A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 52. szám - Sommás szóbeli eljárásunkhoz

Tizedik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1891. december 27. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KEPVISELETtRE A IAGÍAR ÜGYVÉDI, BIR0I, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr>. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éTre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Sommás szóbeli eljárásunkhoz. Irta : Borovánszky Ede n.-szombati ügyvéd. — Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről. Irta : Dr. Gruber Lajos, budapesti kir. alügyész. — Az elévülési és záros határidők a magyar kereskedelmi jogban. Irta: dr. Dobai Győző, budapesti ügyvéd. — Az árverési vevő birtokba helyezéséhez. Irta: dr Kemény Andor, kir. albiró Zomborban.— Abpesti kir. it. ábla története. iDr. V a j k ay Károly a bpesti kir. tábla elnökének előszavából.) — Belföld (A t emesvári törvényszék.— Ügyvédi kamarák sérelme.— A büntetőtörvénykönyv módosítása és a kereskedelmi jog, — Óvás felvétele pósta utján.) — Nyilt kérdések és feleletek. (I. Az ügyvédi helyettesítés kérdéséhez. Irtá: Dr. Schleiffer Ede, szombathelyi ügyvéd. II. A törvényes idézési határidő. Irta : Kelemen Ernő, kir. albiró H.-Nánáson.) — Irodalom. (A védjegyek oltalmáról. Dr Neumann Ármintól, A kihágásokról szóló magyar bünt. törvények magyarázata. Dr. Edvi Illés Károlytól. Pár szó a jogi szakoktatás reformjához. Dr. B a r t h a Bélá_ tói.) — Birói ügyviteli szabályok. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA . Notaper. Irta : Réső Ensel Sándor, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET: logesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvenyek. — Kivonat * »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! 1892. január hó 1-től új előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, a kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítására. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesitést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a „Jog Törvénytára" megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1892. évben megjelenő törvényeket és igazságügyministeri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres ,,Rátli"-féle legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára; Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A »Jog« kiadóhivatala. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Sommás szóbeli eljárásunkhoz. Irta: BOROVÁNSZKY EDE ügyvéd, Nagy-Szombat. Az ügyvédi joggyakorlat terén hosszabb idő óta működvén és bírósági viszonyaink iránt is érdeklődéssel viseltetvén, elgondolkoztam én is a »kis fennakadáson« és megint fölveszem a tollamat, hogy a tisztelt szerkesztőség engedelmével Trux Hugó kir. it. táblai biró úr által e lapokban gáncsolt tárgyalási módszerre vonatkozólag, valamint ennek okairól és az orvoslás módjáról bennem megérlelt nézetet közöljem a tisztelt szaktársakkal. Soraimnak élére állítom azon megjegyzésemet, hogy én mindazon bíróságoknál, a melyeknél megfordultam és a Lapunk mai szám melyekről értesítéseim vannak, csak kivételes eseteket tudok melyekben az ügyvédek »maguk között tárgyalják az ügyet«. Én nem is hinném, hogy annak a kis fennakadásnak a budapesti VII. ker. kir. járásbíróságnál csakis ez lenne az oka. Mi tudjuk, hogy a járásbíróságoknál folyamatban lévő ügyekben az eljáró biró még akkor sem hirdeti ki mindig az ítéletet közvetlenül a tárgyalás, illetve a bizonyítási eljárás befejeztével, — a midőn szabályszerűen tárgyaltatik az ügy. Tény azonban, hogy a kifogásolt abusus országszerte dívik. Én Tru x Hugó kir. táblai biró úrnak megrovó kritikáját a tárgyalási jegyzőkönyveknek ügyvédek által történt fölvétele ellen aláírom feltétlenül. Nem lehet az ö kimondásának igazságából elvonni semmit sem és ha lehet felhozni körülményeket, melyek a kifogásolt jegyzőkönyvi felvételnek törvényellenességét enyhítik, igazolni nem lehet azt semmivel, még a birói kar tagjainak túlterheltetésével sem. A kifogásolt jegyzőkönyvi felvétel csakugyan az újabb időnek kóros kinövése, mely nem a mi sommás eljárásunk leélt voltában keresendő. A mi sommás eljárásunk nem rossz és én úgy vélem, hogy mi hiába keressük — mert nem érezzük — azokat a feltűnő gyarlóságokat és hiányokat, a melyek miatt annak a rendszerét sürgősen felforgatni kellene. A sommás perekkel való elbánás a felebbviteli stádiumban kezd helytelen lenni. Ott már igenis érezzük egy elavult rendszernek a hátrányait, melyek miatt az alapjában elég jó műnek az értéke is problematikussá válik. A felebbviteli eljárás mielőbbi megváltoztatásának szükségét érezzük, a mint érezzük rendes eljárásunk megváltoztatásának szükségét, mely mai alakjában a helyes jogszolgáltatási ás eljárási formáknak szintén valóságos paródiája. A közvetlenség elvei szerint megváltozott felebbviteli rendszer nehézség nélkül illeszthető a mi sommás eljárásunkhoz és a mi sommás eljárásunk is könnyen lesz átalakítható és módosítható azon irányban, a milyenben ez a közvetlenség elvére alapított felebbezési rendszer mellett szükségesnek mutatkozik. És mi mit teszünk? Azt is elrontjuk, a mi jó. A joggyakorlat, mely hivatva lenne hézagot pótolni és javítani, az elméleti haladásnak a tért előkészíteni, ignorálja a törvényhozásnak úgy, a hogy korszerű alkotását és a hanyatlás I terére sülyeszti peres eljárásunkat. Azért a törvényhozó által vetett tiszta mag közé került konkolyt ki kell irtani. Nekünk is, a bíráknak is az a feladatuk, hogy a mi jó és tiszta, azt megőrizzük és azért helyeslem én Trux kir. , táblai biró úrnak azon véleményét, hogy a felsőbb bíróságok I térjenek vissza a régibb szigorú álláspontra és semmisítsék | meg az olyan eljárást, a mely a perrendtartásnak sarkalatos elvével ellenkezik. Az enyhébb elbánással nem tesznek jó j szolgálatot az ügynek. Indokolatlan lenne, ha a felsőbb birój ságokat azon körülmény indítaná az elnézésre, hogy a járásbíróságoknál alkalmazott birák túl vannak terhelve munkával, mert ha csakugyan a birák elégtelen számában kell ama l visszaélésnek a kútforrását keresni, a független bíróságnak nem szabad tekintettel lennie a pénzügyi kormányzat követelményeire — hanem ellenkezőleg következetes eljárás által oda kell hatnia, hogy az igazságügyi kormányzat annyi bírót . alkalmaztasson, a hány szükséges arra, hogy az illető birój ság a neki megszabott feladatokkal mérkőzni és mindegyik biró kötelességét szorosan a törvény szerint teljesíteni képes lenne. El kell ismerni, hogy az magában véve sajnos, ha ilyen ! repressáliákra. Ítéletek és ezeket megelőző eljárások gyakori ' megsemmisítésére szükség van, el kell ismerni azt is, hogy annak a jegyzőkönyvnek olyan formát is lehet adni, hogy | annak a szerkesztőire a felsőbb bíróság aligha fog ráismerni, a 14 oldalra terjed.