A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 6. szám - A kir. táblai kinevezések

24 A J O Gr. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéddel szemben való bizalmat teljesen megsemmisítő büntető cselekmény folytán az ügyvédség gyakorlatától 10 évre eltiltott ügyvédnek az ügyvédek lajstromába való beiktatása elren­deltetett, mert ezen 10 év alatt tanúsított magatartása kifogás alá nem esett. * A debreceni ügyvédi kamara választmánya (1890. okt 27-én, 734. sz.): L. Kálmán ügyvédnek az ügyvédek névjegyzékébe felvétele iránti kérelmét megtagadja. Indokok: Habár folyamodó ügyvédre kiszabott büntetés­nek kitöltése óta 10 év már eltelt, habár folyamodó időközi fog­lalkozása a felvételre nézve akadályt nem képezhetne : azonban felvétele mégis megtagadandó volt, mert a debreceni kir. törv. szék mint büntető biróság által 8,620/1890. B. sz. a. áttett bűn­ügyi iratok szerint oly büntetendő cselekmény miatt lett folya­modó elitélve, mely leginkább alkalmas arra, hogy az ügyvéddel szembeni bizalmat teljesen megsemmisítse. Ezen elitéltetés folytán folyamodót ért megbélyegzés, ha a lefolyt 10 év alatt enyhül­hetett is, de teljesen el nem enyészett s igy folyamodó azon feddhetlenséget, mely az ügyvédi kar tagjainál ugy magára az ügyvédi karra való tekintetből, mint a közérdekből kifolyólag elengedhetetlen követelmény, vissza nem nyerte. Épen azért az ügyvédi kar tekintélyével nem volna összeegyeztethető, ha folya­modó a kamara kötelékébe újra felvétetnék és pedig annál kevésbé, mert bármily kevéssé erős indokok alapján lett is folya­modó a kérdéses büntetendő cselekmény miatt elitélve, az elitél­tetés tényét többé meg nem történtté tenni nem lehet, azon körülmény pedig nem ad elegendő indokot arra, hogy folyamodó üjra felvételi kérvénye reá nézve kedvezőleg intéztessék el stb. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy folyamodó L. Kálmán ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-c. 2. §-ában megjelölt kellékekkel bir, tekintve továbbá, hogy a reá kimért szabadságvesztésbüntetés kiállásától 10 év eltelt, ezen idő alatt tanúsított magatartása ki­fogás alá nem esett, az ügyvédi kamara választmányának hatá­rozata megváltoztatik és nevezett ügyvéd az ügyvédi kamara lajstromába felvétetni rendeltetik stb. fel A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 7,5/9. Ha az örökhagyó még életében örökösei egy részé­nek ingatlanait odaajándékozta és a megajándékozottak a hagy. tárgyalásnál örököstársaiknak ez által megrövidített osztály­részét készpénzfizetéssel pótolják: vételi illeték kiszabásának helye nincsen. (1890, évi 5,288. sz.) 1.520. A dologi kezes az illetéktartozás után késedelmi kamatot csakis a hozzá intézett fizetési felhívás kézbesítését követő jo-ik naptól kezdve köteles fizetni. {i8go. évi 5,357. sz.) 1.521. Iparüzők által kiállított oly iratok, melyek csak a . lllitott árú minőségét és mennyiségét tartalmazzák és melyek­ben követelési összegről szó sincs: bélyegköteles számláknak nem tekinthetők. (1800. évi 5,826. sz.) 1522. Katonai parancsnoksághoz katonatisztek elleni köve­lés behajtása végett intézett beadványok: az ill. díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek. (1800. évi 5,4.54.. sz.) 1,523. Államvasutak igazgatóságához benyújtott panaszok a miatt, hogy a mérsékelt árú vasúti menetjegy kiadása a fel­mutatott igazolvány dacára megtagadtatott, habár azokban a menetjegyért fizetett többlet visszatérítése is kéretik: bélyeg­mentesek. (1890. évi ^,055. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Schön Mór e., pécsi törvényszék, bej. febr. 24, félsz, márc. 4, csb. Kerese Miklós, tmg. dr. Rüll Béla. - ÍJ.-csabai népbauk­egyesület e., b.-gyulai törvényszék, bej. márc. 16, félsz. márc. 31, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Fábry Károly. — GoriCSaneCZ Flórián e., nagy­kanizsai tszék, bej. febr. 7, félsz. 7, félsz. íebr. 14, csb. Erdödy Lajos, tmg. Grész Alajos. — Komáromy Béla e., békés-gyulai tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 20, csb. Tribusz Gusztáv, tmg. Haasz Béla. — Sámuel Elek e., zilahi tszék. bej. márc. 16, félsz. ápr. 13, csb. Ilyásevics S., tmg. Baatha Endre. — Gergelyfl Gyula e , szatmárnémeti tszék, bej. febr. 28, félsz, márc. 13, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Miskolczi Sándor. Pályázatok : A pápai jbiróságnál telekkön yvveze töi állás febr. 16. — A veszprémi tszéknél II. oszt jegyzői áll. febr. 16-ig. — A devecseri jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 17-ig. — A nagyváradi tszéknél * Az ügyvédi kar tekintélyének ezen és hasonló csorbításai a Curián újabb időben fájdalom nagyon is ismétlödnek, úgy, hogy idején lévőnek látjuk a kar érdekében az ilyen fölfogás ellen erélyesen tiltakozni. b i r ó i áll. febr. 17-ig. — Az abrudbányai jrbságnál j á r ás b i r ó i áll. febr. 18-ig. — A pozsonyi tszéknél jegyzői áll. febr. zO-ig. — A buda­b i r ó i áll. febr. 20-ig. — A temesvári tszék- és jrbságnál kor no ki áll. febr. 20-ig. — Zentán rendsz. dapesti tszéknél egy-egy díja: J ° Í y a második k ö z j egy 11. febr. 15-ig. A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat * (Beterjesztve 1891. január !26-án a képviselőházban,) 1. §. A konzuli bíráskodást a magyar és az osztrák honosok, vala­mint védencek felett a külföldön a konzuli bíróságok gyakorolják. 2. §. Azokban az országokban, a melyekben konzuli biróság gyako­roltatik, ennek első fokú gyakorlása a konzuli hivatalokat illeti. A bíráskodást a már kirendelt konzuli hatóságok eddigi hatáskörük­ben, a jövőben kirendelendő konzuli hatóságok pedig a közös külügyminisz­terrel tartott értekezés után a monarchia mindkét államának minisztériuma által egyetértve megállapított hatáskörben gyakorolják mindaddig, a míg bíráskodásuk ugyanilyen módon ki nem terjesztetik, nem korlátoztatik, vagy meg nem szüntettetik. 3. §. Konstantinápolyban konzuli fötör vényszék állíttatik fel, a mely a konzuli hivatalok határozataira és rendelkezéseire vonatkozó konzuli bíráskodást második és utolsó fokban gyakorolja. 4. §. A konzuli fötörvényszék egy elnökből, a megkívántató számú főbirákból és a szükséges segédszemélyzetből áll. Az elnöki állás magyar vagy osztrák honossal fog betöltetni olyanképen, hogy a magyar honosra osztrák honos, az osztrák honosra magyar honos következzék. A főbírói állomások egyenlő számú magyar és osztrák honosokkal töltendők be. 5. §. A főtörvényszéki elnöki és a főbírói állásokat ö császári és apostoli királyi felsége tölti be. Az elnöki állásra az előterjesztést és ellenjegyzést a másik állam minisztériumaival és a közös belügyminiszterrel egyetértve, annak az állam­nak a minisztériuma teszi, a melynek honosa sorban következik ; a főbírói állásban pedig az előterjesztést és ellenjegyzést a közös külügyminiszterrel egyetértve teszi annak az államnak a minisztériuma, a melynek honosa javaslatba hozandó, Az elnöki és főbírói állások magyar vagy osztrák államhivatalnokok­nak vagy a közös külügyminisztérium és az alája rendelt hivatalok tisztvise­lőinek beosztásával töltendők be. Az elnöki és főbírói állásokra csak olyan egyének alkalmazhatók, a kik magyar, illetőleg osztrák honosak és vagy a konzuli bíráskodást már tíz évig gyakorolták, vagy a kik ha magyar honosak, a magyar korona országaiban érvényes szabályok szerint, ha pedig osztrák honosak, a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban érvényes szabályok szerint a bírói hivatal gyakorlására képesítve vannak. A többi személyzetet a közös külügyminiszter osztja be. 6. §. Az elnökül vagy főbirákul beosztott magyar államhivatalnokok beosztásuk alkalmából addigi állásaikból bizonytalan időre fizetés nélkül szabadságoltatnak, beosztásuk alóli felmentésük utan pedig a többi hivatalok­nak és fizetésüknek megfelelőleg ismét alkalmaztatnak, esetleg a nyugdíja­zási törvény értelmében a konzuli főtörvényszéknél töltött szolgálati idejük beszámítása m llett a törvényben megállapított ellátásban részesittetnek. A beosztás alóli felmentés után az illető hibája nélkül szolgálaton kivül töltött idő a szolgálati időbe szintén beszámítandó. 7. §. A szervezési szabályokat, a mennyiben a jelen törvény nem intézkedik és az ügyviteli szabályokat a konzuli bíróságok részére a közös külügyminiszter a két állam minisztériumával egyetértve rendeleti úton fogja megállapítani. A bíróságok határozatainak hozatalánál a bírói rendes létszámhoz nem tartozó elnökök közreműködése is elrendelhető. 8. §. A közös külügyminiszter a fegyelmi hatalmat az első és másod­fokú konzuli bíróságok felett saját hatáskörében és az alája rendelt közegek által gyakorolja s a megfelelő szabályokat kibocsátja A főtörvényszéki elnököt és a főbirákat szolgálatuktól, ha csak a fötörvényszék szervezetében változás nem tétetik, akaratuk ellen csak fegyelmi úton lehet felm-nteni. A szolgálattól fegyelmi úton történt felmentés esetében a felmentett elnöknek, vagy főbírónak törvényes hazai fegyelmi hatósága határozza meg a felmentés további jogkövetkezményeit. 9. §. Mind 3.Í elsőfokú konzuli bíróságok, mind a konzuli fötörvény­szék ö felsége a császár és a király nevében ítélnek. 10. _ §. i. A konzuli bíróságoknál a magyar honosok jog és cselekvési képessége és családi jogai — ideértve az atyai hatalmat, a gyámságot és gondnokságot, valamint a házassági vagyoni jogot is — továbbá valamely elhunyt magyar honos után az öröklési jog, ideértve a hagyatéki eljárást, végre a magyar honosok által elkövetett büntetendő cselekmények, azon törvények és szabályok szerint itélendők meg, a melyek az államnak azon részében vannak hatályban, a melyben az illető magyar honosnak községi illetősége van, illetőleg volt. 2. A m. kir. minisztérium felhatalmaztatik a fenforgó nemzetközi és sajátszerű helyi viszonyok tekintetbe vételével megállapítani azt, hogy az e részbeli törvények és szabályokból, melyek és mely változtatásokkal legyenek a jelen törvény hatályba léptekor és melyek későbben hatályba léptetendők. 3. Addig azonban a magyar honosokra vonatkozólag hatályban maradnak a konzuli biróságok által jelenleg alkalmazandó azon törvények és szabályok, melyek a jelen szakasz első bekezdésében felsorolt jog­viszonyokat tárgyazzák. 4. A m. kir. minisztérium továbbá felhatalmaztatik a fenforgó nem­zetközi és sajátszerű helyi viszonyok tekintetbe vételével megállapítani azt, hogy a jövőben hozandó azon törvények és szabályok, a melyek a jelen szakasz első bekezdésében . felsorolt jogviszonyokat tárgyazzák, mikor és minő változtatásokkal legyenek a konzuli bíróságoknál a magyar honosokra vonatkozólag hatályba léptetendők. (Folyt, köv.) ennt 1 tenni. * Oly fontos nemzetközi igazságszolgáltatási javaslat, hogy annak közlésével szolgálatot és közjogi érdekeket vélünk olvasóinknak •4 szerkesztőség. Nyomatott a .Pesti kónyvnyomda-réazvény-tarsasag"-nál. (Hold-utcza 7. azám.<

Next

/
Oldalképek
Tartalom