A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 51. szám - A magyar büntető törvénykönyv

204 melyek nyilván elkésetten lettek beadva. Minthogy a 746/91. számú végzés S. Hermannak 1891. március hó 2">-én lett kézbesítve, ez ellen a végzés ellen felebbezését 1891. április 1-én, tehát a törvényes idő alatt adta be, az elsöbiróság nem volt jogosítva azt visszautasítani; ezért változtatta meg a kir. itélő tábla az említett végzésnek a visszautasításra vonatkozó részét. Horvátország a magyar szent korona területéhez tartozik, az 1868 : XXX. t.-c. értelmében ugyanis Magyarország a HorvátSzlavon- és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, közöttük tehát a fentebbi törvény és az 1878 : V. t.-c. szerint kiadatásnak helye nem lehet, hanem a hoivátországi bíróságok a szorosabban vett magyarországi kir. bíróságokkal társbíróságok lévén, ezek az 1869: IV. t-c. 23. §-a értelmében a horvátországi bíróságok megkereséseit, abban az esetben is, ha azok az ott meghozott jogerős ítéletek már is elrendelt végrehajtására vonatkoznak, foganatosítani tartozunk. Minthogy pedig a szombathelyi kir. törvényszék a 746. számú végzésnek meghozatalával a pozsegai kir. törvényszék megkeresését foganatosította, minthogy erre a fentebbi indokolás szerint nemcsak jogosítva, de kötelezve is volt; minthogy a megkeresések foganatosítását teljesítő bírói intézkedések, az eddigi bűnvádi eljárási gyakorlat szerint, nem tartoznak azok közé a birói határozatok közé, melyek ellen jogorvoslatnak lenne helye: a kir. itélő tábla a S. Hermann által 1,008/891. sz. a. beadott felebbezést ezekből az indokokból utasította vissza. (1891. május 20-án. 543. sz.) A kir. Curia: A kir. itélő táblának fentebbi keletű és számú végzése nem felebbezett részében érintetlenül, felebbezett részében pedig indokainál fogva helvbenhagvatik. (1891. szept. 9-én. 6,347. sz.) Az uzsora tényálladékálioz megkívánt azon körülményt, hogy a kölcsön a sértett fél vagyoni romiásat okozni vagy fokozni képes-e, egyedül a kamat mennyiségéből következtetni nem leliet(A m. kir. Curia 1891. okt. 30. 4,137.) Az újított bünperben nem képez semmiscgi okot, ha nz alapper birsíja itól az újított perben. A ra. kir. Curia (a kir. ügyész felebbezésére) : Tekintve, hogy az újrafelvételi eljárásra nézve kifejlett gyakorlat az elsőfokú bíróságokat illetőleg nem zárja ki határozottan azt, hogy az alapperben előadóként működött biró az újrafelvételi ügyben is előadóként járhasson el ; a kir. törvényszék végzésének meghozatalánál tehát nem köveztetett el oly alaki szabálytalanság, melynél fogva az ügy másodfokban érdemben nem lenne elbirálható: a kir. itélő tábla végzésének megsemmisítésével az ügynek érdemben való elbírálására utasittatik. (1891. november hó ll-én, 8,579. sz ) Nem létező személyeknek nevére okirat kiállítása és annak jogtalan vagyoni haszon szerzése céljából használata nem magánokirathamisitá,t, hanem csalást képez. (M. kir. Curia 1891. június 2-án, 991. B. sz. A bírósági iktató nem sérti meg a hivatali titkot, ha a biröság. iktató hivatalába érkezett hivatalos irat tartalmát el teszéli. (A kir. Curia 1891. szeptember 15-én, Ti,084. sz.) Regalebérlő jogosítva van a jogosulatlanul szeszt árulónál talált szeszt a községi elöljáróság közbenjöttével elkobozni. (A kir. Curia 1891. szept. 18-án, 5.386. sz.) A vételnél kikötött nagyobb mennyiségnél kevesebb szállítása nem ktpez csalást. (A kir. fúria 1891. okt. 15. 3,272. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az iígyvéili rendt. 6G. §-ának alkalmazása az ügyvéd elleni bűnvádi eljárás megszüntetésénél. Az egri kir. törvényszék : Sikkasztás bűntettével vádolt B. Szilárd ügyvéti elleni bűnügyben 1891. ápr. 18-án következő végzést hozott; »A további bűnvádi eljárás megszüntetik s az iratok az 1874: XXXIV. t.-c. 66. § a szerinti eljárás végett a törvényszék polgári osztályához áttétetni rendeltetnek. — Mert a panasz egyik részének tárgyát az képezi, hogy B. ügyvéd, mint K. István panaszos képvisí lője, utóbbi által megvett ingatlant Ígéretéhez képest nem tehermentesítette. Miután panaszos maga sem állítja, hogy B. ügyvéd az eme vételből kifolyólag kezéhez kifizetett összegeket rendelkezése helyére nem juttatta volna; de vallomásában megerősíti vádlott azon állítását is, hogy a vételárak hovaforditása tekintetében árvaszéki leszámolás is foganatosíttatott: a panasz eme része semminemű büntetendő cselekmény ismérveit fel nem tünteti. A panasz másik része az, hogy B. ügyvéd, mint K. képviselője, B. Ferenctől ügyfele részére 160 frtot felvett, de annak egy részét saját céljaira felhasználra. — Panaszos ez előadását megerősíti a B. vallomása is, a ki azt állítja, hogy a pénzből mintegy 50 írt 95 krt tényleg visszatartott, s azt ígérte is, hogy azt panaszosnak 3 hét alatt megfizeti. Ezt azonban nem tette, hanem ügyvédi díjak iránt a panaszost ugyts beperelvén eme összeget a költség-számlában a javára mint bevételt irta elő. Miután oly esetben, mikor az ügyvéd- megbízója részére felvett pénz át nem szolgáltatása miatt jelentetik fel, az 1874 : XXXIV. t.-c. 66. §-a értelmében a bűnvádi eljárást meglőzöleg a hivatkozott §-ban megjelö t külön eljárásnak van helye : ennélfogva a bűnvádi eljárás a panasz eme részére nézve is megszüntetendő s az iratok átteendők.« A budapesti kir. itélő tábla végezte : »Tekintve, hogy a bűnügy adatai szerint B. panaszlott budapesti ügyvéd ; tekintve, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 66. §-ábaan meghatározott eljárásra az a törvényszék illetékes, melynek kerületében panaszlott ügyvéd lakik ; a kir. tábla a törvényszék végzésének azt a nem felebbezett részét, mely szerint a bűnvádi eljárás megszüntettetett, érintetlenül, — azt a felebbezett részét, pedig, mely szerint az ügyiratok a törvényszék polgári osztályához áttétetni rendeltetett: akként változtatja meg, hogy az ügyiratok nem az egri, hanem a budapesti törvényszék polgári osztályához teendők át.« (1891. július 1. 19,356. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.661. Kereszt fentartására rendelt alapítvány kamat jövedelme adómentességben nem részesül. (i8gi- évi 6,259. sz.) 1.662. Végkielégítés IV oszt. ker. adó tárgyát képezi. (1891. évi 3334.. sz.) 1.663. Ha a birodalmi tanácsban képviselt országokban székelő fakereskedő cég Magyarország területén termel ki fát^ de itt sem fióküzlettel nem bír, sem eladásokat egyáltalán nem eszközöl, hanem a kitermelt fát kivétel nélkül a másik állam területén lévő raktáraiba szállíttatja és olt adja el, Magyarországon 111. oszt. ker. adóval meg ?iem ró'ható. (1891. évi 3,656. sz.) 1.664. A kétséges hagyatéki követelések behajthatlanságának vagy bizonytalanságának igazolására az ill. szabályok 12J. j' e) Pontjában megállapított egy évi határidő meghoszszabbitása tárgyában hozott végzések felülbírálására a m. kir. pénzügyi közig, biróság nem illetékes. (1891. évi 2,130. sz.) 1.665. Saját területen gyakorolt kőfejtésből eredő jövedelem nem képezi kereseti adó tárgyát. {1891. évi 2,792. sz.) 1,666. Szőlőbirtokosok, ha bortermésüket kicsinyben [literenként) eladják, ebből eredő tiszta jövedelmük után 111. oszt. ker, adót tartoznak fizetni. {1891. évi 6, ^99. sz.) i,66y. Az állami kedvezményben részesülő gyári iparrészvénytársaságok által már mii kódésíik ideje alatt tőkefelemelés céljából kibocsátott újabb részvények akkor is illetékmentesek, ha a kibocsátás még az 1890. évi XIII. t.-c. hatályba, lépte előtt történt. (189I. évi 3,084. sz.) 1668. Ha a gőzmalomtulajdonos a malomtól egészen külön álló telken raktári épít. ez a raktári épület házadómentességben nem részesül. (1891. évi 3.526. sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-t>ől. Csődök: Buchwald Gáspár e., kecskeméti tszék, bej. jan. 20, fels/.. febr. 17, csb. Csilléry Kálmán, tmg. Szabó Márton. — Kolin Seralin e., miskolci tszék, bej. febr. 22, félsz. márc. 9, csb. Kaffka Ignác, tmg. dr. Robicsek Adolf. — Gyorgyevits Szvetislav e., zombori tszék, bej. febr. 1, félsz. márc. 1, csb. Hettesheimer Henrik, tmg. Goldstein Ignác.— PopovitsA. (Alexander) e., újvidéki tszék., bej. jan. 80, félsz. jan. 28, csb dr. Devich László, tmg. Kriszhaber Mór. Pályázatok: A nagykikindai jbii óságnál al birói áll. dec. 27-ig. — A nagyváradi tszéknél jegyzői áll. dec. 27-ig. — A nagykárolyi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 27-ig — A budapesti tábla területén hat d'jas joggyakornoki áll. dec. 26- ig. — A felsö-eöri jbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 29-ig. — A szombathelyi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 29-lg. — A kézdi-vásárhelyi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. dec. 29-ig, — Az újvidéki tszéknél aljegyzői áll. dec. 29-ig. — Az újvidéki tszéknél II. oszt. jegy z ő i áll dec. 29-ig. — A kassai tábla területén egy díjas joggyakornoki áll. dtc 28-ig.— A kézdi-vásárhelyi tszéknél a 1 j e g y» z ő i áll. jan. l-ig. «yomatott a .Pesti könyvnyomd»-rÓ8zvény-tár8a8ág»-nál. Hold-utra 7. sz.)