A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 21. szám - Az ügyvédség jövője külföldi képekben - Mizériák a nagy-enyedi kir. járásbíróságnál

82 A JOG. Felperes részére az elvont hasznot a kitett időtől, mint a kereset beadása napjától megítélni, a többi időre nézve azonban elutasítani kellett, mert egyrészről a tulajdonost az ingatlan haszna jogosan illeti meg, másrészről azonban alperesek ellen a rosszhiszemű birtoklás bizonyítva nincsen s felpereseknek a birtokbaadást az előtt is jogában volt tenni, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1891. március 10-én, 49,719. P. 1890. sz.) Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia (1892. január 20. 5,391.) Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik s 1 alperesek viszonkeresetének hely adatván, alperesek feljogosittatnak s felperes tűrni tartozik, hogy a drágabártfalvai 107. számú tjkvben A) 95. hrsz. a. felvett belsőségből, a B) alatti vázrajzon yl)-val jelölt és 280 D-ölnyi terület tulajdonjoga ezen ítélet alapján alperesek nevére maguk között egyenlő arányban bekébeleztessék, stb. Indokok: Alperesek a kereseti ingatlan elbirtoklására hivatkozva kérik felperest keresetével elutasítani s az ingatlan tulajdonjogát maguk részére megítélni. Az elbirtoklás bizonyítására felhívott mindannyian drágabártfalvai lakosok és így a helyi viszonyokkal ismerős tanuk nem jelölik meg ugyan alperesek s illetőleg azok jogelődének birtoklása kezdetét, de egybehangzólag azt vallják, hogy mióta visszaemlékezni tudnak, azóta a kereseti ingatlant mindig alperesek használják; számba véve már most, hogy Cs. Mihály tanú 76 éves, H. Mihály tanú 65 éves, B. Petru 56 éves, Cs. Misó pedig 49 éves és így azok visszaemlékezésének nemcsak 32 évre, hanem esetleg 40 vagy 50 évet átölelő időre kell terjednie: jelen esetben semmi kétség nem foroghat fenn arra nézve, hogy alperesek birtoklása a rendes elbirtoklás törvényes határidejét, vagyis 32 évet meghalad. Minek következtében felperest keresetével elutasítani, alperesek viszonkeresetének helyt adni kellett, stb. Hazai törvényeink nyugvó hagyatékot (hereditas jacens) nem ismernek s az örökös az örökségbe ennek megnyíltakor a saját jogán (ipso jure) lép be, miből következik, hogy az örökösi jogok gyakorolhatása a hagyaték birói átadásához mint feltételhez kötve nincs ugyan, de minthogy az osztály megtételéig az örökösök harmadik személy irányában egy személynek tekintetnek, arra, hogy valaki a hagyatéki tömeg illetőleg az örökösök egyetemes javára jogokat érvényesíthessen, a kizárólagos örökösi minőségnek kimutatása okvetlenül megkívántatik és pedig annyival inkább: mert a dolog természeténél fogva, a ki valamely jognak érvényesítésére jogosult, annak az abból netán származható kötelezettségek teljesítésére is kötelezhetőnek kell lennie, vagyis a cselekvő és szenvedő perelhetési jog (actoratus et passive legitimitás) egymással elválasztliatlan kapcsolatban állván, az örökösök javára jogok érvényesítésére csak az bírhat jogosultsággal, a ki ellenében egyszersmind az örökösöket terhelő kötelezettségek is érvényesíthetők. Az egri kir. törvényszék (1890. ápr; 22. 9,484. sz. a.): Polonkay Endre ügyvéd által képviselt K. Ágoston és társai, mint néh. N. Gyula örökösei felpereseknek, Imre Miklós ügyvéd által képviselt özv. N. Péterné alperes ellen 3,420 frt tőke s jár. iránti perükben felpereseket keresetükkel s alperest viszonkeresetével elutasítja, a perköltségeket kölcsönösen megszünteti, stb. Indokok: Felperesek keresetüket özv. N. Péterné alperes ellen az iránt indították, hogy alperesnő tulajdonát nem képező s a domoszlói 278. sz. tljkvben 8. sor 2,252. hrsz. alatt felvett ingatlanból gr. K. Gyulának 2,280 frtért jogtalanul eladott s a domoszlói 586. sz. tljkvben átvitt 76 hold kiterjedésű ingatlan kártérítése fejében összesen 3,420 frt tőke s ennek az adásvétel napja, vagyis 1880. évi máj. hó 20-tól járó 6°/o kamataiban néh. N. Gyula hagyatéki tömege javára leendő megfizetésében elmarasztaltassák. Alperes elleniratában mindenekelőtt felperesek kereshetőségi joga ellen tesz kifogást; előadván, hogy felperesek néh. N. Gyula örökhagyó örököseiül bíróilag még elismerve nincsenek s nekik, mint ilyeneknek, néh. N. Gyula hagyatéka átadva nincs. Tekintve azonban, hogy a törvény szerint öröklésre jogosított személyek bármelyike az osztály megejtése előtt is jogosítva van a hagyatéki tömeg kiegészítését kérelmezni, miután pedig azt, hogy felperesek néh. N. Gyulának nem törvényes örökösei lennének, alperes maga sem tagadta, ennélfogva felperesek kereshetőségi joga annál is inkább megállapítandó volt, mert a per tárgyát nem saját, hanem néh. N. Gyula hagyatéka részére kérik megítéltetni. Elutasitandók voltak azonban felperesek keresetükkel, mert az A. alatt becsatolt s nem kifogásolt tlkvi kivonat szerint a domoszlói 278. sz. tjkvben A—I. 1 — 8. sorszám alatt felvett ingatlanok a kir. törvényszéknek 955. 1880. p. sz. alatt hozott végzésével özv. N. Péterné, jelenleg alperesnek végrendeleti örökösödési jogcímen adattak át s a fent jelzett ingatlanokra a tulajdonjog B. 11. szám alatt alperes javára 1880. évi márc. 6-án be is kebeleztetett. Ebből kifolyólag, miután a C. alatt csatolt s nem kifogáso szerződés szerint alperes a már többször jelzett domoszlói 278. s tjkvben A + 8. r. sz. 2,252. hrsz. alatt felvett erdőből 76 holdi 1880. máj. 20-án adott el, alperes tulajdonjoga pedig a fei hivatkozott A. alatti tlkvi kivonat szerint csakis 1885. évi jan. 12-é szűnt meg, enuélfogva 1880. évben a kérdéses ingatlanra vona kozólag az adásvevési jogügyletet jogérvényesen létrehozni, mii jogszerű és ahoz jóhiszemű birtokosnak, kétségtelenül jog; ban állott. Tekintve pedig, hogy a fennálló törvényes joggyakorlat é I a magánjogi elvek szerint a jóhiszemű birtokos a birtokába j levő dolog állagával, mint teljes tulajdonával feltétlenül rendé kezik s a mit abból eladott, arról felelni nem tartozik és nyertes tulajdonosnak a birtokot akként tartozik átadni, a mii ez az átadás idejében van, ennélfogva felperesek az alpen által jóhiszemű birtoklása idejében eladott ingatlanok vételáré alperestől követelni jogosítva nincsenek. Alperes szintén elutasítandó . volt viszonkeresetével, mei eltekintve attól, hogy viszonkeresetét csak feltételesen kérte meg Ítélni, t. i. akkor, ha felperesek keresete megítéltetnék, de el utasítandó volt azért is, mert valamely osztatlan állapotban lev hagyaték ellen fennálló követelés, ha a hagyaték még átadv nincs, az összes örökösök s a netalán ismeretlen örökös részér kinevezett ügygondnok ellen intézendő, jelen esetben pedig fe: j peresek csak igényt tartó örökösöknek vannak elismerve, de hog néh. N. Gyulának ők lennének egyedüli s kizárólagos örököse alperes által nem is állíttatik, annál kevésbé bizonyittatik, stb. A budapesti l?ir. itélő tábla (1891. febr. 17. 28,697. sz. a.) A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja, stb. Indokok: Tekintve, miszerint felperesek saját beismerésül : s általuk felmutatott ítéletek szerint N. Gyula örököseiül tör vényesen elismerve s kinyilvánítva nincsenek s a hagyatékba elvont értékek helyrepótlását csak az örökösök követelhetik, a elsőbirósági Ítélet a keresetre vonatkozó részéből, ebből a viszon keresetre és a perköltségre vonatkozó részében az abban fe hozott indokaiból volt helybenhagyandó. A m. kir. Curia (1892. ápr. 5. 3,845. sz. a.): A másoc bíróság ítélete a kereset főtárgyára vouatkozó rendelkezésébe helybenhagyatik, a perköltség tekintetében megváltoztatik és fe peresek alperes részére 140 frt perköltség megfizetésére köte leztetnek. Indokok: Hazai törvényünk nyugvó hagyatékot (heredita jacens) nem ismernek s az örökös az örökségbe, ennek meg nyiltakor a saját jogán (ipso jure) lép be, miből következik, hog az örökösi jogok gyakorolhatása a hagyaték birói átadásáho; mint feltételhez kötve nincs ugyan, de minthogy az osztály meg tételéig az örökösök harmadik személyek irányában egy szeméi) nek tekintetnek arra, hogy valaki a hagyatéki tömeg, illetőleg a örökösök egyetem javára jogokat érvényesíthessen, a kizárólagc örökösi minőségnek kimutatása okvetlenül megkívántatik és pedi annyival inkább : mert a dolog természeténél fogva, a ki valami jogna érvényesítésére jogosult, annak az abból netán származható köti lezettségek teljesítésére is kötelezhetőnek kell lenni, vagyis cselekvő és szenvedő perelhetési jog (actoratus és passive légit mitas) egymással elválaszthatlan kapcsolatban állván, az örökösö javára jogok érvényesítésére csak az birhat jogosultsággal, a ellenében egyszersmind az örökösöket terhelő kötelezettségek érvényesíthetők. Minthogy pedig felperesek azt, hogy néh. N. Gyulának c lennének kizárólagos örökösei, nem bizonyították s így ellenükbe alperes az örökséget terhelő követeléseit nem érvényesithe nekik sincs kereseti joguk arra, hogy a hagyatéki tömeg javái követelési jogot érvényesíthessenek: ugyanők, t. i. felperese keresetükkel elutasitandók és mint pervesztesek, a perköltségei ben marasztalandók voltak. A kolozsvári kir. itélő tábla határozattárába fölvett hat; rozat. Az ügyvédi rendtartás 48. §-ába ütköző kötelességszegés mia hozott két egybehangzó marasztaló határozat alapján kielégíti végrehajtásnak van helye. 1. Polgári határozat. A kolozsvári kir. itélő tábla: B. Györgynek B. Miki ügyvéd ellen 95 frt 75 kr. és járulékai iránt folytatott végrehajtó ügyében, melyben a gyulafehérvári kir. törvényszék az elsőbirósá marasztaló határozatot helybenhagyó, a harmadbirósághoz fele bezett másodbirósági határozat alapján 1891. évi november 1 30-án 10,312. sz. a. a végrehajtást elrendelte, ama kérdés fölö lehet-e az 1874 : XXXIV. t.-c. 48. §-ában említett kötelessé szegés miatt ügyvéd ellen ama törvénycikk 66. §-a alapján erm panaszra nézve hozott két egybehangzó s a harmadbiróságh igénybe vett felebbezéssel megtámadott marasztaló határozat ala ján a kielégítésig végrehajtást elrendelni: 1892. évi 933. SZÍ alatt a határozattárba felveendőnek kimondta a következő hatái zatot : Az 1874 : XXXIV. t.-c. 48. §-ában emiitett kötelí ségszegés miatt ama törvénycikk 66. §-a alapjí ügyvéd ellen emelt panaszra nézve hozott k