A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 13. szám - A törvény törvényszékek mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben. (Harmadik közlemény.)

Tizenegyedik évfolyam. 13. szám. Budapest, 1892. március 27. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. SE. Kiadóhivatal: Y.j Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nemadatnak. Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendök. 11 1GÍ A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A YJfflll ŰCmi, BIFÓI, ÜGYÉSZI £S Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 0 » — » Az előfizetési pénzek bér mentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A törvényszékek mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben. Irta : (Sz.) — Birálatos megjegyzések a jogi szakoktatási értekezletről. Irta : Dr. B a r t h a Béla, jogakadémiai tanár Sárospatakon. — Észrevételek az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslatra. Irta: Borov á n s z k y Ede, ügyvéd N.-Szombatban. — Adalék a végrehajtási törvény revíziójához. Irta: Gyarmathy Ernő, közj. jel. N-Enyeden.— Belföld. (A magyar jogászegyesület. — A képviselőház igazságügyi bizottsága. — Dr. Kola János.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta : Dr. S i s m a n o v St. Milán, bolgár legfőbb semmitöszéki biró Sofiában.) — Nyílt kérdések és feleletek. — (A szerződések magyarázata tanához. Irta : B ö 1 ö n i László, ügyvéd Bánffy-Hunyadon.) — Sérelem. (Az ipolysági kir. törvényszék bajai. Irta: S á g h y Benő, ügyvéd Ipolyságon.) — Irodalom. (A hypnotismus s a polg. és büntetőjog. D r u c k e r L.-töl. — »Alhenaeum « Szerk. Pauer Imre.) — Vegyesek. — Szerkesztőségi üzenetek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozalok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től űj előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése folyó hó végével lejár, tisztelettel kérjük, sziveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Ennek könnyebb eszközölhetése végett jelen számunkhoz postautalványt mellékeltünk. Az előfizetések a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. A törvényszékek, mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben.* (Harmadik közlemény.) (Sz ) Azon parlamenti nyilatkozatok, a legtekintélyesebb jogászok azon véleménye s érveléseik, melyek az elsőfokú törvényszékek felebbviteli hatóság.i ról felhozhatók, nem hagynak fenn semmi kétséget az iránt, hogy ezen intézmény nem is soroltatik, s nem is sorolható a justitia tökéletesb elemei közé. Az az egészséges jogfejlődés produktumának általában nem tekintethetik. Az azon jogbiztositékok közt, melyeket a felebbvitel rendszerében keresünk, teljességgel nem foglalhat helyet. És ha ezen elitélő érvek s adatok a nyugat-európai államok jogéletében megcáfoláson felül állanak: mennyivel döntőbb erővel birnak azok államunk elmaradottabb alsóbirósági intézményei között. Jogszervezési viszonyaink, ügyforgalmunk s bíráskodási állapotaink olyanok, melyekben ezen felebbezési intézmény jogszolgáltatásunk alakulására sokkal hátrányosabb lehetne, mint bármely más tökéletesb jogállamban. A mi igazságügyi körülményeink, szemben ugy a bíróságokkal, mint az ügyvédséggel, de a codificatió tekintetében is még olyanok, melyek a jogbiztosság érdekében sokkal szükségesebbé tesznek egy tökéletesb, megbízhatóbb forumot, mint akár Német-, akár Franciaországban. Aztpedig teljességei fel nem találhatnánk a mostani szervezetű s űgyforgalmú — elsőfokozati törvényszékeinkben. Az első nehézség mindjárt azon szerencsétlen, a mai jogállamok kifejlődésétől egészen elütő szervezetben ^található fel, melyben alsó forumunk létezik. A mellett, hogy egyes bíróságaink — tisztelet a ritka kivételeknek — a képesítés tekintetében ki nem elégi tők és kellő személyzeti szervezettel sem birnak: e baj még azzal is tetéztetik, hogy hatáskörük igen * Előző közlemények a »J o g« 9. és 11. számában. Lapunk mai száma túlterjesztett s ellenükben a felebbezési jog k o r lá 11 a n. Alig van példa arra, hogy valamely államban az egyes bírák oly terjedelmes s jogilag oly nehéz hatáskörrel bírnának, mint minálunk, tekintve különösen pénz- s gazdászati viszonyainkat. Belgiumban 300 frankig, Hollandiában 200 frtig, Olaszországban 1,500 líráig, a Németbirodalomban 300 márkáig terjed. Franciaországban eredetileg 100 frankig terjedett a békebirák illetősége, 1838-ban 200 frankra emelkedett. A törvényhozás itt igen helyesen azon nézetből indult ki, hogy: »A békebirák közigazgatási bíráskodása kivétel, kővetkezésképen korlátozandó az oly ügyekre, melyeket túlnyomó indokok kivonnak a polgári törvényszékek általános illetékessége alól. így tehát valójában könnyű megoldású és oly csekély értékű dolgokra kell szorítkoznia, hogy nem lehetne azokat törvényszék elé vinni a nélkül, hogy a felek nem volnának azon veszélynek kitéve, hogy perköltség címén többet fizessenek, mint mennyit a per értéke kitesz.« (»La juridiction contentieuse des juges de paix est exceptionelle; elle dóit étre en consequence restreinte aux affaires que des considerations prépondérantes obiigent á distraire de la compétence universelle des tribunaux civils d'arrondissement. Ainsi elle dóit étre bornée aux choses de fait, d'une solution facile et aux choses d'une valeur tellement minimé qu'on ne pourrait les porter au tribunal sans imposer aux plaideurs le risque de perdre en frais une somme disproportionnée avec la valeur de l'objet du litige.«) 1 És nálunk az 500 osztrák értékű forintig emelt hatáskör még azzal is nehezíttetett, hogy az ingatlanokra is kiterjesztetett, — mi Olaszországon kivül más államokban rendszerint ki van zárva, A hatáskör összeszoritásán kivül a kültörvényhozások a felebbezési is a kereseti összeg s érték szerint korlátolták, így van ez Olasz- és Franciaországban, Belgiumban, a Németbirodalomban stb., míg törvényhozásunk mindeddig korlátlanná hagyta a felebbezési jogosultságot. Ezen szervezeti körülmények —• a túlterjesztett hatáskör s a felebbezési jog korlátlansága — mihez az egyes bírák alantasabb képzettsége is járul — lényeges befolyással vannak, azon codificationalis kérdés helyes megoldására: vájjon a helyes igazságügyi politika által ajánlható-e hogy az egyes, bíróságok ítéletei elleni felebbezések az elsőfokútörvén yszé kekk őrébe utasíttassa nak-e? Ily szervezési helyzetben természetes az, hogy az egyes bíróságok elleni felebbezéseknek igen nagy számra kell emelkedniük Nemcsak a bizalomnak irántuki csekélyebb mérve hat arra, hanem a jogorvoslatok használhatásának rendkívüli megkönnyebbítése is. Németországban, különösen a sommás szóbeli eljárás tekintetében az egyes bíróságok működését — igen találóan — V e r s u c h s j u s t i z-n a k nevezték el. És ez ellenében a törvényszékek felebbviteli hivatását nagyon hátrányosnak tartják.2 Mert az egyes bíráknál a peranyag rendszerint kellően meg nem állapittatik, a status causae ki nem fejtetik, a jogi alapok, tekintetek eléggé nem tisztáztatnak ; főkép ha hatáskörük terjedelmessége folytán, az egyszerű jogi természetű s tárgyú ügyekre nem szoritkozhatik. Innen következik, hogy szóbeli eljárásban, mi jelen esetben nálunk is contempláltatik, a felső fórum úgyszólván 1 E. Regnard: De l'organisation judiciaire. Pag. 110. J Schenk: Beitrage zur Reform der rheinischen bürg. Gerichtsordnung. 1Q oldalra terjed.