A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 10. szám - A birói pályára készülő gyakorló-ügyvédek buzdítására - Igazságügyi törvénytár

38 A Jüü. kereset beadásával egyidejűleg vagy a per folyama alatt kéretik., nem feltétlenül szükséges, hogy a követelés összegét s lejártát, illetőleg az igényt igazoló okmány eredetije a kérvényhez mellékeltessék, hanem ily esetben elegendő hivatkozni a kérvényben arra, hogy az eredeti okmány a pernél van. 4. Tekintve, hogy a per vitelével megbízóit ügyvédnek rendszerint módjában áll megbízójától a perben felmerülő költségek fedezésére megfelelő előleget kivánni; tekintve, hogy a becslési-, szemle-, végrehajtási költségeket, a tanuk járandóságát a fél tartozik előlegezni, a bíróság azonban a féllel a perben nem érintkezvén, szükséges, hogy a birói eljárás akadálytalan eszközlésére ily költségek késedelem nélkül beszolgáltassanak, ugyanazért: a fer folyama alatt felmerülő oly kiadásokat {becslési, szemle-, végrehajtási költség, tanuk járandósága), melyek törvény szerint a felet terhelik s melyekre nézve a fenforgó körülményeknél fogva feltehető, hogy azok fedezésére a féltől előleget nyerhetett, az ügyvéd tartozik előlegezni s azok első sorban tőle követelhetők. 5. Tekintve, hogy az ügyvéd irányában a hatóság ellen elkövetett súlyosabb beszámítás alá eső sértés miatt az 1881 : XXVIII. t.-c-ben szabályozott kivételes eljárásnak akkor van helye, ha a sértést valamely fél képviseletében mint meghatalmazott ügyvéd követte el; ellenben a hatóságot sértő kifejezések megtorlása általában a kihág. btkv. 46. §-a szerint történik, ugyanazért ; ha az ügyvéd saját nevében vagy saját ügyiben használ valamely hatóságot sértő kifejezést, az 1881: XXVII. l.-c.-ben előirt kivételes eljárásunk helye nincs, hanem a kih. btkv. 4.6. §-a nyer alkalmazást. 6. Habár telekkönyvi perenkivüli ügyekben oly esetben, midőn a kért bejegyzés alapjául szolgáló eredeti okirat a kérvényhez van mellékelve, általánosan elfogadott törvényes gyakorlat szerint vélelmezendő, hogy a beadvány a kérvényezőként megnevezett egyéntől ered s ilyenkor a kérvényt ellenjegyző ügyvéd vagy kir. közjegyző meghatalmazványának hiánya azt vonhatja maga után, hogy a hozandó végzés magának a félnek kézbesítendő, a meghatalmazván}- utólagos bekivánása azonban mellőzhető ; az eredeti okirattal felszerelt telekkönyvi kérvények kívélelevel a kir. közjegyző minden más esetben, midőn valamely fél nevében beadványt intéz a bírósághoz, köteles meghatalmazványát a kérvény mellett vagy az eljárás további folyamán a bíróságnál bemutatni s a mennyiben ezt elmulasztaná, a meghatalmazván]' tőle megfelelő jogkövetkezmények mellett utólag bekivánandó. Biztosítási végrehajtási rendelő és ;iz ellenfél meghallgatása nélkül hozotl végzés, avagy ;i bizt. végrehajtás foganatosításáról kiállított hivatalos bizonyítvány a később kéri biztosítási végrehajtásnál a veszély kimutatására csak akkor szolgálhal alapul, ha ;i megelőző bizt. végrehajtás veszély kimutatása mellett lett kérve és elrendelve s ez az utóbbi bizt. kérvénynél kimutattatik. (Az 1881. évi LX. t.-c. 223. §-ához. — A pozsonyi kir. Ítélő tábla 2,403/891. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Tekintve, hogy a hitelezőnek a váltó lejárnia által táinadi azon joga, hogy követelésének kielégítését követelheti, nem foglalja magában azl a jogot is, hogy követelésének fentartása mellett arra nézve elkülönítetten biztosítási igényelhessen vagy szerezhessen, tekintve, hogy nem a csödtörv. 27. §. 3. pontjában meghatározóit válságos időt megelőző időpontban netán keletkezett szerződési, előző megállapodás vagy bírói elmarasztaló határozatnál fogva, hanem pusztán és egyedül a törvény ama rendelkezésénél fogva, mely szerint lejárt váltó alapján a zálogjog a váltóadósnak ingatlanaira előjegyezhető, kieszközölt telekkönyvi előjegyzés által nyert biztosítás, minő az alperesé is, a megtámadhatóság szempontjából az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik. mivel ily esetben is épp úgy, mint a végrehajtásnál, a birói közbenjárás a közadósnak cselekményét helyettesíti, ily esetben valamely lejárt váltó alapján nyert előjegyzés hatálytalan, hacsak a csődtörvény •21. §. 3. pontja értelmében hitelező nem bizonyítja, hogy neki elö* Közöljük ezen felette fontos elvi jelentőségű curiai határozatot, melyet már lapunk 7. számában jeleztünk és melyre való figyelmeztetést a Curia nagyérdemű tanácselnöke Manojlovich Emil ö Méltósága szeretetreméltóságának köszönünk. Bárha ezt az előzékenységet a szaksajtóval szemben más tanácsok elnökei is követnék. Sok érdekes határozat kerülne igy napfényre a judicatura érdekében. A szerkesztőség. jegyzési kérvénye beadásakor arról, miszerint az ö biztosítás; a közadósnak hitelezői károsodhatnak, tudomása nem lehelé) (Csődtörv. 27. §. 3. p.) A budapesti kir. törvényszék (189U október ! 29,113): Dr. Nánási László ügyvéd által képviselt S. csődtömege felperesnek dr. í.öwenfeld Albert ügyvéd által selt A. S. cég alperes ellen a mezőkövesdi 3,005. számú tj 6,000 frt és jár. erejéig előjegyzett zálogjog hatályon kívül 1 zése s ezen cselekvény érvénytelenítése s jár. iránti perébe: perest keresetével elutasítja stb. Indokok: Felperes keresetét a csődtörvény 27. alapítja s ezen §. értelmében kéri az E) alatti hiteles ah becsatolt telekkönyvi kivonat szerint 1888. évi december | alperes cég javára foganatosított előjegyzést hatálytalannak vánitani s alperest ezen előjegyzés törléséuek tűrésére köte Jóllehet a jelen per elbírálásánál valóban irány szolgáló csődtörvény 27. §-áuak az volt a célja, hogy a fize megszüntetése vagy a csődkérvény beadása után a közadós vaj az összes hitelezők kielégítésére szolgáló oly alapot kép< melyből sem a közadós semmit el ne idegenith,'ssen, sem hitelező el ne vonhasson s igy habár a csődtörvény 27-ik § 2. pontja a közadós jogcselekvényéről szól is, a törvénynek lehet azon értelmet adni, hogy ez által a végrehajtási, i jelen esetben az előjegyzési kényszer utján kieszközölt tositás megtámadhatása ki legyen zárva, de ha a csődtö 27. ij-ának 2-ik pontja akként értelmeztetnék is, hogy ci közadósnak jogcselekménye által nyert kielégítés, illetve tositás támadható meg, még akkor sem lenne a végreh illetve az előjegyzés utján nyert kielégítés vagy biztositásnak támadása kizártnak tekinthető, mivel valamint a végrehajtásila foglalt követelés átruházásával a végrehajtást szenvedett jo lekvényét a végrehajtási eljárás helyettesíti úgy a végrehajtá mint a telekkönyvi előjegyzés által nyert kielégítésnél ; biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselek' a végrehajtási, illetőleg jelen esetben az előjegyzési eljárás helyettesitettnek tekintendő s igy alperes cégnek e részbe: J fogása figyelembe nem vétethetett: mégis, miután a fentebb ér szakasz a megtámadáshoz feltétlenül köti ki, hogy anri kielégítést vagy biztosítást nyert, ennek elfogadásakor a nyitási kérvén}' beadásáról, illetve a fizetések megszünteté j azon esetben pedig, ha a jogcselekvény a csődnyitási ké | beadását illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 n ; belül keletkezett s ez által közadós valamelyik hitelezőjének biztosítást vagy kielégítést adott, melyhez annak általában, akkor még joga nem volt, az adósnak a hitelezőket ká: szándékáról tudomása volt, alperes cég .pedig felperesnek kereseti állítását, hogy közadós az ő fizetési képtelenségét évi december 17-én, vagyis a telekkönyvi előjegyzésnek 1885 december 19-én megtörténte előtt tudomására hozta al cégnek, továbbá hogy 1888. évi december 18-án kö; alperes cégnél egyességi kísérletet tett, tagadásba vette. Miután felperes ezen kereseti állításait alperes tagadá szemben a per során általa e részben hivatkozott dr. W. IV és dr. G. Henrik, G. Manó és S. Mór tanuk vallomásaivá1 ezen körülményről határozott és biztos, illetve épen semmi mással nem birnak, sem a kihallgatott többi tanuk vallomás nemcsak nem igazolta, de még csak nem is valószínűsíti igy a B. alatti okmány, mely szerint a közadósnak fizetési telensége Mezőkövesden már 1888. évi november havában tudomású volt, alperesnek a közadós fizetésének megszünteti való tudomással bírása vagy tudomással nem birása tekinte' bizonyítékot nem képezhet, tehát az figyelembe nem j miután a 4/. alatti okmány szerint az ebben körülirt alapján a kieszközölt előjegyzéshez alperes cégnek az élője, megtörténte idejében már joga volt s igy felperesnek a 1 törvény 27. §-ának 3. pontjából merített kifogása, habár aí jegyzés a közadós ellen 1888. december 24-én elrendelt eljárást megelőzőleg 15. napon belül történt is, e helyütt nyomatékkal annál kevésbé birhat, mert az eskü alatt kiha'lf és az általános kérdésekre adott feleleteiknél fogva a felj kifogás dacára sem mellőzhető tanúnak egybehangzó vallomá alperes cég teljes próbaerejü bizonyítékot szolgáltatott arra: a végelszámolás alperes és közadós között 1888. évi dece hó 20-án, vagyis az előjegyzés kieszközlését követő napon tc csak meg és közadós a még fennálló 6,017 frt 60 krnyi 1 zásának kiegyenlítését, illetve megfizetését Ígérte s igy a fel részről nem szolgáltatott bizonyíték hiányában valónak tart j alperes cégnek abbeli állítása, hogy ő közadós fizetésemé I szüntetéséről az előjegyzés kieszközlése idejében tudomással , nem bírt, mindezeknél fogva felperest keresetével eluta kellett stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1891. január 13-án 63, az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hi közadóstól 1888. augusztus 24-én alperes egy 1888. nov< 21-iki lejáratra kiállított váltót vett át 3 ennek alapján nyei E. alatti telekjegyzőkönyvi kivonat szerint 6,000 frt s jár. e 1888. december 19-én az előjegyzés utján a biztosítást. E s alperesnek 1888. december 19-én felperes állítása szerint i lejárt váltókövetelése lévén, az alperes által kieszközölt biz1