A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 22. szám - Osztrák törvény az igazolatlanul történt elitéltetés fejében adandó kártalanításról - A tanukihallgatás kérdéséhez

8S A JOG. constatáltatott, hogy — a mint állítja — jóhiszemüleg tízezer zsákjegyet készített, minthogy azonban sértett fél reá vonatkozólag panaszától elállott, ellenében az eljárás a btk. 116. §-a és az 1890. évi II. t.-c. 27. §-a alapján megszüntetendő volt. H. Jaroszlavnál bűnjelek nem találtattak ugyan, de a tanúvallomások által bizonyítást nyert, hogy ily zsákjegyeket ő is forgalomba hozott. G. Lipótra vonatkozólag szintén igazolva van, hogy ő ilyen jegyéket K. Dávid részére F. Ferdinándnál megrendelt. Végül a mi K. Dávidot illeti, reá nézve kétségtelenül bizonyítva van, hogy G.-ttfl az 1889. évben ily védjegyeket, illetve cégjegyeket megrendelt, azokat 1890. február hóban átvette és használta is. Mindezek ellenére mindhárom panaszlott ellen az eljárás megszüntetendő volt. Ugyanis tekintettel arra, hogy a cselekmények az 1890. évi II. t.-c. életbelépte, vagyis 1890. május 15-e előtti időben követtetett el, az ügy elbírálásánál a btk. 413. íjának hatályából kihelyezett rendelkezése volt a btk. 2. §-ára való tekintettel figyelembe veendő és mérlegelendő volt azon körülmény, vájjon panaszlottak azon célból hozzák-e forgalomba a védjegyeket, hogy a közönséget a hengermalom árúcikkének eredete, természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtsék ? Ezen, a panaszlott cselekmény tényálladékának megállapításához mulhatlanul megkívántató körülmények a vizsgálat során kellőleg igazolást nem nyertek, mert habár ily hamisított védjegyeknek előállítása vagy biilalása már magában véve fölötte gyanús s jogosan következtethető, hogy azokkal visszaélés is történik, a jelen esetben panaszlottak tagadásával szemben nem tekinthető beigazoltnak, hogy a kérdéses védjegyeket H. Jaroslav a fent körülirt bűnös célzatból készítette és az azokat használó egyénekkel való bűnös egyetértésben rendelte volna meg nála. K. Dávid azt adja elő, hogy a védjegyeket panaszos hengermalom árúira alkalmazta és pedig csak akkor, ha a hengermalom jelzései elrongyolódtak. Ezen állítása cáfolatot nem nyert, s hogy egyéb árúkra is alkalmazta volna a védjegyeket, bizonyítható nem volt, de sőt tekintve, hogy B. Ulrich tanú a panaszlott birtokában talált véd-, vagyis cégjegygyei ellátott árúkat (korpát) a hengermalom árújának ismerte fel, előadása támogatást is nyert. Nem lévén tehát elegendő alap arra, hogy panaszlottak cselekményeiben a tévedésbe ejtésre irányuló szándék megállapittathassék és nem lévén remélhető, hogy a végtárgyalás is a kellő bizonyítékokat eredményezhetné, a további büntető eljárást megszüntetni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1891 nov. 3-án 22,412.) : Tekintve, hogy a vizsgálatnak adatai szerint H. Jaroszlaw panaszosnak kizárólagos használati jogát képező védjegyeket forgalomba hozott: G. Lipót ily jegyeket K. Dávid részére megrendelt, K. Dávid ily jegyeket megrendelt és használt; tekintve, hogy mindennek célszerűen nem volt és lehetett más célja, mint az, hogy a közönség ily védjegygyei ellátott árúcikk természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtessék, tekintve, hogy ez alapon panaszlottak a terhökre rótt vétséggel az esetre is alaposan terhelhetők, ha cselekményökre nem az 1890. évi II. t.-c. 23. és 24. §-a hanem egyedül a btkvnek 413. §-a nyerhetne alkalmazást; tekintve azonban, hogy a vizsgálat adatai szerint a védjegybitorlás az 1890: II. t.-c hatályba lépte után is tartott, mert K. Dávid birtokában ily védjegyek 1890 június 21-én megtartott házkutatás alkalmával is találtattak, tekintve, hogy az utánzat és a panaszosnak védjegye között észlelhető különbség a tényálladékot ebben az esetben nem zárja ki, mert terheltek panaszosnak cégét is és pedig minden változtatás nélkül használták ; ezeknél az indokoknál fogva a kir. itélő tábla a kir. törvényszék végzésének felebbezett részét megváltoztatja H. Jaroszlaw, G. Lipót és K. Dávid panaszlottakat az 1890. évi II. t.-c. 23. és 24. §-ai alapján védjegy hamisítás vétsége miatt vád alá helyezi s a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra utasítja, a kir. törvényszék végzésének B. Ferdinándra vonatkozó s nem felebbezett részét érintetlenül hagyja. A m. kir. Curia: (1892 május 4-én 161.) K. Dávid ellen megállapittatott ugyan, hogy a panaszos címével ellátott jegyeket jogtalanul nagyobb mennyiségben megrendelt és át is vett, sőt egy néhány darab nála mégis találtatott; tekintve azonban, hogy ugy a btk. 413. §. határozott rendelkezése szerint az iparvédjegy hamisítása vétsége egyik lényeges ismérvét az képezi, hogy az iparjegy vagy a cég azon árúcikk eredete, természete vagy minősége iránt tévedésbe ejtessék ; tekintve, hogy az időközben életbelépett 1890. II. t.-c.-nek a jelen esetre vonatkozó 24. §. szerint is megkívántatik, hogy a belföldi termelő, iparos, kereskedő nevével jogtalanul megjelölt árúk forgalomba hozassanak, árúitassanak vagy ily célból a jelzések előállitassanak; tekintve, hogy K. Dávid vádlott tagadta, hogy a zsákjegyeket nem a panaszostól származott korpazsákokra, hauem más árúkra tettleg használta; tekiutve, hogy arra nézve, miszerint vádlott a közönséget D fennebbiek szerint tévedésbe ejtette, vagy jogtalanul me árúkat forgalomba hozott vagy árúit, bizonyító adat a vizsg; fel nem merült, de a vádlottnál talált korpa a panaszos kc nak ismertetett fel; tekintve végre, hogy G. Lipót és H. Jaroszlaw, vác cselekménye K. Dávid vádlott cselekményével szoros összefi ben van, mindezek szerint pedig a további eljárás eredn nem vezethetne: a kir. itélő tábla végzésének megváltoztatásával az bíróságnak az eljárást megszüntető végzése ez okokból ha helyben. Vádlottnak az első vagy másodfokú bíróság véghatái ellen a határidőnek vétlen elmulasztása folytán elkésve beéri felebbviteli jogorvoslata elfogadandó. A győri kir. itélő tábla ítélt: Igaz ugyan, hogy a bü eljárási gyakorlat szerint a felebbezések rendszerint 8 nap adandók be, ugyanez állván q felebbezési indokok beadását de másrészt a kifejlett bűnvádi eljárási gyakorlat szerint (61 curiai döntvény) a vádlottnak az első-, vagy másodfokú bi véghatározata ellen, a határidőnek vétlen elmulasztása fc elkésve beérkezett felebbviteli jogorvoslata elfogadható. Vád végtárgyalás és Ítélethozatal után ment jogvédőhöz, ügyvéde csak helyben nem lakik, de egészen más törvényszék teri van a lakhelye, mi sem szól az ellen, hogy a felebbezési int kellő időben elkészithetését a végtárgyalási jegyzőkönyv és elkésve történt elkészítése akadályozta és igy nem forogván törvényes ok, hogy a bejelentett felebbezésnek elkésetten be indokai el ne fogadtassanak, ennélfogva a kir. itélő tábla az bíróságnak 509/92. sz. a. hozott végzését megváltoztatta, az u azon sz. a. beadott felebbezési indokokat elfogadta és az bíróság ítéletének felebbezett részét érdemileg felülvizsgáivá] megfelelő indokolásnál fogva helybenhagyta. (1892. ápril 526. sz.) A nyolc heti törvényes szünet alatt az elévülés nyugszil A győri kir. itélő tábla következően ítélt: A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét indokolásánál fogva, illetve a 123. §-ába ütköző közegészség elleni kihágás vádja és köve ményeinek terhe alól való felmentés tekintetében azért h; helyben, mert a kir. itélő táblának 18S9. dec. 2-án 33,31 sz. a. kelt Ítélete ellen a kir. ügyész részéről bejelentett I bezés következtében felterjesztett összes iratok a m. kir. Cun ennek 2,080/891. B. sz. a. ideérkezett értesítése szerint 189( márc. hó 13-án érkeztek fel, az Ítélet pedig 1890. évi ok hó 1-én hozatott, tehát ez ügyben több mint hat hónapo birói intézkedés nem történt és igy a vádlott ellen kihágás az eljárás annak dacára sem folytatható, illetve a vádlott el ítélhető, hogy a kir. ügyész jogosítva volt a végtárgyalásoi hágás miatt emelni vádat, habár azt e címen addig nem is e mert a kir. ügyész a vádlott cselekményét összeségében vád tárgyává és ha a fejlemények következtében súlyosabb számítás alá eső cselekmény miatt a vádat el is ejti, a vé cselekmény egy részében fennforgó büntetendő cselekmény a vádat később is előterjesztheti, de a jelen esetben a kik cselekmény büntethetőségét a kbtkv. 31. §-a kizárja. (1891 nov. 9. 2,043. sz.) A ra. kir. Curia következő Ítéletet hozott: A győr: itélő tábla Ítélete fölebbezett részében az elsőfokú bíróság it bői elfogadott indokoknál fogva helyben, a közegészségi kihá vonatkozó nem felebbezett részében pedig érintetlenül haj ugyan, de mégis megjegyeztetik, hogy nem évült el e ki hág miatt, mert a kir. Curiánál ezen bűnvádi ügyben 1890. évi hó 13-tól okt. hó 1-éig, vagyis helyesebben az előadásr függesztés napjáig, szept. hó 26-ig intézkedés nem tél minthogy 1890. évi márc. hó 13-tól kezdve szept. hó 26-i számítva a közben esett nyolc heti törvényes szünetet, mial; elévülés nyugodott, hat hó még nem telt el. (1892. márc 1,308. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-toöl. Csődök : MoskovitS E. József e., budapesti törvényszék jun. 20, félsz. jul. 19, csb. Wettstein Gyula, tmg. Foltin Pongrá Fischer Jónás e., miskolci tszék, bej. jun. 30., félsz. jul. 20, est jassy Ferencz, tmg; Fodor Pál. — Schvartz Albert e., szolnoki bej. jun. 24, félsz. jul. 16, csb. Pataky István, tmg. dr. Sváby La; Klein Ig'liácz e., beregszászi tszék, bej. jun. 10, félsz. jun. 2Tolvay Gyula, tmg. Csépes Péter. — Steiner Netti e., aranyos-i tszék, bej. jun. 25, félsz jul. 20, csb. Patay László, tmg. dr. Kasz; Kálmán. — Sonnenfeld Regina e., pozsonyi tszék, bej. jul. 1, fel 21, csb. Tóth József, tmg. Borovánszky Ede. Pályázatok: A topánfalvi jbiróságnál aljegyzői áll. jui — A komáromi jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. jun. 4-ig. — A nagyh: jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 6-áig. — A győri jbiróságnál a 1 z ő i áll. jun. 9-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-rés7.vény-társaság',-nál. (Hold-utcza 7. szám.)