A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 23. szám - A külföldön és hazánkban a tőzsdék fölött gyakorlott felügyeleti jog

199 nagyon behatóan kezdtek foglalkozni. Nem lesz tehát érdektelen az európai egyes államok viszonyát a tőzsdékhez megismertetni. A tőzsdéket majdnem minden európai állam törvényhozása elvben szabad egyesületeknek tekinti, melyek a kereskedelmi forgalom képviselői által alapittatnak és kezeltetnek; minthogy azonban az állam delegált közegeiként közigazgatási functiókat vógezuek, az állam a tőzsde alakítására vonatkozó engedélymegadásának jogát, ugy mint a felügyeieri jogot, maga részére fentartja. Franciaországban a Code de commerce szabályozza a tőzsdére vonatkozó jogviszonyokat és annak elveit majdnem az egész eivilisált világ átültette törvényhozásába. A Code de commerce 71. §-sa szerint »a kereskedelmi tőzsde a kormány jóváhagyása mellett létesülő gyülekezetet képez kereskedők, hajóskapitányok, váltóügynökök és közvetítők részére.« A 72. §. szerint a tőzsdén kötött ügyletek és transactiók eredménye határozza meg a váltóárfolyamot, az árúk, biztositások, hajófuvarozás vagy kibérlés árfolyamát, a szárazföldi és vizi-szállitás, állam és egyéb árfolyamképes papirok árát. Ezen különböző árfolyamok (73. §.) a váltóügynökök és közvetítők által jegyeztetnek az általános és különös rendőrségi rendeletek által előirt formában. A váltóügynökök (agents de change) és közvetítők (courtiers) a köztársaság elnöke által neveztetnek ki és összeköttetésbe léphetnek pérzeruberekkel i^bailleurs de fonds). Belgiumban az 1867. december 30-iki törvény a tőzsdék szabad alakításának elvén áll és a tőzsdegyülésekeu a rendőrhatóságot a községi elöljáróság gyakorolja, mely egyszeismind egy bizottságot delegál az árfolyamok megállapítására, Hollandiában — mely a tőzsdei forgalom bölcsője — a tőzsde alakítására a községi tanács engedélye elégséges. Olaszországban a tőzsdék a kereskedelmi kamarák előterjesztésére királyi rendeletek által hagyatnak jóvá. A rendelet meghatározza az ügyletek nemét, melyekkel a tőzsde foglalkozhatik. Az árfolyamok megállapítása a tőzsde syndicatusa által történik. A felügyeletet a kereskedelmi kamara által évenkint kiküldött 3, 5 vagy 7 tagból álló bizottság gyakorolja, melynek határozatai a kereskedelmi kamarához felebbezhetők. Németországban a tőzsdék jogviszonyait az egyes áll araokban a kereskedelmi törvényt bevezető törvények szabályozzák. Poroszországban a tőzsde alakítása és tőzsdei rendeletek kibocsátása a kereskedelmi miniszter jóváhagyásához vannak kötve. A tőzsdék a kereskedelmi kamarák felügyelete alá helyezhetők ; bizonyos közigazgatási functiók tekintetében pedig a tőzsdevezetőség az állami hatóságok alatt áll, hol ellene panasz emelhető. Ausztriában az 1875. április 1-ről kelt törvény értelmében a pénzügy- és kereskedelmi miniszter a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után határoznak a tőzsde alakítása fölött; a tőzsdék minden közigazgatási ügyben közvetlenül a politikai hatóság alá vannak rendelve. Minden tőzsdénél a pénzügyminiszter által — a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg — tőzsdei biztos rendeltetik ki, ki a tőzsdén a felügyeleti jogot gyakorolja és őrködik a tőzsdei rendeletek végrehajtása fölött és szükség esetén a politikai hatóság közbenjárását igénybe veszi. Á tőzsdei vezetőség meghallgatása mellett a pénzügyminiszter határozza meg, mely értékpapírok képezhetik a tőzsdei ügyködés és hivatalos jegyzés tárgyát. Az árfolyamok hivatalos megállapítása naponta a tőzsde zárása után a tőzsdei ügynökök kötései alapján, a tőzsdebiztos felügyelete mellett, a tőzsdevezetőség tagjai által történik. A törvény vagy a tőzsdei alapszabályok megszegése, vagy egyéb kötelességsértés esetén a pénzügyminiszter, a kereskedelmi miniszterrel egyetértve jogosítva van a tőzsdevezetőséget elmozdítani és azt általa kinevezett bizalmi férfiakra bizni, sőt a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után, a tőzsdét ideiglenesen vagy véglegesen bezáratni. Hazánkban végül a budapesti tőzsdének 1879. május 1-én jóváhagyott alapszabályai értelmében a tőzsde a kereskedelmi minisztériumnak van minden közigazgatási ügyeire nézve alárendelve ; a kereskedelmi minisztérium tőzsaei biztost nevez ki, a ki a tőzsdén a felügyeleti jogot gyakorolja, minden nap a tőzsdei idő alatt jelen van és a rend megtartása és az ügynökök fölött őrködik. A tőzsdei biztos köteles a közgyűlésen és a tőzsdei tanács minden tanácskozmányain jelen lenni és jogában áll tőzsdei közigazgatási ügyekben hozott oly határozatokat, a melyek a fennálló hazai törvényekbe vagy a tőzsdei alapszabályokba ütköznek, a kereskedelmi minisztérium határozatáig felfüggeszteni. A tőzsde vezetése a tőzsdei tanácsot illeti, melynek megválasztása a kereskedelmi minisztérium megerősítése alá terjesztendő. A tőzsde nevében kiállított kiadványok érvényességéhez az elnök és a miniszteri tőzsdei biztos aláírása szükséges és azok az illető tőzsdei titkár által is aláirandók. Ausztriában és nálunk tehát a tőzsde az európai államok közt a legszigorúbb állami felügyelet alatt áll. (K. J. és J. T.) Külföldi judikatura. A községi hivatalnokok fizetései és nyugdíjigényei nem közjogi természetűek s azok elbírálása a bíróságokhoz tartozik. (Bécsi legf. bir. 10,828/890. sz.) Beadványoknak, melyek kereskedelmi- és váltójogi ügyekben fogy, a kereskedelmi bíráskodásra hivatott elsőfokú törvényszékhez adatnak be, különös megjelölése csak akkor szükséges, ha az ily törvényszéknél a kereskedelmi ügyekben külön iktatókönyv vezettetik. (Bécsi legf. bir. 11,427/890. sz.) Arverésileg eladott követelések megvételével, ha az eladási feltételekből más nem tíínik ki, a megvett követelésnek csak tőkéje, nem pedig az eladás napjáig esedékessé vált kamatai szereztetnek meg. (Bécsi legf. bir. 10,840/890. sz.) Sérelem. Bírói hatáskör és kötelesség. A fenti cím alatt »egy ügyvéd« a »J o g« 16. számában sérélmül róvta fel a győri kir. ítélő táblának, hogy míg az elsőfokú bíróság az 1874 : XXXV. t.-c. 54. §-a alapján az e törvény életbelépte előtti időben házastársak között kötött kölcsönszerződés alapján zálogjogi bekebelezést nem adott, addig a győri kir. itélő tábla a 6,442/1891. p. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatván, zálogjogi bekebelezést rendelt el és igy az annak alapjául szolgáló adóslevél, melyet az elsőfokú bíróság különben is a btkv. 401. §-ba ütköző hamis magánokirat gyanújával illetett és mint ilyent a közvádlóhoz rendelt áttenni, a joggal vád alá helyezhető kérvényező kezébe bírósági oltalom mellett visszakerült. Megvallom, hogy feszült figyelemmel vártam e tárgyban a további bírálatot, mert a közölt dolog a maga meztelenségében is felkiáltó, a jogszolgáltatás egységét tekintve pedig, felette szomorú. Ugyanis a budapesti egységes tábla IV. polgári tanácsának elvi jelentőségű döntvénye szerint a házastársak között az 1874 : XXXV. t.-c. életbelépte előtti időben kötött terhes szerződés csak az esetben alkalmas a jogszerzésre, hogy ha ez okirat az 1874. évi XXXV. t.-c. 81. §-hoz képest közjegyzői okirat minőségével utólag felruháztatott. Hogy erről a győri kir. itélő tábla tudomással nem bir, megdöbbentő jelenség azok előtt, kik a tábla decentralisatiója következtében a jogszolgáltatás egységét féltették és — mint látjuk - méltán. Egy másik ügyvéd. Irodalom. A tözsdebiróság hatásköre és eljárása a törvény, a birói gyakorlat s a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának eljárási szabályai szerint. Irta: dr. Félegyházi Ágost, bpesti ügyvéd, a tőzsde jogügyi titkára. 2-ik kiadás. Budapest, 1892. Grill Károly kiadása. Ara 2 frt. Ezen munka, melynek szerzője a tőzsde kiváló jogászi képzettségű titkára, a gyakorlat emberének egész figyelmét érdemli meg. Minden, a mi a tőzsdei intézményre, annak szervezetére, előtte való eljárásra vonatkozik, e könyvben szorgalmatosan, körültekintéssel egybehordva van. A gyakorlati jogá.z azt nem nélkülözheti. Ily teljes mértékben az adatokat csak az nyújthatja, ki oly alapos ismerője a tőzsdei jogviszonyoknak és tőzsdei jognak, mint szerző. Egy részletes betüsoros tárgymutató felette elősegíti a munka használhatóságát. Emelte volna még ezt, ha szerző anyag szerinti tárgymutatót is készített volna. A munkát legmelegebben ajánljuk. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat igazságügypolitikai jelentősége és alapelvei. Irta: Lányi Bertalau, kir. itélő táblai biró Budapesten. Budapest. Pesti könyvnyomda részvény-társaság. A nagyérdekü cikksorozat, mely a »J o g«-ban közé volt téve, külön lenyomatban is megjelent. Vegyesek. A kir. ministeriumnak 16,352/1892. I. M. szánni rendelete, a sajtóperekben hatósági körrel felruházott törvényszékeknek újabb szervezése és azok sajtóbirósági kerületeinek újabb beosztása tárgyában. (Valamennyi kir. bírósághoz, kir. főügyészséghez, kir ügyészséghez és valamennyi törvényhatósághoz.) A magyar királyi ministerium az elsőfolyamodású királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok életbeléptetéséről szóló 1871 : XXXII. törvénycikk 3. §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva az elsőfolyamodású királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapítása tárgyában 1871. évi július hó 10-én kiadott rendelet 5. §-ának, továbbá a királyi elsőfolyamodású bíróságok újabb szervezése tárgyában 1875. évi július hó 31-én 2,722. I. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet 7-ik §-ában és az 1876. évi ápril hó 15-én 1,423. I. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet 5. §-ában a sajtebiróságokra vonatkozólag foglalt intézkedéseknek, végül a nagyszebeni kir. törvényszék esküdtszéki sajtóbirósági hatósági körének megszüntetése tárgyában 1885. évi június hó 29-én 31,482. I. M. szám alatt kelt körrendelet hatályon kivül helyezése mellett, a következőket rendeli : 1. A sajtó utján elkövetett és esküdtszék elé utalt büntetendő cselekmények fölött birói hatósági körrel 1893. évi január hó 1-étől kezdve az 1890 : XXV. törvénycikk alapján szervezett tizenegy királyi ítélőtábla székhelyén székelő kir. törvényszékek, Budapesten a budapesti királyi törvényszék büntető osztálya ruháztatnak tel. 2. A fiumei, fehértemplomi, karánsebesi és pancsovai királyi törvényszékeknek kivételes sajtóbirósági hatásköre — esküdtszék kizárásával— továbbra is fentartatik.