A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 15. szám - Birálatos megjegyzések a jogi szakoktatási értekezletről. (Harmadik közlemény.)

A J 4. ha az eredetileg követelt tárgy helyeit utóbb beállott változás következteben más tárgy, vagy a tárgy értéke követeltetik 27. §. Tényállítások, valamint az ellenfél tényállításaira való nyilatkozatok, bizonyítékok, valamint az azokra vonatkozó nyilatkozatok a fenlorgó kérdést eldöntő határozatot közvetlenül megelőző tárgyalásnak berekesztéséig rendszerint bármikor felhozhatók. A fél azonban, ki előterjesztései által, melyeket a bíróság meggyőződése szerint korábban érvényesíthetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben meg akkor is elmarasztalandó, ha a perben nyertes volna. 28. §. A bíróság a félnek az előbbi §-ban emiitett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyítékait, melyek figyelembe vétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, az ellenfél indítványára figyelmen kivül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett halogatta. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a mellőzött előadásokat a felebbezési eljárásban érvényesíthesse, vagy azok alapján az 1881 : LIX. t.-c. 09. §-ának 1. és 2. pontja értelmében perújítással élhessen. 29. §. A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen pedig valamely perbeli cselekmény alaki hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanéba beleegyezett, vagy habár a szabálytalanságot ismerte, vagy ismernie kellett, az ügynek tárgyalásába bocsátkozott, vagy azt folytatta, a nélkül, hogy a hiba ellen felszólalt volna. Ez az intézkedés nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak. HÖ. §. A szóbeli tárgyalást a biróság vezeti. A bíróság nyitja meg a tárgyalást, ö hivja fel a leieket szólásra és ö rekeszti be a tárgyalást. A biróság gondoskodni tartozik arról, hogy az ügy kimerítő tárgyalást nyerjen, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmasság és az ügyre nem tartozó kitérések állal ne zavartassák és megszakítás nélkül, lehetőleg ugyanazon határnapon befejeztessék. 31. §. A biróság a feleket, vagy képviselőiket a tárgyalásnál elköve tett rendzavarás, különösen pedig a bíróságnak, az ellenfélnek, vagy képviselőjének, úgyszintén a tanuknak, vagy szakértőknek megsértése esetében, ha az elörebocsátott rendreutasitás sikertelen marad, 100 frtig terjedhető pénzbirsággal büntetheti, mely behajthatlanság esetében elzárásra átváltoztatandó. A biróság a feleket vagy képviselőiket, kik a tárgyalást ismételt illetlen viseletük által akadályozzák, vagy érthető előadási képességgel nem bírnak, úgyszintén a meghatalmazottakat, kik e tevékenységet iparszerüleg gyakorolják, a további előadástól eltihhatja Ha ennek folytan a fél képviselet nélkül maiad, a tárgyalás a fél költségére oly meghagyással halasztandó el, hogy az újabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvényes következményeinek terhe mellett ügyvéd által tartozik megjelenni. 32 §. A biróság gondoskodni köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelöadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányos tényelőadásaikat kiegészítsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék. E végre a biróság a felekhez kérdéseket intézhet. Kérdéseket a felek is indítványozhatnak. A felek által indítványozott kérdések megengedhetősége felett a biróság határoz. Az ellenfél tényállilásaira vagy okirataira teendő nyilatkozatok elmulasztottaknak csak akkor tekinthetők, ha a fél a kérdéses nyilatkozatok megtételére a biróság által felszólittatott. A biróság köteles az ügyvéd által nem képviselt feleket a szükséghez képest cselekményeik és mulasztásaik következményeire figyelmeztetni. 33. §. A biróság a tényállás felderítése végett az egyik, vagy mindkét fél személyes megjelenését, a félhez intézendő kérdések előleges közlése mellett, vagy a nélkül elrendelheti. Szükség esetében a biróság a fél személyes megkérdezését megkeresett biró utján is eszközölheti. A biróság belátása szerint itéli meg annak a körülménynek a per eldöntésére való befolyását, ha a személyes megjelenésre idézett fél elegendő ok nélkül meg nem jelen, vagy a hozzá intézett kérdésekre nem felel. 34. §. A biróság a tényállás felderítése céljából elrendelheti, hogy a fél a birtokában levő okiratokat, melyekre hivatkozott, bemutassa ; továbbá, hogy leszármazási lábiákat, terveket, vázokat és más felvilágosító rajzokat terjeszszen elő. A biróság más bíróságnál vagy hatóságnál levő iratokat, a menny ben ez a tényállás felderítésére szükséges, hivatal! ól is beszerezhet. A biróság elrendelheti, hogy oki atok, melyek nem az állam hivatalos nyelvén vannak szerkesztve, hiteles fordításban bemutattassanak, nemkülönben elrendelheti azt is, hogy a bemutatott, vagy beszerzett iratok bizonyos időn át az iratok mellett csatolva, vagy a bíróságnál letéve maradjanak. 35. §. A biróság olyan körülmények tekintetében, melyeket a fél általa beszerezhető okirattal bizonyíthat, egyéb bizonyítást kizárhat. 36. §. A biróság a per bármely szakában megkísértheti a jogvitának, vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését. E célból a felek személyes megjelenését is elrendelheti. Az egyezség eskütől is függővé tehető. A felek továbbá az ügy elintézését egyes ténykörülmények bebizonyításától, vagy egyes vitás kérdések birói eldöntésétől is függővé tehetik ; ez esetben a biróság tevékenységét a vitás kérdések elbírálására szorítja s egyebekben ítéletét a felek megállapodására köteles alapítani. 37. §. A biróság elrendelheti, hogy a keresetben érvényesített több követelés elkülönítve tárgyaltassék. A biróság a tárgyalást első sorban a megosztható követelés egy részére, vagy a követelés előkérdésére szorithatia. Elrendelheti továbbá azt is, hogy a tárgyalás ugyanazon követelés megállapítására vagy megerőtlenité,ére szolgáló vitapontok egyikére, vagy többjére szoríttassák. 38. § A biróság egymással összefüggésben álló követelések iránt előtte ugyanazon, vagy különböző felek között folyamatban lévő pereknek egyesítését közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti. Az idézések, melyek az egyesítés folytán netalán szükségessé válnak, hivatalból eszközlendők. 39. §. Ha a per eldöntése egészben, vagy részben oly körülményektől függ, melyek megállapítása egy már megindított más polgári peres vagy perenkivüli, avagy büntető eljárásnak, vagy pedig valamely közigazgatási hatóság eldöntésének képezik tárgyát, úgyszintén ha a perben oly hivatalból üldözendő cselekmény jelenségei merülnek fel, melynek megállapítása a per eldöntésére lényeges befolyást" gyakorol, a biróság a per tárgyalását a polgári, vagy büntető eljárás jogerejü befejezéséig, illetőleg a közigazgatási hatóság végérvényes eldöntéséig felfüggesztheti. ÜÜ. Ha a büntető eljárás még megindítva nem volna, a biróság annak megindításáról hivatalból gondoskodik. Az 1868 : L1V. t.-c. 9., 10., 12. és 13. §-ai, a sommás eljárásban hatályon kivül helyeztetnek. 40. §. A biróság az elkülönítés, egyesítés vagy felfüggesztés tárgyában hozott határozatát hivatalból is megszüntetheti. Az egyedtés, elkülönítés, vagy ezek megszüntetése, úgyszintén a felfüggesztés megszüntetése tárgyában hozott határozatok ellen felebbvitelnek nincs helye. 41. §. Ha az ügy, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a biróság nézete szerint a határozathozatalra megérett, a biróság a tárgyalást berekeszti. A biróság a berekesztett tárgyalást az ítélet kihirdetése előtt újból megnyithatja. A mennyiben a felek jelen nincsenek, azok az újból megnyitott tárgyalásra hivatalból idézendők meg. 4i. §. A tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell : 1. a bíróságnak megjelölését és a tárgyalásnak helyét és idejét; 2. a biró és jegyző és esetltg a tolmács megnevezését ; 3. az ügy megjelölését ; 4. a megjelent felek és képviselők nevét és perbeli állását ; 5. annak megemlítését, hogy a tárgyalás nyilvánosan tartatott, vagy hogy a nyilvánosság kizáratott. 43. §. A jegyzőkönyvbe a tárgyalás menetének általános kitüntetésén felül felveendők : 1. a kereseti kérelem és ellenkérelem, valamint a szóbeli tárgyalás folyamában előterjesztett és az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró egyéb kérelmek és azok módosításai; 2. elismerések, lemondások, egyezségek, melyek által a peres ügy egészben, vagy részben elintéztetik; 3. a feleknek az ügy eldöntésére, vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállításai és az ellenfélnek azok valóságára vagy valótlanságára nézve tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyítékokra való hivatkozással a biró által, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendére, jegyzőkönyvbe mondandó, lehető rövid szövegezéssel; 4. azok a feljegyzések, melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a jelen törvény előírja ; 5. a per bírósága előtt felvett bizonyítás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye és az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, valamint a szemle eredménye. A szakértőknek külön írásba foglalt véleménye, valamint a bizonyítás felvételéről és a felek személyes megkérdezéséről felvett külön jegyzőkönyvek, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklendők. 44. §. A jegyzőkönyv felvétele után a feleknek felolvasandó. A jegyzőkönyvben ennek megtörténte, úgyszintén az érdekelteknek megjegyzései, a mennyiben ezeket'a biróság fontosaknak találja, felveendők. A jegyzőkönyv a biró, a jegyzőkönyvvezető és esetleg a tolmács, valamint a felek által aláírandó Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, e körülmény a jegyzőkönyvoen megjegyzendő. A jegyzőkönyv és mellékletei az érdekeltek által kívánatra bármikor megtekinthetők. 4"). §. Ha az első tárgyalási határnapon a felek valamelyike meg nem jelen, a biróság a megjelent fél kérelmére az ügy érdemében tárgyal, és hatiroz. A határozathozatalnál alperes elmaradása esetében felperes szóbeli tényállításai, a mennyiben alperessel a keresetben közöltettek és felperes egyéb előadásai, vagy bizonyítékai által le nem rontatnak, valóknak tartandók, felperes elmaradása esetében pedig az alperes által tagadott kereseti ténykörülmények, a mennyiben azokat a kereset mellékletei be nem bizonyítják, figyelmen kivül hagyandók, az alperes által előadott ténykörülmények pedig valóknak tartandók. Ha az első tárgyalási határnapon felperes nem jelen meg, alperes azt is kérheti, hogy a biróság az ügy érdemének eldöntése nélkül, felperes keresetét végzésileg visszavettnek jelentse ki és felperest az okozott költségben marasztalja. Felperes a határnap elmulasztás miatt ez utóbbi esetben igazolással nem élhet, a kereset és idézés korábbi hatályai azonban ismét felélednek, ha felperes az elmulasztott határnaptól számítva 15 nap alatt az idézés ismétlését kéri. Ha felperes az idézés ismétlését kéri, vagy a pert újabban megindítja, alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, mig a megállapított költségek meg nem térittettek. Első tárgyalási határnapnak tekintendő az a határnap is, a melyre a tárgyalás alperes érdemleges ellenkérelmének előadása előtt elhalasztatott. 46. §. Ha a felek valamelyike alperes érdemleges ellenkérelmének előadása után nem jelen meg az újabb tárgyalási határnapon, a biróság a megjelent féllel annak kérelmére az ügy tárgyalását folytatja. Ez esetben a megjelent fél ténybeli előadásai valóknak, a meg nem jelent fél állításai pedig, a mennyiben azokat a megjelent fél tagadja, be nem bizonyítottaknak tekintendők, a korábbi tárgyalások, valamint a bizonyítás eredménye azonban a határozathozatalnál figyelembe vétetik. 47. §. Ha valamely tárgyalási határnapon a felek egyike sem jelen meg, vagy a megjelent fél a', ügy tárgyalását nem kívánja, a per mindaddig szünetel, a mig valamelyik fél újabb határnap kitűzését nem kéri. Ha még az ülés folyamán mindkét fél megjelen, a biróság bármelyik fél kérelmére elrendelheti, hogy a tárgyalás a felhíváskor megjelent felekkel befejezett tárgyalások után ugyanazon ülésben megtartassák, esetleg pedig a tárgyalás megtartására azonnal újabb határnapot tűz. Az elmulasztott tárgyalástól számitandó 3 év elteltével a per megszűntnek tekintendő. 48 §. A határnap elmulasztása az ügy felhívásával kezdődik. A mulasztás következménye nem áll be, ha a fél a kérelem felett tartott szóbeli tárgyalás berekesztéséig megjelen. 49. §. A biróság a mulasztás következményeinek kimondását a 45. és 46. § eseteiben végzésileg megtagadja : 1. ha a megjelent fél valamely hivatalból figyelembe veendő körülmény tekintetében a szükséges bizonyítékot nem szolgáltatja és annak fennvagy fenn nem forgás i e miatt kétes marad ; 2. ha a meg nem jelent fél a tárgyalási határnapról törvényesen nem értesíttetett; 3. ha a. biróság azt találja, hogy az idézés kézbesítése és a határnap közötti idő a megjelenésre elegendő nem volt, vagy a mulasztó fél a meg-