A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 9. szám - Adalék a birói érdekeltség kérdéséhez

70 A JOG. A reformokat illetőleg a kir. táblák decentralisatióját keretnek tekinti, melybe a szóbeli és közvetlen eljárás be fog illesztetni. Sürgeti az ügyvédi rendtartás revisióját, továbbá az egységes magánjogi törvények és büntető perrendtartás megalkotását, hogy a Királyhágón inneni és túli részekben a törvények különbözősége valahára megszűnjék. A temesvári ügyvédi kamara múlt évi ügyforgalma. A mult évről hátralékban nem maradt semmi. 1891. évben érkezett 764 folyó, 879 fegyelmi ügy, összesen 1,643 drb.; ebből elintéztetett 764 folyó és'879 fegyelmi ügy, összesen 1,643 darab. Közgyűlés tartatott a lefolyt évben 1 ; választmányi ülés 27; fegyelmi bírósági ülés 14. Polgári ügyben kirendeltetett 95 pártfogó ügyvéd. Iroda-gondnokul kineveztetett 7 ügyvéd. A folyó évben hitelesíttetett 3 ügyvédi főkönyv. Folyó évben az ügyvédek lajstromába leendő felvétel végett jelentkezett 17 ügyvéd; ezekből 14 felvétetett, 3-nak megtagadtatott, illetve 2 pótlásra utasíttatott, felebbezett a curiához 1. Ügyvédjelölt jelentkezett 33; felvétetett 33. A fegyelmi ügyeket illetőleg fegyelmi panasz folyamatban maradt 1890. év végén 60; folyó évben érkezett 160, még pedig magán féltől 85, bíróságtól 19, hivatalból emelve a kamarai ügyész által 49 és egyéb hatóságtól 7 panasz. Elintézendő volt tehát 220 panasz. Ebből elintéztetett érdemlegesen 150, még pedig elutasittatott illetéktelenségböl 26, tényálladék hiányából 72, megszűnt a panasz visszavonása folytán 1, más módon 20, fegyelmi eljárás elrendelésével 24, rendreutasitással vagy megintéssel 6, a birósághozi áttétel által 1, 1891. év végén folyamatban maradt 70 panasz. Vádinditváuy a kamarai ügyész által tétetett 19; vádbatározat hozatott 19. Végtárgyalás tartatott 19 ; vétkesnek találtatott 15 ügyvéd ; Írásbeli feddéssel sújtatott 5, pénzbirsággal 7, ideiglenes felfüggesztéssel 2, felmentetett 4, ügyvédségtőli elmozdítással 1. A mult év végén be volt jegyezve 230 ügyvéd; f. évben bejegyeztetett új felvétel által 14, összesen 244 ügyvéd; ebből töröltetett saját kérelmük folytán 5, büntető bíróság érvényes ítélete folytán 1, elhalálozás folytán 8, az ügyvédi kamara területének változása vagy elköltözés folytán 1, ös.zszesen 15, maradt bejegyezve 1891. év végén 229 ügyvéd. Ügyvédjelölt be volt jegyezve 1891. év végén 71, ezek közül bíróságnál nyert alkalmazást 11, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél 2, közjegyzőnél 2, ügyvédnél 56. Ausztria és külföld. Uelgiuinban a liypnotizálás ellen törvény alkottatott. Ezen törvény következőképen hangzik : 1. §. A ki egy általa vagy más által hypnotizált egyént nyilvánosan kiállít, két héttől hat hónapig terjedhető fogsággal és 26—1,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. 2. §. A ki nem orvos létére valamely egyént hypnotizál, a ki 21-ik évét még el nem érte vagy szellemi erőinek teljes birtokábau nincsen, két héttől egy évig terjedhető fogsággal és 26—1,000 frankig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik akkor is, ha a hypnotizált egyén nyilvánosan kiállításra nem használtatott. Ha pedig a kihágás az orvosi gyakorlatot szabályzó törvénybe is ütközik, ezen törvény vonatkozó szakasza is alkalmazásba vehető. 3. §. Fogsággal büntettetik az, a ki a csalási vagy kárositási szándékkal hypnotizált egyén által olyan okmányt irat alá, mely szerződést, intézkedést, kötelezettséget, megszüntetést vagy nyilatkozatot tartalmaz. Ugyanezen büntetés éri azt, ki amaz okmányt saját hasznára értékesítette. 4 §. Ezen törvény megsértése esetén a Code péual I. köt. VII. fej. 85. §-ának határozmányai jönnek alkalmazásba. Az ügyvédség reformja Oroszországban, melyet a kormány most készit elő, mint az J Sz. irja, nem nélkülözi a furcsaságot, de azért nincs hijján a méltányosságnak sem. A reformjavaslat szerint »ügyvédi tanácskamarákat« alakítanak hites ügyvédekből és ezeknek lesz hivatásuk az összes előforduló jogügyeket, melyekben ügyvédre szükség van, az egyes ügyvédek között megosztani. A javaslat másik része az ügyvédek díjazását szabályozza elég méltányosan — pl. 2,000 rubelig a pertárgy értékének 10y2°/o-át állapítja meg díjul a pervitelért, e hányad felét az egyes per befejezése után fölmerülő cselekményekért; — megengedi továbbá, hogy az ügyvéd megállapított, illetve törvényes díjait a félnek hozzá befolyt pénzéből levonhassa és elsőbbséget ad az ügyvéd követelésének egyéb magánkövetelések fölött. Olasz csődstatisztika. A törvényszolgáltatás terén a kereskedelmi forgalom szempontjából első helyen áll a csődtörvény módosítása, melynek eredményéről az egyes államok statisztikai hivatalai pontos kimutatásokat készítenek. Ezen kimutatásokban jelzett számok mérlegelik a kereskedő, az iparos és kézműves hitelképességét, a kül- és belkereskedelem fejlődését s az abban nyilvánuló jogéletet is. Az olasz statisztikai hivatal igazgatósága is közzéteszi évenkint a »Statistica guidiciaria civile e commerc i a 1 e«-t, mely különös figyelmet fordít a csődtörvényre. Az egyöntetű közlemények a csődeljárás képét nyújtják 1867-től fogva, minél tekintetbe veendő, hogy 1883. jan. 1. óta a régi helyébe egy az 1882. ápr. 2-iki Codice di commercio által lényegesen átalakított új csődtörvény lépett. A csődesetek száma 1867-től 1888-ig folytonosan növekedő arányban 403-ról 2,200-ra emelkedett, kivéve az 1871. éveket, melyekben a visszaesés Olaszország politikai és 1872. consolidatiójára és az ennek következtében a félsziget déli részében beállott forgalmi biztonságra vezethető vissza ; ezenkívül még 1883 ban is kevesbedett a csődesetek száma, a mennyiben 811-ről 717-re esett vissza. Itt szemlátomást mutatkozik az 1882-iki új csődtörvény es a moratórium ezzel egyetemben behozott intézményének visszahatása. Ezen 1882. csődtörvény szerint az adós, ha ellene akar hitelezői kérelmére, akár hivatalból csőd nyittatik s ha túleladósodottsága bebizonyítható és menthető, az árverés megnyíltától számított három napon belül a foganatosítás elhalasztását kérelmezheti. A biróság által helybenhagyott és legfeljebb hat hónapig terjedő moratóriumon belül vagyonbukottnak be kell bizonyítania a fizetés teljesítését, vagy hogy önkéntes határidőt nyert. Indokolt esetekben a moratórium egyszeri meghosszabbítása szintén hat hónapi legnagyobb határidővel törvényszerűen megengedhető. Sőt a csőd megnyitása előtt is nyerhet adós halasztást, az előbb emiitett feltételek mellett. Ilyen moratórium 1884-ben 30 adatott s 1888-ban 103-ra emelkedett. Halasztás 1884-ben 6, I8s8-ban 28 esetben adatott. A mi a csőduyitás initiativáit illeti, 1867-ben legnagyobb része az adós saját kívánságára történt (627ö°/o), a hitelezők kérelmére már kevesebb (35-43%), hivatalból pedig elenyésző csekély (1-82%). Ez az állapot 1888-ig nagyon megváltozott, a mikor is a csődnyitás nagyrészt a hitelezők kérelme folytán történik (57-91%) ; hivatalból is több nyittatik meg (10-50"/,,); míg az adósok saját kérelméből folyó esetek száma megfogyott (57'91°/0). A csődesetek száma 1884. óta minden téren megkétszereződött; a nyomdászok, az aranyműveseknél és vasárúsok nál megháromszorozódott A mi a passivák nagyságát illeti, azok kis csődöknél (5,000 líra) változatlanul maradtak (1863-ban 14%, 1888-ban l50/0); középnagyságú csődöknél (40,000 líráig) visszamentek (1868-ban 60%, 1888-ban 50%); nagyobb csődöknél (100,000 líráig) majdnem egyenlők maradtak (10%) és 500,000 líráig terjedő csődöknél növekedtek (7 —11%-ig). A csődök megszüntetési módját illetőleg az 1817-től 1888-ig terjedő időközben a százalék ugyanaz maradt; körülbelül fele egyezség, egy ötöde felszámolás, egy negyede vagyonhiány folytán. Az egyezség iránti előszeretet részint a gyors lebonyolítás, részint pedig a jó osztalékokból magyarázható meg. A csődök tartamára vonatkozólag Olaszországban is panaszkodnak, hogy a tulajdouképeni csődeljárások nagyon elhúzódnak s talán épen ebben rejlik az egyezségre való hajlásnak magyarázata. De újabban — ugy látszik — a csődeljárások rövid idő alatt jutnak befejezésükhez. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék a birói érdekeltség kérdéséhez. (Felelet.) Ezen becses szaklap, a »Jog« folyó 1892. évi 5-ik számában azon kérdés tétetett közzé : »Fenforog-e az 1868. évi LIV. t.-c. 56. §-ának b) pontjában körülirt érdekeltség, ha a peres felek valamelyikét oly ügyvéd s illetve mint helyettesitett meghatalmazott, oly ügyvédjelölt képviseli, ki az eljáró bíróval másodbigleu oldalrokonságban s illetve az idézett törvényhelyen meghatározott valamely rokonsági vagy sógorsági viszonyban áll ?« Hogy eme felvetett kérdésre a határozott feleletet meglehessen adni, tisztába hozandó előbb az: vájjon a peres fél meghatalmazottja, vagyis ügyvédje, illetve ennek helyettese az ügyvédjelölt, érdekelve van-e a felvállalt perben ? Minthogy a perbeli meghatalmazás azon szerződés, melynél fogva az ügyvéd és — általáuos meghatalmazás szerint — ennek helyettese, a peres fél által felhatalmaztatik arra, hogy peres ügyét ellássa s az a megbízó nevében annak ellátását magára felvállalja ; minthogy a peres fél és ügyvéd között a meghatalmazás folytán keletkezett jogviszonynál fogva, a meghatalmazott képviselő ügyvéd a képviselt személylyel minden intézkedésre nézve egyenlőnek tekintetk és ez okból minden jogok és előnyök, melyek a képviseleti ügylet következtében a raeghatalmazort képviselő ügyvéd által szereztettek, a képviselt megbízó peres felet illetik; minthogy a meghatalmazott képviselő ügyvéd a keletkezeit jogviszonynál fogva a reá bízott s általa felvállalt peres ügyet becsületesen ellátni tartozik, a pernek viteléből származó mindeu hasznot a meghatalmazó peres félnek átengedni köteles, a felvállalt ügyben ugy tartozik eljárni, hogy abból a megbízó peres feire nézve a legnagyobb előny származzék ; minthogy a meghatalmazás alapján' a perbeli megbízott ugyved kikötés hiányában is az ügyvédi rendtartás 288. §-a értelmeben az eljárásáért megfelelő díjat követelhet és ha figyelembe veszszük a következőket: hogy a vidéki ügyvédi kar kebelében lábra kapott s csaknem általános szokás szerint a »bagatell« ügyekben az ügyvéd általi képviselet csaknem mindennapos, ugy hasonlóan a kir.