A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 7. szám - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 7. [r.]

28 A JOG. Indokok: A btkv 351. §-ba ütköző zsarolás vétségét csakis az követheti el, a ki azon célból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásnak nyomtatvány által való közzé tételével fenyeget, vádlottnak pedig azon tényét, hogy ő panaszló adósát azzal fenyegette, miszerint nevét az újságba ki fogja tenni, ha követelését meg nem fizeti, sem rágalmazás, se becsületsértő állítás közzétételének tekinteni nem lehet, jelen esetben annál kevésbé, mivel a megejtett vizsgálat alapján a kir. törvényszék végzésében helyesen előadott tényállás szerint kétségtelen tény az, hogy panaszló vádlottnak több kisebb összegekkel tartozott és ezekre vonatkozó kötvényei is a vádlott kezei között voltak, az pedig a vizsgálat folyamán nem bizonyittatott be teljesen, hogy panaszló feljelentését megelőzőleg vádlottat egészen kielégítette volna s igy vagyoni haszonszerzés céljából rágalmazó va^y becsületsértő állitásnak közzétételével fenyegette volna panaszlót. Ezek alapján a kir. törvényszék végzését megváltoztatni s vádlott ellen a további eljárást megszüntetni kellett. A m. kir. Curia: A kir. tábla végzése indokolásánál fogva helyben hagyatik. (1891. január í3-án, 11,787.) Csak a magán fél indítványára üldözhető könnyű testi sértés vétségének esetében az egyik vádlott irányában tett vád-visszavonás, a bűnvádi eljárás megszüntetését eredményezi a többi vádlott társakra nézve is. — Hivatalból megsemmisítést idéz elö, ha a bíróság a megsemmisítést ily terjedelemben az összes vádlottakra kitérjedöleg nem alkalmazta. A rahói kir. járásbíróság (1889. nov. 22.): Könnyű testi sértés vétségével vádolt Keller Dávid és Glazer Jakab bűnügyében itélt: K. . . . D. napszámos a btk. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétségében vétkesnek kimondatik s 3 napi fogházra s 5 frt pénzbüntetésre Ítéltetik s köteleztetik Br.... Riza panaszosnak 8 frt eljárási költséget megfizetni. A máramaros-szigeti törvényszék (1889. dec. 31-én)! K . . D. felebbezésére következő Ítéletet hozott: Az elsöbirósági Ítélet megváltoztattatik s K. . .. Dávid az ellene emelt vád alól felmentetik ; az ugyanazon vétséggel vádolt Gl. .. Jakab ellen pedig a további eljárás megszüntetik. Mert sértett fél, Br. .. . Riza, beismerte, hogy panaszlottak csempészett szeszes ital kutatása végett házánál megjelenvén, nála fél liter pálinkát találtak s azt magukkal elvitték; a tanuk pedig bizonyítják, hogy panaszos az utcán K.. . . D. zsebéből egy üveget ki akart venni, de ebben K.. . . D. által botütésekkel meggátoltatott. Tekintve, hogy panaszos sértettt fél K.. .. Dávidot az utcán megtámadta s zsebéből egy üveget kivenni akart; tekintve, hogy a sértettet K. ... D. panaszlott csakis a birtokában levő tárgy elvételében akadályozta meg s jogos birtokának védelmezésében követte el a beigazolt könnyű testi sértést: K. . . D. a btk. 79. §. alapján felelősségre vonható nem lévén, őt felmenteni kellett. Gl... J. ellen pedig a további eljárás megszüntetendő, mert tárgyaláskor a sértett fél vádját a panaszlott irányában visszavonta. A budapesti kir. itélö tábla (1890. nov. 3-án 31,049. sz. a.): következő végzést hozott: »Tekintve, hogy a btk. 312. §. szerint a könnyű testi sértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás csak a magánfél indítványára inditható meg ; »tekintve, hogy Br. . . . Riza magánvádló aK.... Dávid és Gl.. . Jakab ellen könnyű testi sértés miatt emelt vádat, a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint Gl. .. Jakab irányában, a ki az ügy adatai szerint a könnyű testi sértés elkövetésében közreműködött, az itélet hozatala előtt visszavonta : »tekintve, hogy a btk. 116. §. szerint a magán vádinditványnak a közreműködők egyikére nézve történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is: »ez okokból a kir. tábla mindkél alsóbirósági ítéletnek K. . . Dávidra vonatkozó részét hivatalból megsemmisíti s nevezett ellen a büntető eljárást megszünteti, a törvényszék ítéletének Gl... Jakabra vonatkozó része érintetlenül marad.« Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Weínberger Józsefné e., beregszászi törvényszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 10, csb. Tolvay Gyula, tmg. dr. Makár Károly. — Wei>z H. e., dévai törvényszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 15, csb. Mihályi Béla, tmg. dr. Hosszú Sándor. — Szabó Imre e., debreceni tszék, bej. márc. 26,'félsz. ápr. 4, csb. Rottler Béla, tmg. Major Gyula. — Leitersdorfer Bernát e., budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 16, félsz. ápr. 14, csb. Wettstein Gyula, tmg. dr. Burger Árpád. — Floeker Miksa e., szolnoki tszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 10, csb. dr. Genthon Ferencz, tmg. Kerekes Géza. — Breier E. e , nagykikindai tszék, bej. márc. 19, félsz, apr. 6, csb. Németh Antal, tmg. dr. Bogdán Zsivkó. — BerkÓ József e., m.-szigeti tszék. bej. márc. 18., félsz márc. 23, csb. Korányi Frigyes, tmg. Mandics Endre. Pályázatok: A deési tszéknél birói áll. febr. 21-ig. — A zilahi tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 21-ig. — Az aranyosmaróthi ügyészségnél alügyészi áll. febr. 21-ig. — A besztercebányai tszéknél birói áll. febr. 21-ig. — A szombathelyi tszék területéhez tartozó németujvári jbiróságnál járásbiiói áll. febr. 22-ig. — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. febr. 22-ig. — A huszti jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. febr. 22-ig. — A szegedi tszéknél díjas j oggyakornoki áll. febr. 25-ig. — A balázsfalvi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 25-ig. — A trencséni jrbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. 26-ig. — A kézdivásárhelyi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. febr. 26-ig. A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat * (Beterjesztve 1891. január 26-án a képviselőházban.) (Befejező közlemény.) 5. A m. kir. minisztérium a fenforgó nemzetközi és sajátszerű helyi viszonyokra való tekintettel a szükséghez képest bármikor elhatározhatja, hogy a jelen §. első bekezdésében felsorolt jogviszonyokat tárgyazó törvények és szabályok kiegészíttessenek, módosíttassanak, vagy hatályon kivül helyeztessenek. 6. A Horvát-Szlavonországokban községi illetőséggel biró magyar honosokra a jelen §. értelmében alkalmazandó törvényeknek hatályba léptetése, kiegészítése, módosítása vagy hatályon kivül helyezése tárgyában a m. kir. minisztérium Horvát-Szlavonországok bánjával egyetértve intézkedik. 7. Mielőtt a jelen szakaszban nyert felhatalmazásokkal élve, határozatokat hozna a m. kir minisztérium, a közös külügyminiszterrel a fenforgó nemzetközi és sajátszerű helyi viszonyokról felvilágosítás céljából értekezést tart. 11. §. A védencek nem tekintetnek magyar állampolgároknak. Ha azonban védelembe fogadásuk alkalmával a konzuli hatóságnál kijelentik, hogy magukat a magyar állampolgárokra érvényes jogszabályoknak vetik alá : ez esetben reájuk a budapesti illetőségű magyar állampolgárokra nézve érvényes jogszabályok alkalmazandók. 12. §. A konzuli bíróságoknál jelenleg hatályban lévő törvények és szabályok közül azok, a melyek nem a 10. §-ban felsorolt jogviszonyokat tárgyazzák, a magyar honosra vonatkozólag hatályban maradnak. Ezenfelül a m. kir. minisztérium a másik állam minisztériumával egyetértve és a közös külügyminiszterrel tartott értekezés után a 10. §-ban fel nem sorolt jogviszonyokra vonatkozó új törvényeknek a konzuli bíróságoknál való hatályba léptetését és ezeknek, valamint a jelen §. plső bekezdésében hatályban hagyottaknak kiegészítését, módosítását és hatályon kivül helyezését elrendelheti. 18. § Valamely konzuli bíróság és a monarchia valamelyik államának bírósága vagy hatósága között fölmerülő illetőségi összeütközés esetében mindkét állam minisztériuma egyetértve és a közös külügyminiszterrel tartott értekezés után határoz. Ugyanilyen módon a biróküldés, illetőleg más hatóság kiküldése is megállapítható. Ha az illetőségi összeütközés vagy a biróküldés kérdése konzuli bíróság és Horvát-Szlavonországok bírósága vagy hatósága között merült fel : az intézkedésre a külügyminiszterrel egyetértve hivatott m. kir. minisztérium, Horvát-Szlavón- és Dalmátországok bánjával létesítendő megállapodásnak megfelelően jár el. 14. § A magyar korona országaiban székelő bíróságok egyrészről és a konzuli bíróságok másrészről egymásnak oly módon tartoznak jogsegélyt nyújtani, mint egy és ugyanazon ország bíróságai egymás között. 15. §. A konzuli bíráskodást azon idegen államokban, a melyekben ez újonnan hozatik be, a két állam minisztériuma egyetértve és a közös külügyminiszterrel tartott értekezés után a jelen törvény értelmében rendeleti uton szabályozhatja. 16. §. A konzuli bíráskodás gyakorlása valamely idegen államban egy harmadik barátságos hatalmasságra a közös külügyminiszter által mindkét állam minisztériumának egyetértve hozott határozata alapján átruházható. 17. g. Ö császári és apostoli királyi felsége felhatalmazása folytán a közös külügyminiszter a monarchia mindkét állama minisztertanácsának egyetértve hozott határozata alapján a konzuli bíráskodás gyakorlását valamely idegen államban rendeleti uton korlátozhatja, időlegesen felfüggesztheti, vagy véglegesen megszüntetheti. 18. §. A jelen törvény alapján kibocsátott rendeleteket a belföldön az igazságügyminiszter, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán, a konzuli bíróságoknál pedig a közös külügyminiszter fogja kihirdetni. A m. kir. minisztérium által kibocsátott rendeletek tudomás végett az országgyűlésnek bejelentendők. 19. §. Az egyiptomi alkirályságban létező osztrák-magyar konzulságok birói hatóságának a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában 1876. évi január 5-én 491. sz. a., 1881. évi február hó 28-án 6,021. sz. a., 1882. évi január 10-én 873. sz. a., 1883. évi január 27-én 3,787. sz. a., 1884. évi január 26-án 2,566. sz. a. és 1889. évi február hó 1-én 4,870. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendeletek és a tuniszi kormányzóságokban működő cs. és kir. kcnzulságok birói hatóságának az ott -felállított francia bíróságokra átruházása tárgyában 1884. évi július 12-én 24,044. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendeletek, a melyek a törvényhozás elé terjesztettek és hiteles alakban az országos levéltárban elhelyezendők : ezennel megerősíttetnek. 20. §. A jelen törvény hatálybalépte napjától számítandó 10 évig hatályban marad. Ezen idő alatt a jelen törvény csak abban az esetben szüntethető meg és rendelkezései csak annyiban változtathatók meg. ha a másik államban fennálló s ugyanezen tárgyról szóló törvény szintén megszüntetik, vagy a mennyiben rendelkezései hasonlóképen megváltoztatnak. 21. §. Jelen törvény hatálybaléptettetik, ha a monarchia másik államában is törvény hozatott, a mely a konzuli bíráskodást a jelen törvényben foglalt elvekkel egyezőleg szabályozza. Ezen esetben a jelen törvény halálybaléptének napját a m. kir. minisztérium rendeletileg állapítja meg. 22. §. Azon jogorvoslatokra, a melyek a konzuli bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben a bíróságok határozatai és intézkedései ellen a jelen törvény hatálybalépte előtt szabályszerűen beadattak és birói elintézést igényelnek, a jelen törvény nem alkalmazandó. 23. § Jelen törvény végrehajtásával a magy. kir. minisztérium bizatik meg. Nyomatott a .Pesti könyvnyorrjda-reazvény-taraa8áq"-nál. (Hold-utr.za 7. gzám