A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 51. szám - A magyar büntető törvénykönyv

386 A JOG. hanem az általánosan kötelező törvénynek sértetlen fentartásán hivatásszerüleg közreműködik ; ámbátor ez sok nehézségbe ütközik, mert ebbeli törekvéseiben a birói tekintély és bírságolási jog gyakran megakadályozza, a mely ok nélkül alkalmazva, végül a biró és ügyvéd közti magasabb szempontból felfogott kívánatos jó viszonynak megzavarására vezet. Az sem ad okot a birói figyelmeztetésre, ha az ügyvéd mint jelen esetben történt, az alperesi kifogásokra irányzott tagadásainak megtételét a tárgyalási jegyzőkönyvben birói ellenzés dacára constatáltatni kéri; ez kötelessége az ügyvédnek, valamint a bírónak az, hogy a tagadás megtétele jkönyvileg felemlítessék. Nagyon ingatag és bizonytalan birói kijelentés az, hogy a tagadások a kereseti állitások bizonyítása által feleslegessé válnak ; mert tudni való dolog, hogy a perbeli tagadásoknak csak akkor van joghatályuk, ha azoknak a tárgyalási jkönyvben nyoma létezik. Ha pedig a védelemkép felhozott perbeli tagadás mily fontos szerepet játszik a törvénykezési el|árásban, erre nézve a többi közt bátor vagyok utalni az 1881. évi LIX. t.-c. (9. §-ának 1. pontjára, a mely a »kellő helyen« az ügyvéd által teendő tagadás elmulasztása folytán az ügyvédre u. a. t.-c. 70 §. szerint anyagi kárral járó perújításra ad a félnek alkalmat. Innen kifolyólag kétségtelen, hogy ha az ügyvéd ugy a saját mint a fele érdekében tett perbeli tagadásnak érvényt kiván szerezni, ugy ennek a tárgy, jkönyvbe kell kitüntetve lenni. Végre kérésemnek engedve, a bíróság a jelzett tagadásokat, azon felesleges megjegyzéssel, hogy a jegyzőkönyv szerkesztése az ö hatáskörébe tartozik, a tárgy, jkönyvbe felvette. A jegyzőkönyv szerkesztésére nézve tett birói megjegyzésre viszont meg kell jegyeznem, hogy az ahhoz való jogot, a' mely nyilván a biró javára a törvényben foglalva találtatik, sem én, sem más ügyvéd észszerüleg kétségbe nem íogja vonni. Ámde a szerkesztési jog alatt nem az értendő, hogy az alperesi kifogásokra tett felperesi tagadások, melyek a per kimenetelére döntő erővel befolyhatnak, egyáltalán jegyzőkönyvileg mellőztessenek. Ezen — sajnálattal szólva — a bíróságok részéről — mindkét fél védelmét illetőleg — gyakran tapasztalt indokolatlan mellőzésben rejlik forrása a különben békés utón elintézhető controversiának és a szabálytalan alsóbirósági eljárásnak, a mely a többször elkerülni kívánt felébbezésekre ad alkalmat. A biró tudva azt, hogy a jegyzőkönyv szerkesztésében senki és semmiféle szabály által nincsen korlátozva, a fél, illetve az ügyvéd által felhozott ténykörülményeket, érveket, azon megszokott hangoztatott cím alatt: »nem tartozik a dologra« a jegyzőkönyv felvételénél mellőzi s a fél, illetve ügyvéd ezen sérelmes eljárás által az annyira óhajtott megnyugtatást nélkülözve, kénytelen, habár az eredményre való csekély kilátással, felebbezéssel élni. Nézetem szerint a bírónak nemcsak azon kell lenni, hogy az ügy elintéztessék, hanem eljárásában arra is kellene figyelemmel lennie, hogy az minden tekintetben kifogás alá ne essék és mindkét félnél a tárgyalási szabályok szigorú megtartása által a birói tekintély érdekében is annyira óhajtott megnyugvást felkeltse. Ilyen eljárás azt hiszem részben hozzájárulna ahhoz, hogy a felebbezések száma is apadna. .- . ^ , v Siposs Crj/uia, Irodalom. A budapesti kir. itélő tábla története 1861. évi május 1-töl, 18'.)I. évi május 4 ig. Irta: dr. Nyeviczkey Antal, budapesti kir. itélő táblai fogalmazó. Budapest, 1891. 8° XVIII. és 180 11. Ara 1 frt 20 kr. A már magában véve is nagybecsű, rendkívüli szorgalomról és nagy tehetségről tanúságot tevő jelen munka értékét nagyban növeli azon előszó, melyet hozzá V. K. (Vajkay Károly, a budapesti kir. itélő tábla érdemdús elnöke) irt. Vajkay maga is részese volt kezdettől végig az é könyvben emiitett eseményeknek és azért maga is kiegészítésül néhány adattöredékkel szolgál. Nem tagadhatjuk meg olvasóinktól azon élvezetet, hogy ezen gyönyörű irályú visszaemlékezésekből legközelebbi számunkban egy kis részletet ne közöljünk. A jobbágyság története Magyarországon. Irta K Nagy Sándor nagyváradi kir. tszéki biró. 1891. Nagy-Becskereken. Pleitz Pál kiadása. 8<> 170 1. K. Nagy Sándor, ki méltán feltűnést keltett Biharországról irt különféle nagyobb terjedelmű dolgozataival, de a ki a mellett a szorosabb szakirodalom művelője is, a fenti legújabb történeti munkájában sokoldalú tehetségének és fáradhatlan munkakedvének ismét szép jelét adta. Történeti források nyomán, melyekből első kézből merít, elénk tárja ama küzdelmeket, melyeket a földmivelő nép kénytelen volt önfelszabaditásáért küzdeni, de egyúttal apróra előadja azon tevékenységet is, melyet a törvényhozás e felszabadítás érdekében külső kényszer nélkül is megtett. Mindezt az emberi nyomorral mélyen érző szívvel teszi, mi a munkát kivetkőztéti száraz jogtörténeti jellegéből. Ki művét elolvassa, ezen hazai jogintézmény, mert hisz hosszú évszázadokon át az volt, egész működése, fejlődése és megszűnése minden jelentősebb fásisai felett kielégítő tájékoztatást nyerend. Mindenesetre nyereség szegény hazai jogtörténeti monográfiái irodalmunkra. A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről, és a kihágási büntető-törvénykönyv, kiegészítve kivonatos I indokokkal közölt felső bírósági ítéletekkel és teljes szövegű curiai döutvényekkel című munkára bocsátott ki Bodor László ! törvényszéki biró Kolozsvárt előfizetési felhívást. E kötet tartalmazni fogja : a magyar büntető törvénykönyvet I a bűntettekről és vétségekről és a kihágási büntető törvény! könyvet. Mindkettő teljes szövegben és olyképen lesz kiadva, hogy mindama cikkek után, melyek bár csak részben is, a 11 éves i gyakorlat folyamán eltérő felfogás szerint alkalmaztattak, chronoj logikus sorrendben kőző've lesznek a felső bírósági Ítéletek. A kir. Curia teljes ülési megállapodásai szószerinti szőve, ben lesznek i beillesztve a megfelelő helyre ; a többi bírósági Ítéletek pedig a szükséghez képest rövid kivonatos indokolással, megjelölve az Ítéletek keltét és számát. A felső bírósági Ítéletek között, a kir. Curia, a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő táblákon kivül, a decentralizált táblák Ítéletei is kiadatnak. Az ítéletek indokainak rövid, kivonatos közlése feleslegessé fogja tenni a hivatkozott j ítélet teljes szövege utáu való keresést, mi által nem csak sok dőt nyer meg az olvasó, hanem egyszersmind nélkülözhet más anyaggyüjteinényt. Ugy lesz összeállítva e kötet, hogy minden egyes cikk után megtalálja az oloasó mindazt, a mi arra vonatkozik s felmerülhető kételyek esetére teljes tájékozást nyújt. E kötet a »Döntvények tára«, »Büatetőjog tára«, »Jogtudományi Közlöny», »Cgyvédek lapja«, »Jog« és a »Jogi szemlé«-ből mentett bő anyagból lesz összeállítva, minden idézetnél megjelölve, hogy az Ítélet teljes szövege hol található. A 40 - 45 nagy nyolcad rétű íven megjelenő munka ára, előfizető vagy előjegyzők részére : 4 frt 50 kr. Bolti ára magasabb lesz. A munka 1892. év elején fog megjelenni. Az előfi/.etési pénzek vagy megrendelés, 1892. évi január végéig, Horatsik János könyv-és zeneműkereskedésére címezve, Kolozsvárra küldendők. . Törvényszéki szakértői eljárás. Irta dr. Földváry Elek főv. államrendőrorvos. Il-ik kiadás, Budapest l«9l. Ifjabb Nage'l Ottó kiadása. Jelen munka célja főkép a gyakorlat igényeinek szolgálni ; összegyűjtve foglaltatnak abban mindazon törvényes intézkedések : törvények, rendeletek, szabályok, jogszokások s jogesetek, melyek hazánkban az orvosszakértői működésre vonatkoznak ugy a tvszékeknél, mint a különböző hatóságoknál a bíráskodási ügyekben ; melyek az orvosszakértö kötelességeire és jogaira, annak a bírósághoz való viszonyára vonatkoznak és melyeket minden szakértőnek ismernie kell. Az egyes fejezetekhez irománypéldák és mintajegyzőkönyvek mellékelvék. A törvényszéki és börtönorvosok, a megyei, községi és körorvosok, kik a bíróságok szakértőiül szerepelnek, ezen munkában egy igen hasznavehető útmutatót nyertek, mely a külföldi szakmunkák igénybevételét szükségtelenné, a számtalan baklövést e téren pedig elkerülhe] tővé teszi. Boszniai és Hercegovinái bűnvádi eljárás, Az 1891. évi I jau. 30-án kelt törvény és a rá vonatkozó törvények, szabályzaí tok, utasítások és rendeletek, jegyzetekkel ellátott kézi kiadás, i Budapest, 1891. Pesti könyvnyomda-részvénytársaság. A magyar | jogászközönség is a legnagyobb köszönettel tartozik Kállay I közös pénzügyi miniszter urnák, hogy amaz organikus törvényeI ket, melyeket Bosznia és Hercegovina körüli példátlan gondos1 kodásában ezen országoknak szánt, hozzáférhetővé teszi az által, hogy magyar Dyelven is közzéteszi. E törvény 1892. jau. 1-én lép , életbe. Mint a címe is mutatja, a bűnvádi eljárás egészét karolja fel, igen kimerítő intézkedésekkel az eljárást a v á delvre fektetve és ellátva a személyi szabadság garantiáival. ítélkezés mind a járási hatóságoknál, mind a törvényszékeknél laikus ülnökök közreműködése mellett történik. A bűnvádi eljárás 26 fejezetben van szabályozva ; ezt követik a büntető bírósági ülnökök választásáról szóló intézkedések; majd a büntető birósági utasítás; ezt az ügyészi utasítás és végül a végrehajtási rendelet. Legnagyobbára oly szabadelvű, oly előrehaladott állásponton állanak az intézkedések, hogy 1 méltán csendes vágy kel keblünkben, a mi bűnvádi eljárási nyomorult állapotainkkal szemben a bosnyák törvény után. A bosnyák kormányzat maradandó emléket emel magának ilyen valóban európai törvénykezés által. Prostitúció és abolitionismus. (Prostitution und Abobtionisraus. Hamburg und Leipzig. Leopold V o s s. 1890.) Irta Tarnowsky A. Szerző már hosszú idő óta igazgatója a pétervári syphilidiologiai klinikának és e minőségben volt alkalma tanulmányozni és megismerni a prostituáltak életviszonyait. Az abolitionismusnak határozott ellensége, mert Angolország példája mutatja, hogy épen ellenkező hatás szármáz.k belőle, mint a milyet várnak tőle hívei. A nyilvános házak megszüntetése mindenkor és mindenütt a titkos prostitúciót fejleszti ki, mely erkölcstelenebb és sokkal veszélyesebb a másiknál. A rendőri és orvosi felügyelet mindenesetre jobban meggátolhatja a syphilis elterjedését. Az abolitionisták sentimentalismusa a kéjhölgyet a körülmények szerencsétlen áldozatának szereti tekinteni, pedig a valóságban azok legnagyobb részében már megvan az erkölcstelenség hajlama és ! ellenállhatatlanul vonzza őket megvetendő életmódjukhoz. Szerző i itt érdekes adatokat közöl a prostituáltak erkölcsi, enthropologiai j és társadalmi viszonyaira vonatkozólag. Utal a syphilis jelentőségére az egyéneknél, az utódoknál, különösen az öröklés által bekövetkezhető degenerációra : gátul pedig az orvosi vizsgálat és a rendőri felügyelet reformját sürgeti. A komoly szellemben megirt