A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 10. szám - A birói pályára készülő gyakorló-ügyvédek buzdítására - Igazságügyi törvénytár

40 A J< vonaton kalauzi szolgálatot teljesített, a menetjegyek megvizsgálása végett bement azon kocsiszakaszba, a hol vádlott és a tanukként szereplő P. Miklós, R. Dumitru és B. János ültek. A kalauz meglátva a kocsiban fekvő vádlottat, oda ment hozzá és megrázva őt, a menetjegyet kérte tőle. Vádlott menetjegye P. Miklós útitársánál lévén, az figyelmeztette a kalauzt, hogy hagyja azon urat békén és a menetjegyeket a kalauznak átadta. A kalauz azonban célozván vádlott azon állapotára, hogy ez a tanuk által bizonyított ittassága folytán magát és a kocsit összehányta, a következő sértő szavakkal illette a fekvő helyzetben levő vádlottat: »Már csak megnézem, ki az a disznó«, mire aztán vádlott helyéről felkelt s a kalauzt, B. János és R. Dumitru tanuk vallomása szerint, arculütötte. A végtárgyalás adatai szerint tekintettel arra, hogy vádlottnak öntudatlan állapota még Győrbe érkeztekor is tartott, a hol egy vasúti hivatalnok neve bemondására szólitván fel, azt sem tudta bemondani, hanem P. Miklós tanú nevezte őt meg, tekintve, hogy a kihallgatott P. Miklós tanú vádlott öntudatlan állapotát eskü alatt bizonyította, nevezetesen ezen tanú vallomása szerint Bécsben a vonatra történt felszállásukkor ugy kellett vádlottat a kocsiba betuszkolni, Győrbe történt megérkezésükkor pedig a kocsiról ismét lesegíteni s azon időre, mig jegyet válthatott részére, a falhoz kellett támasztani, bizonyítja azt vádlottnak azon kifogás alá nem eshető vallomása, hogy ő ezen alkalommal történt viselkedéséről nem tud semmit, csak P.-től értesült róla később. Ezen adatokhoz hozzátéve még azon indokot, a mi vádlott jelleme és múltjából lélektanilag következik, t. L, hogy egy ember, a ki 54 éves koráig mindig törvénytisztelő volt, az akaratának elhatározásait és cselekvéseit illetőleg, ugy akkor öntudatának rendes állapotában rögtön, minden átmenet nélkül nem térhet le a törvényesség rendes útjáról. Ezekből következik, hogy vádlott a cselekményt, a mely miatt vádolva Ion, öntudatlan állapotban követte el. Az a körülmény, hogy R. Dumitru és B. János tanuk azt állítják, miszerint vádlott ittas volt ugyan, de nem lett volna annyira részeg, hogy ne tudhatta volna, mit cselekszik, mint nemleges és csak az ittasság fokára vonatkozó vallomások, szemben P. Miklós tanú positiv, a tények és előzmények közvetlen megfigyelésén alapuló vallomásával, figyelembe annál kevésbé nem jöhettek, mert R. Dumitru tanú maga is bizonyítja, hogy vádlott a kocsiban rosszul lett és akkor hányta össze magát és a kocsit. Az a körülmény pedig, melyet ugyancsak R. Dumitru és B. János tanuk bizonyítanak, hogy vádlott a kocsiban hangosan beszélt, énekelt s egyes utasokat meg is ölelt, csak a mellett bizonyít, hogy vádlott nem tudta mit cselekszik, mert egy, a vádlott állásához és jelleméhez hasonló ember, a mint arról a részére kiállított erkölcsi bizonyítványból is következtetni lehet, öntudatos, józan állapotában ehhez hasonló cselekményt nem tehet s nem is tesz. Tekintve, hogy egy tisztességes ember becsületérzése még öntudatlan állapotban is működik s védekezik annak megsértése ellen egész ösztönszerűleg, nem volt elfogadható a kir. ügyésznek a végtárgyalás folyamán vádlott beszámithatlansága ellen felhozott azon érve, hogy ha vádlott oly fokú részeg lett volna, hogy ez öntudatlan állapotba helyezte, ugy nem vehette volna észre sértett B. József ezen kifejezésében: »már csak megnézem, ki az a disznó« a magára vonatkozó sértést. Beigazolva lévén tehát az, hogy vádlott akkor, mikor sértettet bántalmazta, teljes fokú részegség okozta öntudatlan állapotán volt, s mert a btk. 76. §-a szerint az ily állapotban elkövetett cselekmény be nem számitható és a teljes fokú részegségben beállott öntudatlan állapot is a btk. 76. §-ának rendelkezése szerint mérlegelendő, mert csupán az esetben számítható be a bűntett, ha a tettese tudva és akarva követte el azt, minthogy továbbá kélségtelen az is, hogy vádlott a kérdéses alkalommal szabadakarati elhatározással nem birt, s végül mert a bűntett fogalma az elkövető szándékosságát feltételezi, az pedig a jelen esetben hiányzott, mert B. István azt sem tudja, hogy ezeu alkalommal mit cselekedett: mindezeknél fogva azon az alapon, hogy mikor vádlott sértettet a tanuk vallomása szerint azért, mert ez őt disznónak nevezte, arcul ütötte, teljes részegség okozta öntudatlan állapotban volt, s minthogy végül az »öntudatlanság« nem a felismerési képesség megszűnése, hanem az öntudat lényeges elfordításának fogalmi ismejelét képezi: vádlott B. István az ellene a btk. 165. §-ába ütköző s minősülő hatósági közeg elleni erőszak bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentendő volt, stb. A győri kir. ítélő tábla (1891. október 26-án, 1,510. sz. a.): Az elsőfokú kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja, stb. A magy. kir. Curia: Tekintve, hogy P. Miklós tanú vallomását aggályossá teszi az, hogy ő megtagadta azt, a mi kétségtelenül megtörténtnek bizonyult, hogy t. i. vádlott szándékosan bántalmazta A. József, vasúti alkalmazottat, s ennélfogva e tanú vallomására a vád tárgyává tett cselekmény előzményei tekintetében sem fektethető súly: tekintve, hogy a nevezett tanú vallomásával szemben a Gr. R. Demeter és B. János kifogástalan tanuk vallomásábc magának vádlottnak vallomásából is az állapittatik meg, vádlott, mikor a vasúti kocsiba beszállott, ittas volt ugya nem volt nagyobbfokú részegség beszámítást kizáró állapot; tekintve mégis, hogy noha sem B. József, sem R. De és B. János tanuk nem állapítják meg vádlottnak beszám lanságot okozó részegségét, annyi kétségtelenül bizonyítva hogy ő álmában összeháuyta magát és akkori bódult és lepett állapotában álmából felébresztve, azonnal elkövette ; hére rovott cselekményt: a kir. törvényszék Ítéletének indc sában kiemelt érvelés alapján e helyütt ís elfogadtatik az a fokú bírósági Ítéleteknek az a megállapítása, miszerint vi majdnem öntudatlan, zavart és mámoros állapotban követte terhére rovott cselekményt és ezért javára a btk. 76. §-a ; mázandó : ennélfogva vádlottnak a hatóság elleni erőszak bűi miatt emelt vád alól való felmentése tekintetében a kir. Ítélete helybenhagyatik. Azonban minthogy a vádlott saját vallomásából is kive hogy ő már Bécsben tudatával birt annak, hogy többet mint kellett volna és mint tapasztalt embernek a szeszes i valószínű utóhatására számítania lehetett: vádlott az hogy nagymérvű ittas állapotában, közforgalmú vaspályán, « zönség használatára rendelt kocsiba beült és ott részegség botrányosan viselkedett, ezzel a btk. 84. §-ában meghatár közrend elleni kihágást követte el. Ehhez képest mindkét alsóbb fokú bírósági itéletn tekintetbeni megváltoztatásával vádlott a megjelölt kihágí vétkesnek mondatik ki és az idézett törvényszakasz alapján, t tettel rovatlan előéletére, de másrészről tekintetbe véve az zott botrány nagyságát, behajthatlanság esetében két napi elz sal helyettesítendő 20 frt pénzbüntetésre ítéltetik, stb. Gyufa meggyújtása ;i ház eresze alatt, nem gyújtó kísérlete. (Btk. 65., 422. §. A m. kir. Curia 1891. dec. hó 16-án, 4.142. sz A kbtk. 53. É?-ába ütköző vallás elleni kihágás miatt ( vád esetén a feljelentő lelkésznek önálló felebbezési joga van A m. kir. Curia: A feljelentő P. Endrét állásánál 1 felebbezési jog illetvén: a kir. itélő tábla végzése megsemi tetik és ugyanazon biróság utasittatik, hogy az ügy érdeme hozzon határozatot. (1892. évi január 2l-én, 1891. évi 10 sz. a.) A községi képviselőtestületi tagság elvesztése a btk. 484 alapján nem mondható ki. (A m. kir. Curia 1891. dec. hó 6,739. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Králics József e„ petrinjai tszék, bej. márc. 17, Egersdorfer Vilmos. — Fried (Th.) Teréz e., lugosi tszék, bej. már félsz. ápr. 21, csb. Pottyondy Géza, tmg. dr. Petrovics István. — K< József e., debreceni tszék, bej. ápr. 11, félsz. máj. 7, csb. dr. Vass tmg. Szikes Endre. — Weinmaun Jakab és tsa e., kassai tszék ápr. 16, félsz. máj. 4, csb. Hanyay Ödön, tmg. dr. Fényes Samu. — Schl Jakab e., szegedi tszék, bej. máj. 10, félsz. jun. 7, csb. Steing Ákos, tmg. dr. Papp Dezső. — Szántó Emil e., beregszászi tszéi márc. 20, félsz. márc. 29, csb. Tolvay Gyula, tmg. dr. Grün Sándc Beck Sámuel e., nyíregyházai tszék, bej. márc. 17, félsz. ápr. lí Somossy Mihály, tmg. Gliick Péter. — Vámos Ignác e., m.-szigeti bej. márc. 12, félsz. márc. 17, csb. Korányi Frigyes, tmg. Gavallér — Deinjáu Ernő e., besztercebányai tszék, bej. máj. 5, félsz. jun. 2 Jávor Endre, tmg. dr, Rippely Ede. — Fiscllgritnd A. e., pancsovai bej. ápr. 20, félsz. máj. VdO, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Christian — RÓtll Adolf e., beregszászi tszék, bej. márc. 20, félsz. márc. 2Í Tolvay Gyula. tmg. Csatáry György. — Schwitzer József c, nyitrai bej. márc. 8, félsz. márc. 17, csb.'-, Horváth József, tmg. dr. Sonn Bernát. — Petul Márton e., zilahi tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 27 Sass Elemér, tmg. ifj. Dull László. — Czeiger Salamon e., zilahi bej. ápr. 30, félsz. máj. 20, csb. Sass Elemér, tmg. Nagy József. —Lei Zsigmond e., szegedi tszék, bej. ápr. 30. félsz. máj. 23, csb. Faragó 1 tmg. dr. Buck Adolf. — Singer Manó e., kaposvári tszék, bej. á félsz. ápr. 25, csb Perczel Ákos, tmg. dr. Berzsenyi Gerő. — Ifj. lí thai Rachmil e., m.-szigeti tszék, bej. márc.__30, félsz. ápr. 11, csb. K< Frigyes, tmg. Pásztor Sándor. — Lavotta Ödön e., besztercebányai bej. máj. 20, félsz. jun. 9, csb. Jávor Endre, tmg. Turcsányi Odi Vollrath Erigyes hagyat, e., verőcei jbság, bej. márc. 1, tmg. Teizl 1 — „Baneth S.'' e., zágrábi tszék, bej. márc. 30, tmg. dr. Zachár Rigyicski Arzén e., vukovári jbság, bej. márc. 27, tmg. dr. Peicsics Pályázatok . A temesvári tszéknél aljegyzői áll. márc. — A buziási jbságnál aljegyzői áll. márc. 13-ig. — A maros-vásí tábla - kerületében 10, díjas joggyakornoki áll. márc. 12-ig. szolnoki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 13-ig. — A szamai jbróságnál a 1 b i r ö i áll. márc. 15-ig. —• A budapesti V. ker. jb aljárásbirói áll. márc. 11-ig. — A besztercei jbságnál aljeg áll. márc. 12-ig. — A csacai jbságnál albirói áll. máic. 16-ig. mezőkövesdi jbságnál két albirói áll márc. 16-ig. — A bácsjbságnál aljegyzői áll. márc. 16-ig. — A komáromi tszéknél II-oc jegyzői áll. márc. 16-ig. — A komáromi kir. ügyészségnél alügy áll. márc. 15-ig- — A námesztói jbságnál aljegyzői áll. márc. 15Nyomatott a Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.