A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 45. szám - Az örökösödési jog köréből. Kérdés. 1. [r.]

180 A JOG. havában követtetett el s annak elkövetése és elkövetője az indít­ványra jogosítottnak ugyanakkor tudomására jutott s ennek dacára az indítványra jogosított magánfél bűnvádi feljelentését 1890. ápr. 11-én s ekként a megszabott három havi időköz eltelte után ter­jesztette elő, minélfogva inditványozási joga a btk. 112. §-a értel­mében elévült. A m. kir. Curia (1891. évi június hó 4-én, 2,345. sz. a.): A felebbezett végzés feloldatik és a kir. ítélő tábla a vádhatározat ellen beadott felebbezés érdemleges elintézésére utasittatik. Indokok: A btk. 420. §. alapján a bűnvádi eljárás hiva­talból indítandó meg, mert ehhez a btk. a sértett fél indítványát nem kívánja és a 418. §-ra való hivatkozás csak a büntetés nemének és mértékének meghatározása végett történik. A kir. ítélő tábla tehát helytelenül alkalmazta a törvényt és a közvádló­nak hatáskörét sértette akkor, midőn a btk. 420. §-ába ütköző cselekmény megtorlására irányuló bűnvádi eljárás megindítását a sértett fél indítványától tette függővé, miértis erre vonatkozó végzése feloldandó és ugyanő a törvényes intézkedések megtéte­lére utalandó volt, stb. A ki alaptalau gyanúsítás ellenében feltételesen használja a meggyalázó kifejezést, becsületsértés miatt el nem ítélhető. A csáthi kir. jbiróság : Rágalmazás, illetve becsületsértés vétségével vádolt N. J., illetve M. O. elleni fenyítő ügyben követ­vezőleg ítélt: 1. N. J. nagy-mihályi lakos dohányos a M. O. által panaszolt, a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás' vétségében; 2. M. O. nagy-mihályi lakos dohányos a N. j. sérelmére elköve­tett, a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében vétkesnek mondatnak ki és ezért N. f. egy heti fogházra és 5 frt pénzbünte­tésre, M. O. 5 frt pénzbüntetésre s a tartási költségek viselésére Ítéltetnek. Az 5 — 5 frt pénzbüntetés az 1887. évi VIII. t.-c. 1. §-ában kijelölt célokra 15 nap végrehajtás terhe mellett fize­tendő, behajthatlanság esetén egy-egy napi fogházra változtatandó át. M. C). magánvádló részére utánjárási költség meg nem álla­pittatik, köteles azonban M. O. és N. J. 4 tanú részére 1 — 1 frt tanudijat az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemleg megfizetni. Indokok: A tárgyalás eredménye szerint a következő tényállás mert megállapítást. Nagy-Mihály község határában épült fehéregyházi tanyán 1890. aug. 20. N. J. dohányostól 1 frt értékű dohánypóré tulaj­doníttatott el jogtalanul s az alapon, mivel a pajta közelében M. O. járt, N. J. ezt vádolta a dohánypóré eltulajdonításával s ezen gyanúsításra a magánvádló azt mondotta vádlottnak : »huncut gazember leszel, míg be nem bizonyitod.« Az előadott tényállás ugy felek, mint a tanuk egybehangzó vallomásával kétségtelenül meg van állapítva s ez alapon M. O. rágalmazás, mig N. J. vádlott becsületsértés miatt tett feljelentést, minthogy pedig N. J. vádlottnak azon cselekménye, hogy M. O.-t az egy póré dohány eltulajdonításával Sz. János, Sz. Ignác, M János, tehát többek jelenlétében gyanúsította, a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás, M. O. azon cselekménye pedig, hogy N. J.-t eme szavakkal: »huncut gazember leszel, mig azt be nem bizonyitod«, illette, a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát állapítja meg, a vádlottakat ezekben vétkesnek kimondani s a rendelkező résznek megfelelően büntetni kellett M. O. magán­vádló és vádlott elitéltetésük folytán a felhívott tanuk díjának viselésében egyetemleg voltak marasztalandók. N. J. által emiitett egy poré dohány 1 frt értékű élvezeti cikk eltulajdonítása pedig a btk. 126. §-ába ütköző magáuvádra üldözendő tulajdon elleni kihágást képezvén, a btk. 294. §. 2. pontja értelmében eljárás tárgyává tehető nem volt. A kassai kir. itélő tábla (1891. máj. 12. napján 54. bf. sz. a.) következő ítéletet hozott: A kir. itélő tábla M. O. vád­lottat a btk. 261. § ában meghatározott becsületsértés vétségének vádja s következményei alól felmenti s ezzel a változtatással egyebekben az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az N. J. I. rendíí vádlott bűnösségének meg­állapítására felhozott elsőbirósági indokokat a kir. itélő tábla el­fogadta, tekintve azonban azt, hogy ez a vádlott minden alap nélkül M. O. vádlottat lopással gyanúsította s M. O. ezen alap­talan gyanúsítás ellenében használta feltételesen a meggyalázó kifejezést, cselekményében a kir. itélő tábla a sérteni akaró szándékot fel nem ismerte s a becsületsértés vétségének vádja s következményei alól ezt a vádlottat felmentette. Rablás kísérlete vagy befejezett magánlaksértés. A m. kir. Curia (1891. okt. 8. 5,847. sz.): Rablás kísérlete miatt vádolt A. Sándor és társai ellen a pestvidéki kir. tszék előtt fo'yamatba tett bűnügyben. A vádlottak ingó dolog elvételét a birtokos személye ellen célbavett erőszak alkalmazásával tervelték s ezt a személy ellen intézett erőszakot megkezdették azzal a támadással, hogy a birtokos lakásába betörtek és a lakószoba felé törekedtek; az a véletlen körülmény pedig, hogy a rendőrség őket az erőszak folytatásában gátolta s magát a rablás végrehajtását azon alkalommal lehetet­lenné tette, a rablás kísérletét büntetlenné, következéskép a vád­beli cselekményt a btk. 330. és 331. §. 2. pontja szerint minősülő magánlaksértés bűntettének befejezett cselekményévé át nem változtatja, stb. Hába nincs jogosítva műtét által a gyermeket sziilésközben eltávolitani. Gondatlanság által okozott emberölés vétségének esetében a foglalkozástól való eltiltás nem alkalmazandó, ha a vádlott szakmájában kiválóan ügyes, tapasztalt és gyakorlott. (M. kir. Curia 1891. szept. 2. 6, 10. sz.) Nem képez uzsorát, ha az ügyvéd megítélt költségei erejéig a fél ellen elrendelt árveréxt csak azon feltétel alatt függesztette fel, hogy a fél a bíróságon kívüli és meg nem itélt költséarét is megfizette. (A m. kir. Curia 1891. április 10-én, 1,996. sz.) A terhelt özvegye bűnvádi ügyekben felebbezési joggal nem bír. (A kir. Curia 1890. december 4. 8,448. sz.) A kir. ügyész a vádlott kérelme folytán megújított ügyben az alapperben kiszabott büntetésen túl való súlyosbítás céljából felebbezécsel nem élhet. (A kir. Curia 1890. okt. 28. 4,146. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Elévülés a fegyelmi és az ügyvédi mnlasztásból származott kár megtérítése iránti eljárásban. (1874: XXIV. t.-c. 72. és 108. §.) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1891. április 17-én, 287. sz.) Dr. B. Rezső ügyvéd ellen a fegyelmi el­járást és vizsgálatot elrendeli, stb. Indokok: Panaszlott ügyvédnek elévülési kifogása nem bir alappal, mert az 1874: XXXIV. t.-c. 72. § a szerint a fegyelmi eljárás azon időponttól számítandó két év alatt indítható meg, midőn a kár a fél tudomására jutott. Minthogy pedig a kérdésben forgó ingatlan birói árverésen 1890. évi március hó 6 án adatott el s a kár az ügy természeténél fogva csak ezen napon juthitott a fél tudomására, ennélfogva az elévülés a panasz beadásáig be nem állhatott. Az ügy érdemében nem szenved kétséget, hogy panaszlott ügyvédnek hivatása szerinti kötelességét képezte, hogy ügyfeleit a C) alatti szerződés megkötésekor azon hátrányokra figyelmez­tesse, melyek azokat az által érhetik, ha a jelzálogos hitelezők őket a kölcsönök felvételekor vállalt személves fizetési kötelezett­ségek alól fel nem mentik. Minthogy azonban panaszlott állítja, hog ő S. Hermant erre figyelmeztette, nevezett ennek folytán a hitelező pénzintézeteknél személyesen el is járt s az ott nyert felvilágosításokban meg­nyugodott, ennélfogva ezen körülményeknek kiderítése végett a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendelendő volt, stb. A m. kir. Curia (1891. október 17-én, 214.): Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatának megváltoztatásával a fegyelmi eljárás megindítása mellőztetik. Indokok: Az 1874: XXXIV. t.-c. 102. §-ának 2-ik be­kezdése szerint a fegyelmi vétség büutethetősége elévül, ha az azt képező cselekvés vagy mulasztás idejétől kezdve két év lefolyt a nélkül, hogy a feljelentés megtörtént volna. Minthogy pedig az adásvevési szerződés, melynek megkötése körül dr. B. Rezső a panaszosok által terhére rótt hanyagságot állítólag elkövette, 1888. évi ápril hó 11-én jött létre és azóta a fegyelmi panasznak 1891. évi február hó 5-én történt benyújtásáig két év eltelt : a fegyelmi eljárás megindítása elévülés miatt mellő­zendő volt. Az ügyvédi rendtartásnak 72. §-a a polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint megindítandó kártérítési kereset el­évülését szabályozza, az tehát a jelen fegyelmi ügy elintézésénél alapul nem vehető. Kivonat a ,,Budapesti Közlöny'-böl. Csődök: .Telisnek Samu e., pozsonyi tszék, bej. dec. 2, félsz, dec. 19, csb. dr. Gyurtsy Kálmán, tmg. Boór Károly. — TVeba István e., szolnoki tszék, bej. dec. 27, félsz. jan. 25, csb. dr. Görgey Sándor, tmg. dr. Vajda Soma. — Netti Straussers Nacllfolger e., n.-becskereki tszék, bej. nov. 11, félsz. dec. 10, csb. dr. Végh Imre, tmg. dr. Stassik Ferenc.— Steiner Adolf e., balassa-gyarmati tszék, bej. dec. 16, félsz. jan. 9, csb. dr. Imrik Péter, tmg. Szilágyi Mór. — Dobos JÓZief e., szegedi tszék, bej. dec. 12, félsz. dec. 19, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Pollák Lajos. Pályázatok: A maros-ludasi jrbságnál albiró i áll. nov. 13-ig. — A fogarasi jrbságnál albirói áll. nov. 13-ig. — A sz.-somlyói jrbságnál aljegyzői áll. nov. 15-ig. — A kassai tszéknél aljegyzői áll. nov. 17-ig. — Az eperjesi és a szepes-ófalvi jrbságnál egy-egy díjas jog­gyakornoki áll. nov. 15-ig. — A makói jrbságnál albirói áll. nov. 17-ig. — A budapesti ker. és váltótszéknél birói áll. nov. 17-ig. — A szolnoki kir. ügyészségnél alügyészi áll. nov. 14-ig. — A miskolci tszéknél II. oszt jegyzői áll. nov. 18-ig. — A ceglédi jrbságnál al­birói áll. nov. 19-ig. — A kir.-helmeci jrbságnál aljegyzői áll. nov. 19-ig. — A szegedi itélő lábla kerületében öt díjas joggyakornoki áll. nov. 18-ig. — A gyulai tszéknél aljegyzői áll. nov. 19-ig. — A zentai jrbságnál albirói áll. nov. 20-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomd»-ré3zvény-tár3a8ág"-nál. Hold-utca 7 sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom