A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 45. szám - Az örökösödési jog köréből. Kérdés. 1. [r.]

A JOG. 179 csak nem bizonyította, de, még- csak nem is állította, a felperes I által állított ;iz a tény tehát, hogy alperes az elfogadási nyilat­kozatot akkor irta .1 kereseti váltóra, mikor már nagykorúsítás I tolytán, szenvedő váltóképességgel bírt, meg nem állapítható : az első bírósági ítélet elsőrendű alperesre vonatkozó részének meg- \ változtatásával felperest ezen alperes iránt keresetével el kellett utasítani. _ De meg kellett változtatni az első biróság ítéletét a per­költségre vonatkozólag is s a perköltséget kölcsönösen megszün­tetni, mert alperes nem bizonyította azt, hogy felperes a kereset megindítása tlött tudomással birt arról, hogy alperes a kereseti váltó elfogadásakor kiskorú volt s így szenvedő váltóképességgel nem birt és mert alperes, kiről a váltó elfogadása folytán jogszerűen az volt feltételezendő, hogy érvényes váltójogi kötelezettséget szán­dékozott vállalni, az által, hogy a váltót oly időben fogadta el, mikor még kiskorú volt, felperest tévedésbe ejtette, minélfogva telperes jóhiszemű perlekedőnek tekintendő. A ni. kir. Curia: (1891. okt. 7-én, 183.) A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, az elsőfokú biróság Ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatni és az első biróság Ítéletét helybenhagyni saját indokain felül még azért kellett, mert valamint a valóságos teljeskorúság a törvény által e végre megszabott idő elteltével azonnal kezdetét veszi, ekként a korengedélynél fogva nyert teljeskorúság és az e részben vég­érvényes határozatra hivatott hatóság határozatának keltével azonnal hatályba lép s ez okból a nagykorúsítás tényével joghatályossága kezdetére nézve a korengedély kézbesítésének ideje figyelembe nem jöhet, stb. Nem semmisíthető meir a csődtömeg-leltározás ellen beadott oly kérvény feletti eljárás, mely ebiterjesztés, illetve igénykereset­aek címeztetett, ha a biróság csupán az előterjesztés felett hatá­rozott. A leltározó közjegyző a csőd kiütése előtt végrehajtás alá \eít tárgyak árveréséből befolyt és a letétben elhelyezett pénz­get is a leltárba felvévén, ez által szabálytalanságot sem köreteit el, valamint az által sem, hoü-y erről a végrehajtást foga­natosító bíróságot értesítette. Ezen leitarozás nem akadályozza, hosy a végrehajtási foganatosító biróság a záloffjogot nyert hitele­zőket a befolyt ári érési vételárból kielégítse, a fenmaradó többlet a esödtömeir részére esvén. A lőcsei kir. törvényszék (1891. április 26-án, 1,706-.): G. Gábor és társai elleni csödügyben G. Béla, mint »FrankIs Söhnev cég engedményese kérelme felett következö'eg végzett: Tekintve, hogy a csődnyitás előtt lefoglalt ingók értéke első sor­ban ugyan a zálogjogot nyert hitelezők kielégítésére fordítandó, de a csődtörvény 52. §-a értelmében azon vagyonérték, mely az említett hitelezők kielégítése után fenmarad, az általános csőd­tömegbe folyik: a csődtörvény 115. §-ához képest helyesen járt el a leltározással megbízott közjegyző, midőn azt a birói letétben lévő készpénzt is felvette a leltárba, mely a csődnyitást megelőző végrehajtás folyama alatt megtartott árverés alkalmával befolyt, de a végrehajtási zálogjogot nyert hitelezők közt még felosztva nincs és helyesen járt el, midőn ezen összeírásról a végrehajtást foganatosító és a letét felett rendelkező kir. járásbíróságot érte­sítette. A kir. közjegyzőnek emiitett intézkedése a csődt. 176. §-a értelmében útjában nem áll annak, hogy a külön kielégítés alap­jául szolgáló dolgok vételára a végrehajtás foganatosítására ille­tékes gölniezbányai kir. járásbíróság által felosztassék és a végre­hajtási zálogjogot nyert hitelezőknek kiutaltassék és a birói letét­ben lévő vételárnak csak azon része adassék ki a törneggondnok­nak, mely a jelzálogos hitelezők kielégítése utáu fenmarad. Ezek­nél fogva a leltározásból kifolyó közjegyzői intézkedés elleni elő­terjesztés alaptalannak találtatván, a panaszolt intézkedés hatályon kívül helyezése iránti kérelemnek hely nem adatik. És miután a kifejtett 'khez képest a csődbíróság nincs is jogosítva a c^ődnyitást megelőzőleg végrehajtás útján lefoglalt ingók vételára felett intézkedni és az e feletti rendelkezés a végrehajtást foganatosító biróság hatáskörébe tartozik : kérvényező a 2,830 frt és jár. iránti követelésének a gölnicbányai kir. járás­bíróság mint a végrehajtást foganatosító biróság által birói letétbs helyezett vételári összegből való kiadatása iránti kérelemmel elutasittatik. A kassai kir. ítélő tábla: az elsőbiróság neheztelt vég­zését hivatalból megsemmisíti és az »előterjesztésnek, illetve igény­keresetnek címzett 1,706/1891. számú beadványt visszautasítja; mert az »előterjesztés« és az »igénykereset« nemcsak tárgyakra nézve különböznek teljesen egymástól, hanem az el­intézésük végett követendő eljárás tekintetében is különböző elbánás alá esnek, azok tehát ugyanegy beadványban egybe nem foglalhatók ; mert e szerint szabálytalanul járt el az elsőbiróság, midőn az előterjesztés és igénykeresetet tartalmazó s ekként további birói eljárásra nem alkalmas 1,706/1891. számú beadványt elfogad­ván, annak érdemleges elbírálásába bocsátkozott; minélfogva a felsőbiróilag felül nem bírálható elsöbirósági végzést az 1881 : LIX. t.-e. 58. §., illetve 39. §. o) pontja alapján hivatalból meg­semmisíteni és a szabálytalan beadványt visszautasítani kellett stb. A in. kir. Curia 1891. október 13-án, 1,210. sz.): A másod­biróság végzése megváltoztatik s az elsöbirósági végzés megsem­misítésének hely nem találtatván, a másodbiróság annak érdemleges felülvizsgálására utasittatik, mert felfolyamodó a f. évi 1,706. sz. alatt beadott kérvényében a leltározó kir. közjegyzőnek azt az intézkedését, mint nézete szerint törvényellenest és pedig első sorban előterjesztés útján kérte hatályon kívül helyeztetni, mely szerint a kir. közjegyző a csőd elrendelése előtt végrehajtásilag lefoglalt dolgokért végrehajtási árverésen befolyt, tehát a csőd­törvény 176. §-a rendeletéhez képest csődön kívül a végrehajtást foganatosító biróság által felosztandó vételárt betiltassa, tekintve, hogy az eljáró csődbíróság is első sorban e kérelem felett hatá­rozott : az a körülmény, hogy felfolyamodó fentebbi kérelmének nem teljesítése esetére beadványát másodsorban igénykeresetnek kérte tekinteni s mint ilyent elbírálni, nem áll útjában annak, hogy a másodbiróság az elsőbiróság neheztelt végzését, mint a kérvényben első sorban előterjesztett kérelem felett hozottat érdemleges felülvizsgálás tárgyává tegye, stb. Árkülönbözet a nélkül, hgy a késedelmes eladó által át nem adott árú helyett másnak tényleges beszerzése igazoltatnék, csakis oly árúknál követelhető, melyek piaci vagy tőzsdei árral birnak. Piaci árnak azon átlagos ár tekintendő, mely valamely helyen és időben jelentékeny kinálat és kereslet befolyása alatt képződik. (M. kir. Curia 1891. aug. 26. 1,030. sz. a.) „Ultimo 31. November 1S89" kellő határozottsággal biró le­járat annak dacára, hogy ezen nap nem is létezik. (M. kir. Curia 1891. szept. 1. 489. sz. a.) Egymagában az a körülmény, hogy a kiskorú önálló ipart üz, annak a váltó elfogadása idejében szenvedő váltóképességét meg nem állapítja, szükséges azon körülménynek az igazolása is, hogy a kiskorú iparát atyjának vagy gyámjának gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével űzi. (A budapesti kir. itélö tábla 1891. május 12-én, 14. sz.) Bűnügyekben. A másodbiróság helytelenül alkalmazta a törvényt és a köz­vádlónak hatáskörét sértette akkor, midőn a btk. 420. S-ába ütköző cselekmény megtorlására irányuló bűnvádi eljárás megindítását a sértett fél indítványától tette függővé. A veszprémi kir. törvényszék (1890. évi szeptember hó 16-án, 3,980. sz. a.) : H. József plébános, elsőrendű vádlottat a btk. 420. §-ába ütköző, kegyelet tárgyát képező idegen dolog rongálása vétségében való bünrészesség miatt, a btk. 69. §. 1-ső pontja alapján, mint felbujtót, — ör. B. Mihály másodrendű, ifj. B. Mihály harmadrendű és B. József negyedrendű vádlottakat pedig a btk. 420. §-ában fenyíttetni rendelt, kegyelet tárgyát képező idegen dolog rongálása vétsége miatt a btk. 70. §. alap­ján, mint közvetlen tetteseket, vád alá helyezi, stb. Indokok: A kihallgatott és a vádhatározat jogerőre emel­kedése után kitűzendő végtárgyalásra beidézendő tanuk egybe­hangzó vallomásával, mely megerősítést nyer terhelt társai elő­adása és a megtartott helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv tar­talmával, kétségtelenül bebizonyitottuak vehető elsőrendű vádlott : H. József ellenében, hogy ő a f. évben anélkül, hogy őt arra felettes egyházi hatósága utasította volna és a nélkül, hogy ez iránt a szintén közvetlenül érdekelt református egyház elöljáró­ságával értekezett vagy megállapodásra jutott volna, tehát ön­hatalmilag és jogtalanul a vámosi katholikus és református hivők emberemlékezet óta közösen használt temetőjében II—IV. rendű vádlottakkal egy xji öl mélységű és ugyanannyi szélességű árkot húzatott és e művelet által mindkét felekezetbeli hivők megbotránkoz­tatására több, állítólag 100-ra menő sírt, köztük újakat, 1 — 2 éveseket is részben megrongáltatott, részben a fejfák kidöntése által fel­ismerhetetlenné tett, megsemmisített. Ugyauezen bizonyítékokkal, de saját beismerésükkel is igazoltnak mutatkozik továbbá II — IV" rendű terheltek ellenében az, hogy ők a plébánostól vett utasí­táshoz hiven az incriminált müveletet tényleg végrehajtották. Terheltek e cselekménye tagadhatatlanul magában foglalja a terhükre rótt bűncselekmény minden törvénykivánta alkatelemét, ugyanis elsőrendű vádlott oly műveletre hívta fel, illetve oly műveletre birta rá társait, mely műveletből előre látnia kellett, hogy büntetendő eredmény fog okvetlenül előidéztetni, harmad­és negyedrendű terheltek pedig a reájuk bizott müvelet tényleges végrehajtásával, mint közvetlen tettesek előidézték azon eredményt, melyről okvetlen tudniok kellett, hogy az idegen sírok rongálása, illetve megsemmisítése nélkül végre nem hajtható, tehát bünte­tendő cselekményt foglal magában ; miért is terhelteknek vád alá helyezését elrendelni kellett. A budapesti kir. itólö tábla (1890. évi november 24-en, 42,713. sz. a.): A kir. törvényszék Ítéletét megsemmisíti s a további eljárást valamennyi vádlottra vonatkozóan megszünteti, mert a panaszolt és magánvádra üldözendő más vagyona meg­rongálásának vétsége a vizsgálat adatai szerint 1S89. november

Next

/
Oldalképek
Tartalom