A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 45. szám - Az örökösödési jog köréből. Kérdés. 1. [r.]

A JOG. 179 csak nem bizonyította, de, még- csak nem is állította, a felperes I által állított ;iz a tény tehát, hogy alperes az elfogadási nyilatkozatot akkor irta .1 kereseti váltóra, mikor már nagykorúsítás I tolytán, szenvedő váltóképességgel bírt, meg nem állapítható : az első bírósági ítélet elsőrendű alperesre vonatkozó részének meg- \ változtatásával felperest ezen alperes iránt keresetével el kellett utasítani. _ De meg kellett változtatni az első biróság ítéletét a perköltségre vonatkozólag is s a perköltséget kölcsönösen megszüntetni, mert alperes nem bizonyította azt, hogy felperes a kereset megindítása tlött tudomással birt arról, hogy alperes a kereseti váltó elfogadásakor kiskorú volt s így szenvedő váltóképességgel nem birt és mert alperes, kiről a váltó elfogadása folytán jogszerűen az volt feltételezendő, hogy érvényes váltójogi kötelezettséget szándékozott vállalni, az által, hogy a váltót oly időben fogadta el, mikor még kiskorú volt, felperest tévedésbe ejtette, minélfogva telperes jóhiszemű perlekedőnek tekintendő. A ni. kir. Curia: (1891. okt. 7-én, 183.) A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú biróság Ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatni és az első biróság Ítéletét helybenhagyni saját indokain felül még azért kellett, mert valamint a valóságos teljeskorúság a törvény által e végre megszabott idő elteltével azonnal kezdetét veszi, ekként a korengedélynél fogva nyert teljeskorúság és az e részben végérvényes határozatra hivatott hatóság határozatának keltével azonnal hatályba lép s ez okból a nagykorúsítás tényével joghatályossága kezdetére nézve a korengedély kézbesítésének ideje figyelembe nem jöhet, stb. Nem semmisíthető meir a csődtömeg-leltározás ellen beadott oly kérvény feletti eljárás, mely ebiterjesztés, illetve igénykeresetaek címeztetett, ha a biróság csupán az előterjesztés felett határozott. A leltározó közjegyző a csőd kiütése előtt végrehajtás alá \eít tárgyak árveréséből befolyt és a letétben elhelyezett pénzget is a leltárba felvévén, ez által szabálytalanságot sem köreteit el, valamint az által sem, hoü-y erről a végrehajtást foganatosító bíróságot értesítette. Ezen leitarozás nem akadályozza, hosy a végrehajtási foganatosító biróság a záloffjogot nyert hitelezőket a befolyt ári érési vételárból kielégítse, a fenmaradó többlet a esödtömeir részére esvén. A lőcsei kir. törvényszék (1891. április 26-án, 1,706-.): G. Gábor és társai elleni csödügyben G. Béla, mint »FrankIs Söhnev cég engedményese kérelme felett következö'eg végzett: Tekintve, hogy a csődnyitás előtt lefoglalt ingók értéke első sorban ugyan a zálogjogot nyert hitelezők kielégítésére fordítandó, de a csődtörvény 52. §-a értelmében azon vagyonérték, mely az említett hitelezők kielégítése után fenmarad, az általános csődtömegbe folyik: a csődtörvény 115. §-ához képest helyesen járt el a leltározással megbízott közjegyző, midőn azt a birói letétben lévő készpénzt is felvette a leltárba, mely a csődnyitást megelőző végrehajtás folyama alatt megtartott árverés alkalmával befolyt, de a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők közt még felosztva nincs és helyesen járt el, midőn ezen összeírásról a végrehajtást foganatosító és a letét felett rendelkező kir. járásbíróságot értesítette. A kir. közjegyzőnek emiitett intézkedése a csődt. 176. §-a értelmében útjában nem áll annak, hogy a külön kielégítés alapjául szolgáló dolgok vételára a végrehajtás foganatosítására illetékes gölniezbányai kir. járásbíróság által felosztassék és a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezőknek kiutaltassék és a birói letétben lévő vételárnak csak azon része adassék ki a törneggondnoknak, mely a jelzálogos hitelezők kielégítése utáu fenmarad. Ezeknél fogva a leltározásból kifolyó közjegyzői intézkedés elleni előterjesztés alaptalannak találtatván, a panaszolt intézkedés hatályon kívül helyezése iránti kérelemnek hely nem adatik. És miután a kifejtett 'khez képest a csődbíróság nincs is jogosítva a c^ődnyitást megelőzőleg végrehajtás útján lefoglalt ingók vételára felett intézkedni és az e feletti rendelkezés a végrehajtást foganatosító biróság hatáskörébe tartozik : kérvényező a 2,830 frt és jár. iránti követelésének a gölnicbányai kir. járásbíróság mint a végrehajtást foganatosító biróság által birói letétbs helyezett vételári összegből való kiadatása iránti kérelemmel elutasittatik. A kassai kir. ítélő tábla: az elsőbiróság neheztelt végzését hivatalból megsemmisíti és az »előterjesztésnek, illetve igénykeresetnek címzett 1,706/1891. számú beadványt visszautasítja; mert az »előterjesztés« és az »igénykereset« nemcsak tárgyakra nézve különböznek teljesen egymástól, hanem az elintézésük végett követendő eljárás tekintetében is különböző elbánás alá esnek, azok tehát ugyanegy beadványban egybe nem foglalhatók ; mert e szerint szabálytalanul járt el az elsőbiróság, midőn az előterjesztés és igénykeresetet tartalmazó s ekként további birói eljárásra nem alkalmas 1,706/1891. számú beadványt elfogadván, annak érdemleges elbírálásába bocsátkozott; minélfogva a felsőbiróilag felül nem bírálható elsöbirósági végzést az 1881 : LIX. t.-e. 58. §., illetve 39. §. o) pontja alapján hivatalból megsemmisíteni és a szabálytalan beadványt visszautasítani kellett stb. A in. kir. Curia 1891. október 13-án, 1,210. sz.): A másodbiróság végzése megváltoztatik s az elsöbirósági végzés megsemmisítésének hely nem találtatván, a másodbiróság annak érdemleges felülvizsgálására utasittatik, mert felfolyamodó a f. évi 1,706. sz. alatt beadott kérvényében a leltározó kir. közjegyzőnek azt az intézkedését, mint nézete szerint törvényellenest és pedig első sorban előterjesztés útján kérte hatályon kívül helyeztetni, mely szerint a kir. közjegyző a csőd elrendelése előtt végrehajtásilag lefoglalt dolgokért végrehajtási árverésen befolyt, tehát a csődtörvény 176. §-a rendeletéhez képest csődön kívül a végrehajtást foganatosító biróság által felosztandó vételárt betiltassa, tekintve, hogy az eljáró csődbíróság is első sorban e kérelem felett határozott : az a körülmény, hogy felfolyamodó fentebbi kérelmének nem teljesítése esetére beadványát másodsorban igénykeresetnek kérte tekinteni s mint ilyent elbírálni, nem áll útjában annak, hogy a másodbiróság az elsőbiróság neheztelt végzését, mint a kérvényben első sorban előterjesztett kérelem felett hozottat érdemleges felülvizsgálás tárgyává tegye, stb. Árkülönbözet a nélkül, hgy a késedelmes eladó által át nem adott árú helyett másnak tényleges beszerzése igazoltatnék, csakis oly árúknál követelhető, melyek piaci vagy tőzsdei árral birnak. Piaci árnak azon átlagos ár tekintendő, mely valamely helyen és időben jelentékeny kinálat és kereslet befolyása alatt képződik. (M. kir. Curia 1891. aug. 26. 1,030. sz. a.) „Ultimo 31. November 1S89" kellő határozottsággal biró lejárat annak dacára, hogy ezen nap nem is létezik. (M. kir. Curia 1891. szept. 1. 489. sz. a.) Egymagában az a körülmény, hogy a kiskorú önálló ipart üz, annak a váltó elfogadása idejében szenvedő váltóképességét meg nem állapítja, szükséges azon körülménynek az igazolása is, hogy a kiskorú iparát atyjának vagy gyámjának gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével űzi. (A budapesti kir. itélö tábla 1891. május 12-én, 14. sz.) Bűnügyekben. A másodbiróság helytelenül alkalmazta a törvényt és a közvádlónak hatáskörét sértette akkor, midőn a btk. 420. S-ába ütköző cselekmény megtorlására irányuló bűnvádi eljárás megindítását a sértett fél indítványától tette függővé. A veszprémi kir. törvényszék (1890. évi szeptember hó 16-án, 3,980. sz. a.) : H. József plébános, elsőrendű vádlottat a btk. 420. §-ába ütköző, kegyelet tárgyát képező idegen dolog rongálása vétségében való bünrészesség miatt, a btk. 69. §. 1-ső pontja alapján, mint felbujtót, — ör. B. Mihály másodrendű, ifj. B. Mihály harmadrendű és B. József negyedrendű vádlottakat pedig a btk. 420. §-ában fenyíttetni rendelt, kegyelet tárgyát képező idegen dolog rongálása vétsége miatt a btk. 70. §. alapján, mint közvetlen tetteseket, vád alá helyezi, stb. Indokok: A kihallgatott és a vádhatározat jogerőre emelkedése után kitűzendő végtárgyalásra beidézendő tanuk egybehangzó vallomásával, mely megerősítést nyer terhelt társai előadása és a megtartott helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv tartalmával, kétségtelenül bebizonyitottuak vehető elsőrendű vádlott : H. József ellenében, hogy ő a f. évben anélkül, hogy őt arra felettes egyházi hatósága utasította volna és a nélkül, hogy ez iránt a szintén közvetlenül érdekelt református egyház elöljáróságával értekezett vagy megállapodásra jutott volna, tehát önhatalmilag és jogtalanul a vámosi katholikus és református hivők emberemlékezet óta közösen használt temetőjében II—IV. rendű vádlottakkal egy xji öl mélységű és ugyanannyi szélességű árkot húzatott és e művelet által mindkét felekezetbeli hivők megbotránkoztatására több, állítólag 100-ra menő sírt, köztük újakat, 1 — 2 éveseket is részben megrongáltatott, részben a fejfák kidöntése által felismerhetetlenné tett, megsemmisített. Ugyauezen bizonyítékokkal, de saját beismerésükkel is igazoltnak mutatkozik továbbá II — IV" rendű terheltek ellenében az, hogy ők a plébánostól vett utasításhoz hiven az incriminált müveletet tényleg végrehajtották. Terheltek e cselekménye tagadhatatlanul magában foglalja a terhükre rótt bűncselekmény minden törvénykivánta alkatelemét, ugyanis elsőrendű vádlott oly műveletre hívta fel, illetve oly műveletre birta rá társait, mely műveletből előre látnia kellett, hogy büntetendő eredmény fog okvetlenül előidéztetni, harmadés negyedrendű terheltek pedig a reájuk bizott müvelet tényleges végrehajtásával, mint közvetlen tettesek előidézték azon eredményt, melyről okvetlen tudniok kellett, hogy az idegen sírok rongálása, illetve megsemmisítése nélkül végre nem hajtható, tehát büntetendő cselekményt foglal magában ; miért is terhelteknek vád alá helyezését elrendelni kellett. A budapesti kir. itólö tábla (1890. évi november 24-en, 42,713. sz. a.): A kir. törvényszék Ítéletét megsemmisíti s a további eljárást valamennyi vádlottra vonatkozóan megszünteti, mert a panaszolt és magánvádra üldözendő más vagyona megrongálásának vétsége a vizsgálat adatai szerint 1S89. november