A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 19. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Második közlemény.) - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. (Folytatás.)

162 A .1 O Gh készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, a felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül előzetesen végrehajthatónak nyilvánítja. Egyebekben a jelen törvény 112. §-a a felebbezési biiósíg Ítéletére is megfelelően alkalmazandó. 105. §. A felebbezési bíróság határozatát az elnök vagy a tanácsnak az elnök által megbízandó tagja foglalja Írásba. A felebbezési biroság Ítéletét és a 160. és 161. §-ok értelmében hozott végzéseit a tanács elnöke és bírái Írják alá. Ha a tanács valamelyik tagja az aláírásban akadályozva van, c körülmény a tanács elnöke és ennek akadályozása esetében a legidösb bíró által a határozaton megjegyzendő. A felebbezési bíróság az Ítéletben a tényállás előadásának kiegészítéséül és pótlásául a felebbezésnek és az előkészítő iratoknak, valamint az elsöbirósági iratok tartalmára is hivatkozhatik. A felebbezési bíróság határozatainak kiadmányait a törvényszék elnöke vagy helyettese és a jegyző irja alá. Az iratok visszaküldése után a felebbezési biró;ág határozatainak kiadmányait kérelemre a feleknek az elsöbiróság szolgáltába ki. 166. íj. A felebbezési biróság határozatának jogerőre emelkedése után az összes iratok az elsöbiróságnak megküldendők. II. Eljárás a felebbezés nyilvános előadása esetében. 167. §. Ha a fél a felebbezésben kijelenti, hogy azt szóbeli tárgyalás nélkül kívánja elintéztetni, a felebbezés az ellenféllel oly felhívás melleit közlendő, hogy ha maga részéről a felebbezés szóbeli tárgyalását kívánja, ebbeli kérelmet a felebbezés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a felebbezési bíróságnál Írásban jelentse be, szabadságában állván az esetben, ha a szóbeli tárgyalást nem khánja, a felebbezésre észrevételeit ugyanezen határidő alatt írásban benyújtani. A szóbeli tárgyalás kérése, valamint az észrevételek két példányban és ha több felebbező fél külön élt telebbezéssel, annyi példányban benyújtandó, hogy mindegyik felíbbezőnek egy példány jusson. Ha több felebbező közül nem valamennyi kívánja a szóbeli tárgyalás mellőzését, vagy ha több ellenfél közül csupán egy kéri is a szóbeli tárgyalás kitűzését, az ügy az összes érdekelt felekre nézve szóbeli tárgyalás alapján döntendö el. 168. §. Ha az elsöbiróság Ítélete ellen csupán a 160. §. 1., 2., 3., 5. vagy 6. pontja, vagy a 161. §. alapján, az Ítélet feloldása és az eljárás megszüntetése vagy újabb tárgyalás és Ítélethozatal elrendelése végeit használtatik felebbezés, úgyszintén ha az elsöbiróság Ítélete csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadtatik meg felebbezéssel, valamint ha a felebbezés az első érdemleges tárgyalás elmulasztása alapján hozott ítélet ellen (123. § ) intéztetik, a felebbezés szóbeli tárgyalás kitűzése nélkül elintézendő. Ezen esetekben az ellenfél a felebbezésről azzal értesitendő, hogy a felebbezés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a felebbezésre észrevételeit a felebbezési bíróságnál Írásban benyújthatja. Az észrevételek példányainak számára nézve a megfelelő §. második bekezdése alkalmazandó. 169. §. Az előző ??-ok eseteiben a felebbezési biróság a felebbezés felett nyilvános előadás alapján határoz. A nyilvános előadás napjáról a felek csupán az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése utján értesíttetnek. A kifüggesztés a biróság hirdetményi tábláin 8 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 3 nappal az előadás előtt eszközlendő. Az előadó előterjesztése után a felek kérelmeiket szóval indokolhatják. 170. §. A mennyiben a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül intéztetik el, a határozathozatalnál az elsöbirósági iratokból, ideértve az Ítéletet is, megállapítható tényállás irányadó. Az elsöbiróság előtt nem érvényesitett tények és bizonyítékok a felebbezési eljárásban csak a 168. §. eseteiben és csak annyiban hozhatók fel, a mennyiben valamely eljárási szabály nem alkalmazása, vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben és ekkor is csak a felebbezésben, vagy az írásbeli észrevételekben adhatók elő, ellenben a felek szóbeli előterjesztésében nem pótolhatók 171. §. A 168. §. esetében az ellenfél a felebbezéshez egyáltalán nem, a 167. §. esetében pedig csak akkor csatlakozhalik, ha egyúttal maga részéről a szóbeli tárgyalás kitűzését kéri. 172. §. Ha a felebbezési biróság a 167. és 168. §§. eseteiben az ügy előadása után a felebbezés elintézhetése végett bizonyitásfelvételt rendel el, vagy ha az elsöbiróság előtt nem tárgyalt kérdések felett kell határozni, úgyszintén ha a felek meghallgatását az ügy felderítése végett különben szükségesnek találja, szóbeli tárgyalást tűz ki és arra a feleket megidézi Ha az ügy előadásánál mindkét fél jelen van, a biróság a szóbeli tárgyalást azonnal megnyithatja. A szóbeli tárgyalásra ilyenkor a 167. §. esetében minden tekintetben, nevezetesen a felek új előadásai, a csatlakozás, a kérelmek megváltoztathatása, valamint a tárgyalás elmulasztásának következményei tekintetében is, azok a szabályok nyernek alkalmazást, melyek a szóbeli tárgyalás alapján elintézendő felebbezés elintézése esetében alkalmazandók ; ellenben a 168. §. eseteiben a szóbeli tárgyalás csakis a 170. §. szerint felhozható lények bizonyi'ására szoritkozhatik. 173. § Ha a felebbezés igazolási kérelemmel együttesen terjesztetik elő (127. §.), a felebbezési biróság ugy az igazolás, mint a felebbezés kérdésében a 167. és 168. §§. eseteiben is szóbeli tárgyalást tart és annak alapján határoz. 174. §. A mennyiben a 167—173. §§-ból más nem következik, a jelen fejezetnek a 131—135., 138 - 140., 145., 149., 150., 159—166. §§-ban foglalt rendelkezései a nyilvános előadás alapján elintézendő felebbezés esetében is megfelelően alkalmazandók, azonban azzal az eltéréssel, hogy a. felebbezés a 131., illetőleg a 139. §§. értelmében akkor is visszautasítandó, ha az a 127. §. 3, pontjában, illetőleg a 127. §. 1—3 pontjaiban foglalt kellékeknek meg nem felel, továbbá, hogy a 131., 132., 134. és 135 S§ ban elrendelt idézés helyett az érdekeltek a 167., illetőleg a 168. §§. értelmében értesitendök, végre hogy a 135. §-ban megengedett perbehivásnak nincs helye. Második f ej e z e t. Felülvizsgálat. 175. § Felülvizsgálatnak van helye: a) a felebbezési bíróságok ítéletei ellen a 176—178. S§. korlátai között ; b) a kir. járásbíróságoknak azon ítéletei ellen, melyek ellen a felcb bezés a 121. §. szerint k' van zárva. I. Felülvizsgálat a felebbezési bíróságok ítéletei ellen. 176. Felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, ha a kereset tárgyának érteke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad. A kereset tárgyának értékét a felülvizsgálatot kélő fél a felülvizsgálati kérelemben valószínűsíteni tartozik. Egyebekben az érték megállapítására nézve a jelen törvény 3. és 4. § ai alkalmazandók. 177. §. Az 1. fcj-nak /) pontja eseteiben az értékre való tekintet nélkül nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. 178. A másodbiróságnak az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyó Ítélete, illetőleg az ítéletnek helybenhagyó része ellen az a fél, ki az elsöbiróság Ítéletét, illetőleg helybenhagyott részét felebbezési kérelemmel, vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. 179. §. A felülvizsgálat jelen törvény 124. §-a értelmében az Ítéletet megelőző eljárásban hozott határozatokra is kiterjed, a másodbiróságnak az illetőséget megállapító végzése azonban csak annyiban vehető felülvizsgálat alá, a mennyiben olyan esetekben, a melyekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek nincs helye, az illetéktelen bíróság illetékesnek mondatott ki. 180. §. A felülvizsgálat csak azon alapon kérhető: ") hogy az ügy eldöntésénél valamely anyagi jogszabály helytelenül alkalmaztatott vagy mellőztetett ; fi) hogy a 160. és 161. §§-ban említett feloldási cselek valamelyike a felebbezési eljárásban fordult elő ; c) hogy az ítéletben, vagy az annak alapjául szolgáló eljárásban valamely lényeges, az ügy eldöntésére befolyással biró eljárási szabály helytelenül alkalmaztatott, vagy mellőztetett. 181. §. A felülvizsgálati bíráskodást a királyi ítélő tábla, melynek kerületéhez a felebbezési biróság tartozik, öl tagú tanácsban gyakorolja. 182. A felülvizsgálati eljárásban a feleknek magukat meghatalmazott ügyvéd által kell képviseltetniük. l'gyvéd ellenjegyzése nélkül benyújtott felülvizsgálati kérelem és egyéb beadványok hivatalból visszautasitandók és az ügyvédi képviselet nélkül megjelent fél meg nem jelentnek tekintetik. Az 1881 : LIX. t.-c. 12. §-ának második kezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazást, nyer. 183. §. A felülvizsgálati kérelem, a felebbezési biróság Ítéletének kihirdetésétől számítandó 15 nap alatt, a felebbezési bíróságnál a felebbezésre nézve előirt példányszámban Írásban benyújtandó. A felülvizsgálati határidő arra a félre nézve, kinek a felebbezési biróság Ítélete kézbesítendő, a kézbesítéstől számíttatik, a felülvizsgálati kérelem azonban az ítélet kihirdetése után az utóbbi esetben is benyújtható. 184. §. A felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LIX. t.-c. 61. és 63. § ai értelmében igazolásnak van helye. A felülvizsgálati kérelem az igazolási kérelemmel összekapcsolandó. 185. §. A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalni : 1. a felülvizsgálandó Ítélet megjelölését; 2. annak kijelentését, hogy a fél az Ítéletet mely alapon és egész terjedelmében, vagy mely részében támadja meg és hogy annak minő megváltoztatását kéri. 186. §. A jelen törvény 133. és 134. §-ainak a felebbezés hatályára és a pertársak értesítésére, valamint a 135. §. második bekezdésének a perbehivott és avatkozó felebbezési jogosultságára és értesítésére vonatkozó rendelkezései felülvizsgálati kérelem esetében is megfelelően alkalmazandók. 187. íj. A felülvizsgálati kérelem felterjesztésére nézve e jelen törvény 129. §-a megfelelően alkalmazandó. Az ügyre vonatkozó iratok szükség esetében az elsöbiróságtól bekövetelendök. 188. §. A felülvizsgálati tanács elnöke az iratok beérkezése után az ügy előadására és tárgyalására határnapot tűz és erről a feleket értesiti. A határnap akként tűzendő ki, hogy az értesítésnek az ellenfél részére való kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. .Sűrgö.s esetekben a tárgyalási időköz 15 napra megrövidíthető. Egyebekben a felülvizsgálati kérelem elintézésére a 131. és 132. §-ok megfelelően alkalmazandók. 189. §. Az ellenfél a tárgyalási időköz első felében a felülvizsgálati bírósághoz meghatalmazott ügyvéde által ellenjegyzett válasziratot nyújthat be, melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik, habár a felülvizsgálati határidő letelt volna is A válaszirat első példánya az iratokhoz csatolandó, a másodpéldány pedig az ellenfélnek és ha többen volnának, ezeknek a további példányok hivatalból kézbesítendők. Az elkésve benyújtott, vagy csak a szóbeli tárgyaláson pótolt válasziratában foglalt csatlakozási kérelem csak az esetben vehető figyelembe, ha a fél a szóbeli tárgyaláson valószínűvé teszi, hogy válasziratát korábban hibáján kivül nem nyújthatta be. 190. § A felülvizsgálati tárgyalás az előadónak előterjesztésével veszi kezdetét. Az előterjesztésben a felek kérelmei, azok indokolásának ismertetésével, valamint az ügy állása, a mennyiben az a felek kérelmeinek megérthetéséliez és a megtámadott ítélet felülbirálhatásához szükséges, felveendők Az előaió előterjesztése után a felek kérelmeiket szóval indokolhatják. 191. §. Az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmek sem meg nem változtathatók, sem pedig a kérelem tárgya felébb nem emelhető. 192. §. A felülvizsgálati eljárásban a felebbezési biróság Ítéletében megállapilotl tényállás irányadó. A felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás csak az alapon támadható meg, hogy az ítéletben valamely jogszabály megsértésével tények megállapittattak, ügyeimen kivül hagyattak, vagy felhozottaknak tekintettek. E részben bizonyitékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és annak mellékletei használhatók fel. Az első- és a felebbezési biróság előtt nem érvényesített tények és bizonyítékok a felülvizsgálati eljárásban csak akkor hozhatók fel, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása, '„vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben. (Vége köv.)