A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 47. szám - A budapesti ügyvédi kamara választmánya

188 A J O Gr. Bün-ügyekben. Vádlottaknak azon cselekménye, hogy egy Táltóiirlapon egy harmadik személy nevét elfogad ók épen oly módon aláírták, hogy névaláírását kézjegyével tüntették ki, tekintettel a váltótörvény 104. §-ára, nem vonható a htkv 403. §-ának súlya alá, hanem a btkv 402. íjának első bekezdésében meghatározott minősítés alá esik. A m. kir. Curia (1891. okt. 23-án 8,516/891. B. sz. a.): Magánokirathamisitás bűntettével és vétségével vádolt H. Mór s társa elleni bűnügyben. Vádlottaknak azon cselekménye, hogy egy váltóürlapra idősb V. Jánost elfogadóként oly módon aláírták, hogy névaláírását kézjegyével tüntették ki, nem vonható a btkv 403. §-a súlya alá, mert a váltótörvény 104. §-a szerint oly váltónyilatkozatnak, mely névaláírás helyett kézjegygyei eszközöltetik, a nélkül, hogy ezen aláírás törvényszabta módon hitelesíttetnék, váltójogi hatálya nincsen és mert ekként vádlottaknak ezen cselekménye az összegre és ilyen váltóürlapnak köztörvényi jellegére való tekintettel a btk. 402. §-ának első bekezdésében meghatározott minősítés alá esik, stb. A htkv 350. §. szerint nem a iogtalan vagyoni szerzés, hanem a »jogtalannl«, vagyis »a jogtalan nton s módon való vagyoni haszonszerzés- képezi a hivatkozott 350. §-ban meghatározott zsarolás vétségének egyik alkotó elemét, tekintet nélkül arra, hogy jogos vagy nem jogos követelés forog-e fenn. A m. kir. Curia (1891. október hó 28-án, 2,G 15. sz. a.): Zsarolás vétségével vádolt H. György elleni bűnügyben. A btkv 350. §-a szerint nem a jogtalan vagyoni szerzés, hanem a »jogtalanul«, vagyis a »jogtalan uton és módon való vagyoni haszonszerzés* képezi a hivatkozott 350. §-ban meghatározott zsarolás vétségének egyik alkotó elemét, tekintet nélkül arra, hogy jogos, vagy nem jogos követelés forog-e fenn. Jövedéki kihágás esetében a vádkereseten tál menni saz abban kérelmezett összegnél magasabb pénzbüntetést kiszabni egyáltalában nem lehet. Az iizlettnlajdonos az üzletében alkalmazott személyzet részéről elkövetett jövedéki kihágásokért felelős s az ezen kihágások után alkalmazottjaira kiszabott bírságokért kezeskedni tartozik. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. itélő tábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja akkép, hogy vádlottakra elsőbiróságilag kiszabott 50- 50 frt pénzbüntetést s az esetleg az ezek helyébe lépő 10—10 napi elzárást 30—30 forint pénzbüntetésre, esetleg 6 — 6 napi elzárásra leszállítja, továbbá, hogy az özvegy T. K.-né vagyonjogi kezességét a L. E., B. G. és A. J. vádlottakra kiszabott 30 30 forint pénzbüntetés tekintetében megállapítja. Indokok: A vádlottakra a bűnösséget a kir. itélő tábla is megállapította az elsőbirósági Ítéletben felhozottak indokából, valamint elfogadta azoknak felmentését az 1876 : IV. t.-c. 17. §-ának végső bekezdése alól, azonban, mert a vádhatóság jövedéki keresetében valamennyi vádlott ellen csupán 30—30 frt pénzbüntetést hozott indítványba, jövedéki kihágások esetében pedig a vádkereseten túl menni s az abban kérelmezett összegnél magasabb pénzbüntetést kiszabni egyáltalában nem lehetvén, ennélfogva a nevezett vádlottak pénzbüntetéseit a vádkereset értelmében leszállítani kellett. De özvegy T. K.-né IV.-r. vádlott vagyonjogi kezessége kérdésében is megváltoztatandó volt az elsőbiróság Ítélete, mert az 1876. évi IV. t.-c. 8. § a értelmében ő az üzletében alkalmazott személyzet részéről elkövetett jövedéki kihágásokért felelős s az ezen kihágások után alkalmazottjaira kiszabott bírságokért kezeskedni tartozik s minthogy az 1887. évi XLIV. t.-c. 24. §-a, sem pedig 30. §-a a vagyonjogi kezességet hatályon kivül nem helyezvén, sőt épen a 30. §. értelme szerint az 1876: IV. t.-cikknek e fentebb érintett rendelkezése egyenesen hatályában fentartottnak jelentkezvén, ebből folyólag özvegy T. K.-nénak. mint azon kérdéses üzlet tulajdonosának vagyonjogi felelősségét is, a kinek tudniillik helyiségében a jelen vádbeli jövedéki kihágás elkövettetett, a rendelkező rész értelmében megállapítani kellett. Egyebekben e helyütt is elfogadtattak az elsőbirósági Ítélet vonatkozó indokai. (1891. október 13. 21,132.) Nem forog fenn a hamis eskü büntette, ha az irni nem tndó elfogadó a valamely kiskorú által megbízásból a váltóra vezetett névaláírása s az e mellé általa tett keresztvonása dacára esküt tett arra, hogy váltókötelezettséget nem vállalt. (A m. kir. Curia 1891. ápril 28. 9,381.) A bűnvádi eljárás megindítását megtagadólag helybenhagyó másodbirósági végzés ellen felebbezésnek nincs helye. (A budapesti kir. itélő tábla 1891. ápr. 15. 8,587.) Zugirászat esetén az ügyvédi kamara által meghatározandó célra fordítandó, elzárásra át nem változtatható pénzbírság szabandó ki. (M. kir. Curia 12,138/1890. sz.) A ÍJ. T. K. 70. §-ának értelme szerint tettestársak csak azok lehetnek, a kik a büntettet vagy vétséget együtt vagy közösen kö vették el: a törvény ezen meghatározásából következik, hogy a közösen véirreliajtott cselekmény elkövetőit tettesi szándéknak kell vezérelni. A B. T. K. 252. § ában meghatározott bűntettnek az erőszak csak egyik alkateleme, a bűntett ismérvét képező föcselekmény pedig a nőszemélylyel annak beleegyezése nélkül való közösülésben nyilvánul és így a téttes szándék csakis a közösülés véghez.vivöjénél feltételezhető, mig az erőszak alkalmazásának szándéka a tettes cselekményének előmozdítására iránynl. (A m. kir. Curia 1891. március 19. 10,74O'1890. B. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Midőn az ügy ved a büntető bíróság által hivatalvesztésre is ítéltetett, ez a btk. 65. §-a értelmében benfoglalja magá ian, hogy az illető ügyvéd már ezen ítélet erejénél fogva az ügyvédségtől el van mozdítva. További fegyelmi eljárásnak tehát nincs helye, hanem a fenyítő iratok a kamara választmányához, az ügyvédség megszűnéséből folyó és az 1874: XXIV. t.-c. 35. és 36. §-aiban előirt intézkedések megtétele végett teendők át. A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1891, augusztus 21-én, 236. sz.) : G. József ügyvédet az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. a) és b) pontjaiban jelzett fegyelmi vétségben j vétkesnek mondja ki s ezért az ügyvédségtől elmozdításra ítéli, stb. Indokok: A hivatalból áttett büntető ítéletek által kétségtelenül beigazolva van az, hogy vádlott a magánokirathamisitás és sikkasztás bűntettét követte el s ezért a büntető törvényszék által 3 évi börtön, 50 frt pénzbírság és 5 évi hivatalvesztésre ítéltetett. Vádlott ezen tényekkel az ügyvédi kötelességek legsúlyosabb megsértését követte el s ez által tekintet nélkül arra, hogy ő ezért a büntető bíróság által már megbüntetve lett, fegyelmileg is büntetendő volt, még pedig az elkövetett tényhez képest a legsúlyosabban, az 1874. évi XXXIV t.-c. 70. §-ának 4. pontjában | foglalt büntetéssel, stb. A m. kir. Curia kisebb íegy. tanácsa (1891. nov. 7-én, 347. sz.): A debreceni ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete a megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik, a fegyelmi eljárásnak hely nem találtatik, egyidejűleg utasíttatván az eljáró fegyelmi biróság, hogy az iratokat az ügyv. rtart. 35. és 36. §-ai értelmében eljárás végett az ügyvédi kamara választmányához tegye át. Indokok: Miután G. József ügyvéd és volt kamarai tag | a debreceni kir. törvényszéknek 1887. évi augusztus hó 4-én, I 7,508. szám a. kelt s e részben a harmadbiróság által is helyben! hagyott ítéletében a 3 évi börtön, mint főbüntetésen felül még | 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogainak gyakorlatától való felj függesztésre is ítéltetvén, ezen Ítéletnek a btk. 55. §• a értelmében törvényes következménye, hogy nevezett G. József ügyvédi állását már ezen Ítélet erejénél fogva elvesztette, következőleg ez Ítélet . alapján már törvényes büntetéssel, állásának elvesztésével is büntettetett, e szerint a fegyelmi eljárásnak esete fenn nem forogván : I a fegyelmi bíróságnak az elitélt egyén által neheztelt ítélete a megelőző eljárással együtt megsemmisítendő volt. A jogerejű Ítélet alapján az ügyvédi kamara választmányának teendője, hogy az Ítélet teljesedésbe vételéül az ügyv. rdts. 34. és 35. §-aiban előírtakat foganatba vétesse, e végből az iratoknak oda áttétele volt elrendelendő, stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Holliinder Jakab e., besztercebányai tszék, bej. febr, 5, félsz. márc. 2, csb. Jávor Endre, tmg. dr. Lax Adolf. — Warecska József e.. debreceni tszék, bej. dec. 22, félsz. jan. 11, csb. dr. Vass Antal, tmg. dr. Kardos Sámuel. — Weiszbersrer Hermann e., szatmárnémetii tszék, bej. dec. 19, félsz. jan. 12, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Keresztes Sándor.— Néh. Bmck Hermann e„ szegszárdi tszék, bej. jan. 9, félsz. febr. 6, csb. Borsody György, tmg. dr. Leopold Kornél. — Attila első magy. 'svéd gránit ipar betéti társaság e., pozsonyi tszék, bej. jan. 14, feísz. febr. 4, csb. Keifel Fózsef, tmg, Zsigárdy Árpád. — Deutsch Mihály e., nagybecskereki tszék, bej. jan. 27, félsz, febr. 16, csb. dr. Végű 'imre, tmg. Vécsey Béla. — Steril Albert e., debreceni tszék, bej. dec. 22, félsz, jan. 13, csb. dr. Hrehuss Viktor, tmg. Mészáros József. — Josef M, Kalderon e., temesvári tszék, bej. jan. 24, félsz. jan. 29, csb. Kirvay Döme, tmg. Kisfaludy Kálmán. — Dózsa Mihály e., nagyváradi tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 9, csb. Jelencsik István, tmg. dr. Papp Coriolán. — (Jlöckner Dénes e., pécsi tszék. bej. dec. 17, félsz. jan. 6, csb. Saághy Vince, tmg. Muttnyánszky Béla. Pályázatok : A marosvásárhelyi tszéknél aljegyzői áll. nov. 29-ig. — A soproni jbiróságnál aljegyzői áll. nov. 29-ig. — A budapesti itélő tábla kerületében lévő tszéknél és jbiróságnál két díjas j o ggyakornoki áll. nov. 28-ig. — A nagykanizsai tszéknél birói áll. nov. 29-ig. — A besztercebányai tszéknél albirói áll. dec. l-ig. — A marosvásárhelyi itélő tábla kerületében (a kőhalmi, segesvári, kézdivásárhelyi, sepsi-szt.-györgyi, szászrégeni, székelyudvarhelyi és oklándi járásbíróságoknál, valamint a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi tszékeknél egyegy díjas joggyakornoki áll. nov. 29-ig. — A mezőkövesdi kir. közjegyzői áll. dec. l-ig — A nagyszebeni jbiróságnál albirói áll. dec. 2-ig. — A gyulafehérvári tszéknél albirói áll. dec. 2-ig. — Az abrudbányai jbiróságnál albirói áll. dec. 2-ig. — A vág-sellyei jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 3-ig. — A kolozsvárvidéki jbiróságnál a 1 jegyzői áll. dec. 3-ig. — A balassa-gyarmati tszéknél birói áll. dec. 4-ig. — A szabádkai tszéknél II. oszt. jegyzői áll. dec. 4-ig. — A nagy-szentmiklósi jbiróságnál aljegyzői áll. dec. 4-ig. — A lőcsei tszéknél II oszt. jegyzői áll. dec. 4-ig. — A kassai itélő tábla területén (egyelőre a beregszászi tszékhez) díjas joggyakornoki áll. dec. 3-ig. — A balassagyarmati tszéknél egy albirói áll. dec. 4-ig. — A komáromi jbiróságnál albirói áll. dec. 4-ig. — A szelistyei jbiróságnál j á r á s b i r ó i áll. dec. 4-ig. — A nyítrai tszéknél aljegyzői áll. dec. 4-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. dec. 4-ig. Nyomatott a „Festi könyvnyomd»-ré8zvény-társaság"-nál. Hoid-utca 7. sz.)