósági végrehajtót az eljárási díj fele és ezen felül — a mennyiben a hivatalos eljárás a bíróság székhelyén 1 kivül volt teljesítendő (1871:1.1. t.-c. 25., 26. §§., jelen, rendelet 4. §.) — a napi díj egészen és az utazási költség illeti. 4. §. Az 1«75. évi IX t.-c. 4. ij-ának második és harmadik bekezdéseiben a bírósági végrehajtó eljárási díjának, napi díjának és utazási költségének felszámítására megállapított szabályok a jelen rendelet 1. §-ának eseteiben is alkalmazandók. Az egy kiküldő végzés vagy ennélfogva együttesen kibocsátandó egy árverési hirdetmény alapján több különszemély ellenében, vagy több kiküldő végzés alapján ugyanázon személy ellen egy község területén és egy napon, avagy több napon, de folytatólag teljesített azonos természetű végrehajtási foglalás, összeírás vagy árverés esetén, ugy az 1. §. eseteiben is, az eljárási díj felszámítása tekintetéből egy cselekményt képeznek. A napidíj felszámításának szempontjából a bíróság székhelyén kivül teljesített hivatalos eljárásuak (1871: LI. t.-c. 25. §.) tekintendő az is, a mely a bírósági székhelyet képező város vagy község külterületén (pusztán, szálláson, tanyán, mezőn, erdőben stb.). a község belső területének határától számítva, több mint 2 kilométer távolságban, Budapest főváros területén a vámvonalon kivül foganatosittatik. 5. §. A bírósági végrehajtót illeti: 1. Igénykereset beadására való felhívás (1881 : LX. t.-c. 89., 90. §§.) és árverési hirdetmény kibocsátása esetén i, 1881 . LX. t.-c. 102. §.) az első példányért ha a lefolyt ingóságok becsértéke a 100 frtot meg nem haladja 15 kr. 100 frttól 300 frtig 25 » 300 frttól 1,000 frtig 30 » 1,000 frton túl 40 » minden további példányért, tekintet nélkül a becsérték összegére 10 » 2. a végrehajtást szenvedő adósának, illetve a közpénztárnak szóló rendelvény kiadása esetén (1881 : LX. t.-c. 79., 83. §§.) az első 5 rendelvény mindenikeért, ha a lefoglalt követelések tőkeösszegei egyenkint a 100 frtot meg nem haladják 20 kr. 100 frttól 300 frtig 30 >» 300 » 1,000 » 35 » 1,000 frton felül 45 » a további rendelvények mindenikeért, tekintet nélkül a lefoglalt követelés összegére, a 6-tól a 20-ik példányig 10 » a 20-ik példányon túl 5 » 3. az épületnek tűzkár elleni biztosítása folytán a biztosító által fizetendő kártérítési összeg lefoglalása esetén (1881: LX. t.-c. 66. §.) minden egyes jelzálogos hitelező értesítéséért, a mennyiben ezek száma a 3-at meg nem haladja,