A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 12. szám - Mi a biró teendője, ha ügyvédjelölti képesítéssel nem biró segéd ügyvédjelölti minőségben tárgyal s a tárgyalás befejezése után ügyvédjelölti minőségét - miután ilyennel tényleg nem bir - igazolni nem tudja? - Mi mindenre adnak hatósági engedélyt

ingatlanok iránti igényeiket igényper utján, tehát a végrehtóási beírástól számítandó, de mindenesetre az árverés előtt lefolyó záros határidőben érvényesítsék s tényleg c tekintő ben részemről indokolt emlékirat is előterjesztetett az illető faktorokhoz, utalva a gyakorlatban e téren elért anomáliákra, de hiába a szobramjebeli jogügyi bizottság kényelmesebbnek tartotta az eddig, slendriánt, hogy esetleg, ha kedvünk kerekedik s szeret tehetjük, valakitől 14 év után is egy szép házacskát el-eszkamotirozhassunk, mert a mi a bizonyítást illeti, az se oly nagy baj, mert ha nincs is okmány a kezünkben, ugy élelmes prókátoraink meg sem jutnak zavarba, mert ott van, mint alább látni fogjuk, egy sokkal könnyebb és hozzáférhetőbb eszköz, t. i. tanuk, s így az, ki elévülésre, illetve elbirtoklásra hivatkozik, tulajdonjogát tanuk vallomásaival bizonyíthatja. Pedig hát többékevésbé találnak módot, hogy jól valló tanukat kerítsenek. (Folyt, köv.) Dr. Sismanov Sí. Milán, legfőbb semmitószeki biró Sofiában. Nyilt kérdések és feleletek. Mi a biró teendője, ha ügyvédjelölti képesítéssel nem biró segéd ügyvédjelölti minőségben tárgyal s a tárgyalás befejezése után ügyvédjelölti minőségéi - miután ilyennel tényleg nem bir - igazolni nem tudja .' ^^(Felelet.) A »J o g« folyó évi 9-ik számában a nyilt kérdések és feleletek rovatában a fentebbi címen megjelent közlemény egy jogeset előterjesztése után az alábbi kérdésekre kér feleletet, u. m.: , 1- Tárgyalhat-e be nem jegyzett s ügyvédi minősítéssel nem biro egyén ügyvéd helyeit, ha az ügyvédtől bármely meghatalmazása van ? 2. Mi a biró teendője, ha tényleg tárgyalt és a jegyzőkönyv aláírása után ügyvédjelölti minőségét igazolni nem tudja? 3. Milyen vétséget követ el az ügyvéd, ki a meghatalmazásban a bíróság félrevezetésére ügyvédjelöltként helyettesit oly egyént, kiről tudja, hogy ily minősítéssel nem bir és mily vétséget követ el, ki ügyvédjelöltként tárgyal, annak adja ki magát, holott nem az ? 4. Mily érvénye van ily egyén általi tárgyalásnak, ha az ellenfél bármikor utóbb megtudja, hogy az, ki mint ellenfél tárgyalt, ügyvédjelölti minősítéssel nem bir ? Ezen kérdések ugyan a közleményt iró ügyvéd ur által kartársaihoz* vannak intézve ; miutáu azonban a közlött esetnél a biró teendőjét is kérdés tárgyává teszi, mint biró bátor vagyok ahhoz én is hozzászólani. Mielőtt azonban a kérdésekre felelnék, birói gyakorlatom folytán a közlötthöz részben hasonló jogesetet emlitek fel. Egy igénykereset tárgyalására a végrehajtatót törvényesen képviselő ügyvéd alperes képviseletébeu megidéztetvén, helyette egy ügyvédjelölt jelent meg, a ki a tárgyaláson a kereset alakisága ellen tett kifogásait felperesi ügyvédet támadó modorban adván elő, felperesi ügyvéd arra kérte fel a bíróságot, hogy al> peresi képviselő ügyvédjelölt jogosultságát vizsgálja meg. Alperesi képviselő felmutatott egy felzetet, mely szerint mint N. N. ügyvéd irodájában alkalmazott ügyvédjelölt magát az ügyvédi kamaránál az ügyvédjelöltekről vezetett névjegyzékbe beíratni kérte, de a kérelem az ügyvédi kamara választmánya által még elintézve nem lett. Ezen felmutatott felzettel azonban felperesi ügyvéd megelégedve nem lévén, azon kérelmét terjesztette a bíróság elébe, hogy miután alperesi képviselő mint ügyvédjelölt kamarailag még bejegyezve nincsen, a perbei további beavatkozástól tiltassék el. Az illető alperesi képviselőnek a felperesi képviselő kérelme tárgyában lett meghallgatása után a bíróság következőleg határozott : aminthogy a törvény a per bíróságának kötelességévé teszi, hogy hivatalból is vizsgálja meg azt, miszerint a fél képviseletében megjelent képviselő törvényesen képviselheti-e a felet vagy nem, miután alperest képviselő ügyvédjelölt által felmutatott felzet csupán azt tanusitja, hogy az ügyvédi kamara^ választmányához az ügyvédjelöltek lajstromába leendő felvételért folyamodott ugyan, de azt már nem volt képes igazolni, hogy a tárgyalás napjáig az ügyvédjelöltek jegyzékébe tényleg felvétetett volna : a felmutatott felzet pedig a jogosultság helyét nem pótolván, mivel mint ügyvédjelölt kamarailag bejegyezve nincsen, felperesi képviselő kifogása folytán alperes képviseletétől eltiltatik.« Ezen határozat meghozatala után a tárgyalás, bírói szemle és lanuhallgatás csupán felperesi képviselő közbenjöttével folytattatott és fejeztetett be és annak alapján meghozott elsőbirosági Ítélet, véo-rehajtató alperes törvényes képviselőjével a végrehajtást foganatosíttató ügyvéddel közöltetvén, az ugy a helyettesének a fél képviseletétől lett elmozdítását kimondó végzés, mint a per érdemében hozott Ítélet ellen fel folyamodás! és felebbezesi jogorvoslatokkal élt. ,' •• . -uii És a másod bíróság az elsobirosági végzést indokaiból, az ítéletet pedig még bővebben is megokolva helybenhagyta. ~~^Tágabb értelemben kartársak vagyunk mindnyájan, kik a jogszolgáltatásban fiiunk; azért semmi ment-e szüksége nme. U£h munkatársunknak, hogy ö mint biro felel. Ezek előrebocsátása után a felvetett kérdésekre a következőkben nyilatkozom : 1. A kamarailag be nem jegyzett és ügyvédi minősítéssel nem biró egyén ügyvéd helyett — habár attól meghatalmazással ruháztatott is fel — bíróságoknál folyamatban lévő perekben nem tárgyalhat. Mert az 1874: XXXIV. t.-c. 15. §-a világosan és határozottan kimondja, hogy az ügyvéd bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál csak ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltet helyettesíthet. A törvény ezen rendelkezéséből önként következik, hogy az, ki az ügyvédjelöltek jegyzékébe kamarailag bevezetve nincsen, bíróságok előtt sem nem tárgyalhat, sem a fél által megbízott ügyvéd helyettese nem lehet. 2. A bíróságnak a fél kifogása nélkül is hivatásszerű tisztében áll megvizsgálni azt, hogy a fél ügyvédje által helyettesitett egyén bir-e jogosultsággal arra nézve, hogy a felet képviselje, vagy a megbízott ügyvédet a tárgyalásnál helyettesíthesse és ha nem bir, azt a perbei beavatkozástól, a fél képviseletétől joga vau, de kötelessége is a bíróságnak eltiltani. És miutáu a jogosultsággal nem biró helyettes a fél képviseletétől eltiltva lett, a perben magát törvényesen nem képviseltető ügyfél ugy tekintendő, mintha a tárgyaláson meg nem jelent volna. 3. Azon ügyvéd, ki a bíróság félrevezetésére ügyvédjelöltként tudva oly egyént helyettesit, ki a felet bíróság előtt nem képviselheti, megbízójával szemben az ügyvédi rendtartás 68. §-ának a) és 69. §-ának c) pontjai szerint fegyelmi vétséget követ el, mert hivatása szerinti kötelességét megszegi és a reá bizolt ügyben a fél érdekét veszélyezteti. A helyettes azonban, ki nem önkéntesen és nem saját kezdeményezéséből, hanem főnöke megbízása és utasítása folytán jár el, nézetem szerint büntetés alá eső vétséget nem követ el. Mert a tárgyalásnáli közbenjárással főnöke által — kinek mint alárendelt egyén engedelmeskedni tartozik — lévén megbízva, az ügyvédi rendtartás 15. és 63. §-ai értelmében, mulasztásai, hibái, szóval minden cselekményeiért a helyettesítő ügyvéd felelős. 4. Ha helyettesi minőségben oly egyén tárgyal, ki arra jogosultsággal nem bir, a fél érdekében általa előadottak jogérvénynyel nem birnak, mert a felet, törvény szerint, az arra jogosított ügyvéd, vagy annak ügyvédjelöltként kamarailag bejegyzett helyettese képviselheti. Csanády István, kir. járásbirőSzent-En írén. Sérelem.* /Kjli mindenre adnak hatósági engedélyt. (Az igazságügyminiszter úr figyelmébe.) Létezik Budapesten egy szövetkezet, mely nyomtatványaiban büszkén hivatkozik arra, hogy »alapszabályai és üzletterve« hatóságilag engedélyezve vannak és melynek működése tulajdonképen nem egyéb, mint folytonos sértése a büntető törvény 351. §-ának. Az egyesület neve »Káros hitelnyújtás elleni Egyesület (Hitelreform egy!et)«, hogy mi a neve azon hatóságnak, mely állítólag engedélyt adott arra, naponta törvényellenes cselekményt elkövetni, azt nem tudjuk, mert mig egy concrét eset alkalmával nem láttuk az egyesületnek egy nyomtatváuyát, nem is tudtunk létezéséről. Nehogy azonban tisztelt olvasóink azt higyjék, hogy túlozunk, ide iktatjuk nevezett egyesület azon nyomtatványát, melylyel az egyesület tagjainak adósait fizetésre felszólítja, mert ez által a közérdeket szolgálni véljük. Az érdekes nyomtatvány szórói-szóra így hangzik; »Egyesületünk tagjai N. N. megbízása folytán 18. .én felkértük, hogy annak követelését 11 nap alatt kiegyenlítse, vagy velünk más módon egyezkedjék. Miután Ön felszólításunkat figyelmére nem méltatta, figyelmeztetjük Ont hatóságilag engedélyezett alapszabályainkra és üzlettervünkre, mely szerint egyesületünk tagjának adósa, ki kétszeri felszólításunkat elintézni késik és más utoni egyezkedésre nem törekedett, sem pedig esetleges kifogásait nem érvényesítette, fizetésképtelen és hanyag fizetők havonkai/i közzétételébe folyton bevonatik és igy mint ilyen, egyesületünk összes tagjaival, Ausztria-Magyarországban, Németországban, Svájc, Holland, Belgium, Olaszország stb megismertetik. Reméljük, hogy ilyen megszégyenítésnek magát kitenni nem akarja; felszólítjuk tehát utoljára, egyesületünk tagját azonnal kielégíteni, mert ellen esetben az összes törvényes kényszermódozatok igénybevételével fogunk Ön ellen eljárni, megjegyezvén, hogy törvényes lépések következtében történt fizetések a nevezett jegyzékbe való felvételt nemakad á 1 y o z z á k.« Eddig ezen vérlázító okmány érdemleges tartalma ! Tudjuk, hogy a törvény a hitelezőnek adósa ellenében más jogot nem ád, mint hogy birói határozat kieszközlése és ille* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes kézséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.