A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 11. szám - A törvényszékek mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben. (Második közlemény.)

Tizenegyedik évfolyam. 11. szám. Budapest 1892. március 13. Szerkesztőség: V., Rnd.ilf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rndolf-rakparl 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások akiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ IBJ S/ámos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dl'. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : negyed évre 1 frt 50 kr. fél » 3 » —• * earész » 6 » — > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbbéit postautalványukat küldendők. TARTALOM : A törvényszékek mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben. ] Irta : (Sz.) — Jogi államvizsgálataink reformja. ívta : dr. Horváth Ödön, dékán-tanár az eperjesi jogakadémián. — Érdekes igányperbeli jogeset. Közli: Fekete István, bártfai ügyvéd. — A büntető törvény- ! könyvek rnódositása tárgyában összehivott igazságügyminiszteri enquéte j határozatai. — Kelföld. (A zugirászat. Irta : dr. Liedemann Károly, a budapesti ügyvédi kamara ügyésze. — A házassági jog kodifikálása j — Az 189'2-iki igazságügyi költségvetés a pénzügyi bizottságban.) — I Ausztria és külföld. (Külföldi judikatura.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Ki köteles őrizni az elhalt ügyvéd iratait ? Kérdés. Irta : J á z o n.) — | Irodalom. (A kereskedelmi törvény magyarázata. Dr. Neumann ! Ármintól.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. | MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozaiok és döntvények. — ' Kivonat a vBudapesti Közlönyé ből. (Csődök. — Pályázatok.) A törvényszékek mint felebbviteli forumok polgárjogi ügyekben.* (Második közlemény.) (Sz.) Az elsőfokú törvényszékek felebbviteli hatásköre, mint említve volt, a francia jog példájára, majdnem kivétel nélkül szentesittetett az európai törvényhozások által. Mind a mellett a szakvélemények ezen jogintézményről nem i g ' n kedvezők, dacára annak, hogy az egyes bíróságok, melveknek ítéleteik felebbezhetók az alsó tórvériyszékekhez, igen korlátolt hatáskörrel vannak felruházva s ! ebben a legtöbb ügy törvény szerint nem is felebbezhetö, mig csak a nagyobb összegű keresetek élvezhetik a felebbezés jogosultságát. Elitélését találhatjuk ezen intézménynek már a schweici törvényhozásban is. Bellot, korunknak ezen nagy codificatora, hires, valóban korszakot alkotó törvénykezési rendszerét hazája, Genf részére, a francia jogra s szervezetre alapította, azt sok tekintetben javítva, tökéletesítve. így a törvényszék felebbviteli hatóságát sem honosította meg. Azon sajátságos | intézményt állította fel, hogy a törvényszéknek elnökét delegálta egyes birónak ; de egyes bírósági hatáskörében hozott összes Ítéleteit inkább fe'ebbezhetleneknek mondotta ki, mint- i sem azoknak a törvényszékhez való felebbvitele szóba jöhessen. És azon, a bölcs igazságügyi politika szerint egyedül helyes elvet proclamálta : »Mais le recours repose t-il sur un erreur ou sur une injustice. provenant de l'ignorance du Juge, de sa partialité ou mérne de l'obscurité de la loi — un tribunal supérieur peut seul offrir une sauvegarde assurée. Nous avons conservé celui d'appel pour le recours á un tribunal supérieur, a la cour de justice civile L'emploi de ce moyen étant ihséparable d'une libre eritique de la premiér décision, le tribunal supérieur nous a paru mieux piacé pour en connaitre.*1 A hannoverai törvényhozás, mely Németországban máiévtizedek előtt legelső állapította meg polgári ügyekben a közvetlenség rendszerét, szintén a francia törvénykezési jogot vette kiindulási pontul és alapul, a nélkül azonban, hogy a törvényszék felebbviteli intézményét egészen magáévá tette volna. Az igaz, igen sajátságos s complicált szervezetet álla- J pitott meg. Az Amtsgerichtek hatáskörét szintén korlátolta i bizonyos értékösszegig; összeszorította a reájuk vonatkozó j felebbezési jogot is, ugy, hogy az 10 tallérig teljesen ki volt | zárva; azon túl pedig a felebbezés az Obergericht kis tanácsához volt intézhető és ezen kis tanácstól további folyamban a nagy tanácshoz. * Előző közlemény a >J o g« 9. számában. 1 Loi sur la Procedure civile du ('anion de Genéve par Fen P. F. Bellot, professeur en Droit. Pag. 241. Lapunk mai száma A porosz, bajor, szász, badeni s ezekkel összhangzásban az összes államokra kiterjedő legújabb német birodalmi perrend is elfogadta ezen felebbviteli intézményt. De indokaikból láthatjuk, hogy ennél nem a jogi szempontokból, hanem tisztán az opportunitás érdekeiből indultak ki A porosz törvényhozás ezt nyiltan kifejezte.2 »Das Bedenken — mondván az indokokban — ob nicht die Zahl der Beiufungen allzusehr vermehrt, und den Gerichten des zweiten Rechtszuges eine zu grosse Last aufgebürdet werden würde, ist nicht begründet. Die Berufungen werden unter die Appellationsgerichte und die ordentlichen Kollegialgerichte des ersten Rechtszuges vertheilt. Hierdurch werden die Appellationsgerichte befreit von allén Streitigkeiten, derén Werth nicht 100 Thaler erreicht. Die Neuerung erscheint aus mehreren Grundén angemessen. Zunáchst besteht ein Missverháltniss darin, dass gegen das Urtheil eines Einzelrichters an ein Kollégium von 5 Richtern eines höheren Gerichtshofes Berufung eingelegt werden soll: sodann machen die Gegenstánde, welche den grösseren Theil der vor dem Einzelrichter zur Verhandlung kommenden Processe bilden, eine genaue Kenntniss der localen Verháltnisse wünschenswerth ; endlich würde die grössere Entfernung der einen bedeutenderen Sprengel umfassenden Appellationsgerichte den Verkehr der Partéién mit ihren Sachwaltern unverháltmássig erschweren und vertheuern.« Azért a bajor codificatióban szükségesnek is találtatott azon indokok ellenében kiemelni a jogbiztosság iránti gondoskodás intézkedéseit, a motívumokban kifejeztetvén: »Ein System der Rechtsmittel unter den durch die Rechtssicherheit gebotenen Beschránkungen im Umfange bemessen nach dem Grade der bei den Untergerichten für die Rechtsprechung gegebenen Garantien.*3 Hogy ezen felebbezési intézmény meghonosításánál a közönség kényelme, könnyebbsége pénzügyileg" is a főszerepet viszi, bizonyittatik az által is, hogy a németországi feltörvényszékeknél a felebbezések csekély szaporulatot tüntetnek fel, a törvényszékeknél, az egyesbiróságoktól azok száma feltűnően nagy emelkedést állit elő 1887—1888. években, szemben az 1881 —1885. évi adatokkal, mi a közelségnek s a védeszközök könnyebb hozzáférhetőségének tulajdoníttatik.4 Erre azonban helyesen jegyezte meg b. Sommaruga: »Wir ehren sehr die Rücksichtfür Nichtvertheurung des Rechtsweges, welche die Zuvveisung gewöhnlicher Rechtssachen an entferntere Gerichte widerráth ; wir können jedoch dieser Rücksicht durchaus keine entscheidende Geltung einráumen, wo die Betheiligten die Aufwendung einiger höheren Kosten, vvenn sie anders die Gediegenheit der Entscheidung in höherem Grade verbürgt — gewiss nicht zu scheuen Grund habén. Sic sind schon dadurch benachtheiliget, dass sie die Entscheidung in eriter Instanz aus den Hánden eines einzelnen Bezirkrichters, der in der Regei entweder ein Anfáhger im Justizdienste, oder ein nicht weiters beförderungsfáhiger Beamter ist, somit jedenfalls eine geringere Garantie für seine Capacitát darbietet, empfangen müssen. Und nun soll Ihnen auch das einzige Heilmittel, mit dem man die Mángel der Einrichtung der ersten Instanzen zu lindern suchte, ein aus ganz erprobten Richtern zusammengesetztes Gericht zweiter Instanz verkümmert werden !« 5 ' Motive zu dem Entwurfe einer ProcessOrdnuog für den Preussischen Staat. Pag. 14". 1 Motive einer Processordnung. Pag. 54*. * Juliusber: Deutsche Civil Justizstatistik Archiv für CivilPraxis. 1891. 6 Die Grundzüge der Gerichtsverfassung für die Oesterreichische Monarchie. Pag. 28—37. 12 oldalra terjed.