A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 19. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Második közlemény.) - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás.)

A J ()(í. 161 S az ekként hozott határozat nem is praejudicálna a fel- I függesztés kérdésében. Csak legideiglenesebb természetű. A biró- ! ság ezzel addig ad halasztást: ;i inig az újrafelvételi beadvány érdeme fölött s ezzel kapcsolatban a büntetés felfüggesztése iránt határozni fog. Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 7 Irta: dr. FRANKFURTER SÁNDOR miskolci ügyvéd. (Második közlemény.) Egyességi kísérletre való idézés. A 17. §-ban szabá lyozott egyeztető eljárás, mint teljesen i m p r a c t i c u s, elhagyandó. Ha valakiben akarat van az egyezkedésre, kiegyezik az első tárgyalás alkalmával akkor is, ha nem kérvény, hanem kereset folytán idéztetik meg. Ha pedig nincsenek hajlamai az egyezségre, akkor hiábavaló a kísérletezés. Csak a köttség szaporittatnék egy felesleges tárgyalás dijával s a bíróság terheltetnék meg úgyszólván minden ügynek kétszeri elővételével. Makacsság. A javaslat -18. §. szerint »a határnap elmulasztása az ügy felhivásá%a\ kezdődik*. A 45. §. szerint pedig »ha az első tárgyalási határnapon a felek valamelyike meg nem jelen, a bíróság a megjelent fél kérelmére az ügy érdemében tárgyal és határozu, tehát makacssági Ítéletet hoz, ha csak az elmaradt fél tárgyalás közben meg nem jelen. (18. §. második kezdése) Várakozási időről gondoskodva nincs, s a felek a 8 órára kitűzött tárgyalásra pontban 8 órakor tartozunk megjelenni, ellen esetben az egyik megjelent fél kérelmére nyomban megtartatik a tárgyalás s néhány Per;c- múlva meghoz a tik az Ítélet. A negyed-, vagy felórával elkésett ellenfél már csak igazolással élhet. Lehet-e elképzelni, hogy ily rendelkezésnek agyakorlatban üdvös eredménye legyen? Tovább megyek ; kivihetőnek tartja-e a eodifieator e szabályt a gyakorlatban ? Részemről teljesen elhibázottnak tartom a javaslat e részét. Az ügyvédek legnagyobb részének ugyanazon napon, ugyanazon órára kitűzött több tárgyalása is van. Ugyanazon bíróságnak több bírája elé, vagy egymástól távolfekvő különböző bíróságokhoz van idézve. Hogyan jelenhet meg ugyanazon percben mindegyik biró előtt, hacsak helyetteseket nem tart oly számmal, hogy minden egyes ügyet más végezhessen. A javaslat szerint més^ jelentkezni is csak egy biró előtt képes, mikor a másik elé kerül, mert esetleg makacssági Ítélettel áll szemben. A ma érvényben lévő két órai várakozási idő elég hos?zú s gyakran az a következménye, hogy a bíróság 8-tól 10 óráig nem kezdheti meg a tárgyalásokat. Ez azonban kisebb baj, mint, ha a felekűek semmiféle időhaladék sem engedtetik a megjelenésre. A két szélsőség közt könnyű a középutat megtalálni. L e kell szállítani a várakozási időt egy óra tartamára, s módot adni a feleknek, hogy ezen egy órai időn belül jelentkezhessenek, máshol lévő elfoglaltságukat igazolhassák s a tárgyalásnak későbbi órára vagy más napra halasztását kérhessék. A bizonyításról szóló negyedik fejezet a legszebb s legerté kesébb része a javaslatnak. De aggodalommal töltheti el a jogkereső közönséget, ha arra gondol, hogy esetleg oly birák is fogják vezetni a bizonyítási eljárást és szabadon mérlegelni a bizonyítékokat, kik a mai kötött bizonyítási rendszer mellett sem képesek hivatásuknak megfelelni. Üdvös hatása lesz a becslő, felfedező eskü Ítélet előtti kivételének s a fél eskü alatti kihallgatásának; egy szóval az eskütől feltételezett ítéletek teljes elhagyásának. Az eskütől feltételezett ítélet a fizetni nem akaró alperesek legbiztosabb menedéke, mert feltétlen ítélet hiányában még biztosítási végrehajtásnak sincs helye s a közbevetett felebbezés gyakran évekig védi az adóst a hitelező követelése ellen. Tudjuk a gyakorlatból, mily könnyű valamely ügyben eskütől feltételezett Ítéletet kieszközölni. Elég például, ha az adós azt állítja, hogy tartozását kifizette. Felperes tagadja a fizetést, alperes esküt kinál, felperes elfogadja, a bíróság megítéli s aztán alperes felebbezéssel él. Nagy szerencse, ha az ügy fél év alatt visszaérkezik a másod bíróságtól. Ha aztán a harmadbirósághoz való felebbezésnek is helye van, akkor alperes a mai állapotok szerint legalább kétévi haladékot nyert. Ezen a javaslat, ha törvén ynyé válik, gyökeresen fog segíteni. Az adós, a ki a felebbezést csak időnyerés végett használná, inkább fizet, semhogy a biztosítási végrehajtás kellemetlenségeinek tegye ki magát; nem is említve, hogy a javaslat 112. §-ában említett esetekben (föltétlen ítélet mellett) felebbezés esetén is helye van a kielégítési végrehajtásnak. A bizonyításról szóló fejezetnek csak egyetlen intéz" k e d é s e van, melyet sehogy sem lehet indokolni s mely visszaélésekre adhat alkalmat. A 86. § utolsó bekezdése szerint ugyanis a biró mellőzheti ;a tanú megesketését, ha vallomása az esküvel való megerősítés esetén sem érdemelne hitelt. Arról, hogy mikor forcg fenn cz az eset, a javaslat mit sem tar* Az előző közleményben (1. a »Jog« 18. sz. 153-ik lap, I. hasáb, 14. sor) tévesen van nyomtatva igy : »Ma a sommás birák legnagyobb része nyomoz*, e helyett »Ma a sommás birák legnagyobb része nem nyomoz.« almáz és igy egészen a biró kényére van bízva, hogy melyik tanú vallomását akarja elhinni, melyikét nem. Nem mondomhogy azon esetben, midőn a vallomás nyilvánvaló tényekkel, vagy több kifogástalan tanú vallomásával ellenkezik, a tanú az eskütételtől el ne tiltassék. De általánosságban nem lehet a bírónak e jogot megadni. Megtörténhetik, hogy két tanú vallomása homlokegyenest ellenkezik egymással. Szabad e ilyenkor a biróra bizni, hogy azt a vallomást higyje el és erősíttesse meg esküvel, a mely neki tetszik, különösen, midőn a tanú ellen törvényes kifogás nem tehető, vagy nem is tétetik ? ítéletek. Van a javaslat szerint részi télét (98. §.), közbenszóló ítélet (100. §.), kiegészítő ítélet (119. §.) és vég ítélet. Egy és ugyanazon perben előfordulhat, mind a négy, esetleg többször is és mindegyik ellen helye van a felebbezésnek, bármily csekély összegre vonatkozik — hacsak a főügy értéke az 50 frtot meghaladja. (121. §.') A bíróság a részitélet jogerőre emelkedéséig az eljárást fel is függesztheti (98. §.), közbenszóló Ítélet esetén pedig, euuek jogerőre emelkedése előtt nem is folytathatja. (100. §.) Hogy mily furcsaságok lehetnek ebből, azt gyakorlati példával akarom illustrálni. A kártérítés iránt indit keresetet B. ellen 500 frt erejéig. 15. 300 frt összegű viszontkercsetet támaszt. Felperes beismeri a viszonkereset jogosságát, de csak 200 frt erejéig, azonban, fizetésre kötelezettnek nem tekinti magát, mert sokkal nagyobb a kárkövetelése. A biró részitéletet hoz, melyben kötelezi felperest, hogy alperesnek végrehajtás terhe mellett 200 frtot fizessen. Felperes a részitélet jogerőre emelkedéséig az eljárás felfüggesztését kéri és felebbezéssel él. Ennek elbírálásáig minden bizonynyal eltelik 3 hónap. Az iratok visazaérkeztével újra tárgyal az elsőbíróság s miután kárkövetelés esetén a vita az alap és mennyiség Bzeriut ('lkülönithetö, közbenszóló ítélettel döntetik el, hogy felperesnek joga van ^kártérítést követelni. Ezen közbenszóló ítélet ellen, melynek jogerőre emelkedése előtt az összeg tekintetében a tárgyalás nem folytatható, alperes él felebbezéssel. Az iratok visszaérkeztéig, a jogalap elsőbirósági és a felebbezés feletti tárgyalásokra szükséges időt számbavéve, ujabb 4 — 5 hónap telik el. A másodbiróság helyben hagyván a közbenszóló ítéletet, még két eldöntetlen kérdés vár elsőbirósági Ítéletre, t. i. felperes kárkövetelésének mennyisége, s alperes viszonkeresetének még meg nem ítélt 100 frtnyi része. A bíróság ismét dönti el az egyik kérdést, pl. a viszontkereset hátralevő részét s megítéli. Felperes ismét felebbez és felfüggeszteti a további eljárást. Megint 4—5 hóna)) s csak ekkor megy bele a bíróság a főkérdés tárgyalásába, a felperesi követelés számszerű megítélésébe. Időközben pedig alperes behajtotta már viszonkeresetébe követelését felperesen, a ki esetleg nem talál kielégítési alapot alperesnél. A per tehát eltart két évig, abiróságok négy ízben foglalkoznak egy ügygyei, míg a végitélet jogerőre emelkedik s az esetleges beszámítható kölcsönös követelések külön utakra tereltetvén, a felek egyike vagy másika fizetett az ellenfélnek, de a később megítélt saját követelését érvényesíteni nem képes. Nincs arra szükség, nincs is ratiója, hogy valamely ügy részekre bontva biráltassék el. Ugy is egy biró ítél valamennyi kérdésben. Lehet az egyes kérdéseket elkülönítve, de egyfolytában tárgyalni, az elkülönített vitákat jelentse ki a biró befejezetteknek, azonban az Ítéletet valamennyi kérelem és ellenkérelem felett hozza meg együtt és egyszerre. (Befejező külezmény következik.) Törvényjavaslat a sommás eljárásról. y (Folytatás.) 161. §. Ha az elsöbiróság az eljárást a 8. és 2?. §-ok értelmében hivatalból megszüntetni tartozott volna, úgyszintén ha alperes tudvalevő lak helyének elhallgatása mellett (1881 : L1X. t -c. 24. §.) hirdetményi idézés eszközöltetett és az ilykép idézett fél meg nem jelent, a felebbezési bíróság a felebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül hivatalból tartozik az elsőbirósági Ítéletet végzéssel feloldani és az eljárást megszüntetni. A törvényes képviselő mellőzése, valamint a fél helyett eljárt személy meghat.ilmazásának hiánya, ide értve az 1881 : LlX. t.-c. 24. §-áuak esetét is, a felebbezési bíróság előtt történt jóváhagyással is orvosoltatik. 162. §. Ha megtámadott ítélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja fele t határozott, vagy ha a megiámadult Ítélet a perújításnak helyt nem adott, a felebbezési biróság jogosítva van az elsöbiróság állal el nem döntött kérdé-ekben is tárgyalni és határozni, a\agy pedig határozatát az elsöbiróság által eldöntött kérdésekre szorítani és az ügyet, a mennyiben szükséges, további tárgyalás és ítélethozatal végeit az elsöbirósághoz visszautasítani. Az elsöbiróság az utóbbi esetben a tárgyalás folytatására a feleket hivatalból idézi meg. 163. §. A sikertelen felebbezés költségét a felebbezö fél .viseli ; ha pedig a felebbezés az elsöbiróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a felebbezé i biróság ugy a felebbezési, mintáz elsőbirósági eljáiás költségének megtér tése iránt a jelen törvény él telmében intézkedik. A fél, ki a felebbezési eljárásban oly új eló'adás alapján lett nyertes, melyet a biróság meggyőződése szerint már az elsöbiróság elölt érvényesíthetett volna, a felebbezési eljárás összes költségeiben, vagy annak bizonyos részében marasztalható. 164. §. A felebbezési biróság ítéleté*, a mennyiben az elsőbirósági Ítéletet, habár más idokokból is helybenhagyja, illetőleg Ítéletének helybenhagyó részét, továbbá azt az ítéletét, a melylyel járulékok nélkül 5U0 frt