A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 45. szám - Az örökösödési jog köréből. Kérdés. 1. [r.]

178 mert hogy a B alatti végrendelet a túlélő házastársnak feltétlen öröklési jogot nem kivánt biztosítani, kétségtelen abból, hogy felpereseket összes vagyonukra utóörökösül rendelte ; mert a végrendeletnek az az intézkedése, hogy ha felperesek a gondviselést és ápolást nem teljesítenék, szabadságában áll a túlélő házastársnak a közös végrendeletben foglalttól eltérő intézkedést tenni, kétségtelenül felperesek utóöröklési jogára bontó feltételt foglal magában, csakhogy ebből a B. Sára után hátrahagyott vagyontárgyak tekintetében alperes, illetve jogelőde B. István jogot csak az esetben származtathatna, ha alperes a per során bebizonyította volna, hogy felperesek az érintett feltételt megszegték, e tekintetben azonban alperes nemcsak hogy elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott, de azzal a beismerésével, hogy felperesek B. Sára haláláig ezzel együtt laktak s azt ápolták, épen az ellenkező elfogadására t. i. a fenti feltétel teljesedésbe menésére szolgáltatott alapot. Ezek szerint felpereseket a B. Sára-féle hagyaték, mely a peres felek kölcsönös beismerő nyilatkozataik szerint a vésztői 76. számú tlkjkönyv A lapján felvett ingatlanok >/± részéből áll, a D. alatti közös végrendelet alapján az ugyanazon tlkjkönyvben + 4. sor 1,250'362. hr. alatti ingatlannak 3/4 része pedig B. István E. alatti külön végrendelete a'apján jogszerűen megilletvén, ezeket felpereseknek, ugyanezen ingatlanoknak többi részét pedig az E. alatti végrendelet alapján alpereseknek meg kellett ítélni, stb. Szabálytalanul jár el a végrehajtó, ha a végrehajtást szenvedőt megillető magánkövetelésnek lefoglalását nem a végrehajtást szenvedő lakásán, vagy üzleti helyiségében összeírás által, hanem egyebütt foganatosítja. A budapesti kir. itélő tábla, az e.-b. végzését megváltoztatja és ;i 7,46."). sz. végzés folytán Miskolcon 1890. juj. 15-én foganatosított foglalást következményeivel együtt megsemmisíti ; mert végrehajtást szenvedőt harmadik személy ellenében megillető magánkövetelésnek mint ingóságnak lefoglalása az 1881 : LX. t.-c. 47. §. értelmében a helyszínén, tehát a végrehajtást szenvedő lakásán, vagy üzleti helyiségében összeírás által és a tűzkár biztositási összeget illetően az 1881: LX. t.-c. 79. §-ának megfelelően levén foganatosítandó, a bir. végrehajtó eljárása, mely szerint a foglalást nem végrehajtást szenvedő lakásán H-ban, hanem végrehajtató képviselőjének D. G. S. ügyvédének irodájában Miskolcon eszközölte, mint törvénybe ütköző szabálytalan és mert a bir. végrehajtónak az előterjesztés körül felmerült költségben marasztalása az 1881 : LX. t.-c. 35. §-áu alapszik, ellenben az a felfolvmnodásra közvetlenül okot nem szolgáltatván, annak költségében marasztalható nem volt. (1891. márc. 16-án, 44,160.) Ingatlanra kebelezett zálogjog vagy feljegyzett végrehajtási jognak hatálya csak az esetben terjed ki a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa által gyakorolt kir. kisebb haszonvétel, ezek közt az italmérési jogra, ha e jog gyakorlata a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlannal elválaszthatatlanul van egybekapcsolva, vagyis ha az italmérési jog a terhelt inzatlannak tartozékát képezi. Az italmérési jog valamely ingatlannak elválaszthatlaii tartozékát csak akkor képezte, ha e jognak gyakorolhatása bizonyos helyhez volt kötve, mint p. o. szabadalmas udvartelken gyakorolt italmérés jog; abból azonban, hogy az italmérés valamely erre kijelölt helyiségekben eszközöltetett, nem következik, hogy maga a jognak gyakorolhatása o helyiségekkel elválaszthatatlanul egybe lett volna kapcsolva. (M. kir. Curia 1891. aug. 17. 5,797/ A lakodalmi költség nem tekinthető oly hasznos és szükséges kiadásnak, hogy azt, a mennyiben gyámhatósági engedély nélkül fedezte az apa, kiskorú gyermekétől követelhetné. (M. kir. Curia 1891. május 27. 7,791. sz. a.) Azl868:LIV. t.-cikknek a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseinek hatálya idejében bíróilag elárverezett ingatlan vevője, ezzel együtt és ennek elválaszthatlan tartozékát képezett kin kisebb haszonvételi jogot is megszerezte, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hosry a kir. kisebb haszonélvezeti jog, mint afövagyon tartozéka, összeírva és megbecsülve nem volt, ennek elmulasztása csakis a végrehajtás folyama alatt orvosolható szabálytalanságot képezhetett, az árverés utján szerzett jogokra azonban befolyással nincs. (A m. kir. Curia 1891. április 30. 6,648.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Valamint a váltóképesség tekintetében a valóságos teljeskorúság a törvény állal e végre megszabott idő elteltével azonnal kezdetéi veszi, ekként a korengedélynél fogva nyert teljeskorúság és az e részben végérvényes határozatra hivatott hatóság határozatának keltével azonnal hatályba lép és ez okból a nagykorúsítás tényével joghatályossága kezdetére nézve a koreniredély kézbeitésének ideié figyelembe nem jöhet. A budapesti kir. keresk. és váltó törvényszék: (1890. május 19-én, 26,191.) Dr. Beck Sámuel ügyvéd által képviselt D. és C. cég felperesnek, Dr. Zlinszky János ügyvéd által képviselt J. Gyula józsef és J. Mariska alperesek ellen 2,000 frt váltótőke s járulék iránti perében következőleg ítélt: Az 1890. évi március I hó 24-én 16,286. sz. a. hozott sommás végzés J. Gyula József í irányában, hatályában íentartatik s köteles Rácalmáson 1889. { szeptember hó 15-én 2,000 frtról kiállított váltó alapján J. Gyula I József mint elfogadó, a kereseti 2,000 frt és járulékait felperesnek megfizetni. J. Mariska irányában azonban az említett sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperes most nevezett alperes irányában, keresetével elutasittatik s a perköltség felperes és a most nevezett alperes között kölcsönösen megszüntettetik, stb. Indokok: J. Gyula József irányában a sommás végzést a minden lényeges kellékkel ellátott kereseti váltó alapján hatályában fentartani s most nevezett alperest a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett, mert a kereseti váltón látható elfogadói aláírásának valódiságát beismeri, az a kifogása pedig, hogy a kereseti váltó elfogadásakor még kiskorú volt s így szenvedő váltóképességgel nem bírt, figyelembe nem vehető, miután az 51/. alatt csatolt okirattal maga alperes igazolja, hogy a nagykorúsitására vonatkozó belügyminiszteri határozatnak alperes részére való kiadása az árvaszék által 1890. évi március hó 12-én elrendeltetett, hogy tehát e naptól kezdve alperes, miután jogI orvoslattal meg nem támadható, harmadfokú határozatról van szó, teljeskorúnak, s igy szenvedő váltóképességgel bírónak tekintendő, j azt azonban, hogy az 1890. évi március hó 15-én, tehát nagyí korúsitása után lejáró kereseti váltót alperes nagykorúsága be: következte (1890. évi március hó 12.) előtt fogadta el, alperes, felperes tagadása ellenében mivel sem bizonyította. ]. Mariska irányában azonban a sommás végzést hatályon kívül helyezni, s felperest keresetével elutasítani kellett, mert most nevezett alperes a 4'/ alatt hiteles másolatban csatolt születési anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy 1869. évi október 17-én születvén, a kereseti váltó elfogadásakor szenvedő váltóképességgel nem bírt. Felperesnek a személyazonosságra vonatkozó észrevétele | figyelembe vehető nem volt, mert azt, hogy a 4-/. alatti anyakönyvi kivonat más J. Máriára vonatkoznék, mivel sem bizonyi1 totta. Az, hogy a 4-/. alatti anyakönyvi kivonat keltezve nincs, bizonyító erejét miben sem gyengíti, mert a kivonat kiadása annak lényegét nem érinti, a hiteles másolat pedig a pprdts szerint mint bizonyítási eszköz az eredetit pótolja, stb. A budapesti kir. itélö tábla: (1890. nov. l9-én, 4,725.) ' Az első biróság ítéletének másodrendű alperesre vonatkozó, nem I felebbezett részét érintetlenül hagyja, 1. Gyula József elsőrendű | alperesre vonatkozó részét pedig megváltoztatja s a 16,286/890. , sz. a. hozott sommás végzésnek emez alperes irányában hatályon kívül helyezése mellett felperest a nevezett alperes irányában keresetével elutasítja, a perköltséget pedig kölcsönösen megszünteti, stb. Indokok: Felperesnek az az érvelése, hogv a 3 .. és 5*/. alatti okiratok eredetben nem csatoltatván, azok nem vehetők figyelembe, törvényes alappal nem bir, mert az érintett okiratok közjegyző által hitelesítve lévén, azok a tartalomra nézve az eredetive! egy tekintet alá esnek, de különben is felperes az érintett okiratok tartalmának valódiságát válasziratában, sőt egyáltalán kétségbe nem vonván, ezek az okiratok a törvk. rendt. 186. §-a értelmében aggálytalanok és valódiaknak tekintendők. Nem lehetett figyelembe venni felperesnek azt az érvelését sem, hogy az érintett okiratok elsőrendű alperesre nem vonatkoznak, mert J. Gyula és nejének 1866. július 16-án született fiúgyermeke a kereszteléskor |ózsef Gyula Ferencz neveket nyervén, tekintve, hogy a törvény ki sem zárja azt, hogy a gyermek eme nevek bármelyikét használhatja, attól, hogy a nevezett szülőknek a megjelölt időben született gyermeke nem a keresztségben kapott összes neveket, s nem is az anyakönyvben kitüntetett sorrendben használja, az érintett okiratoknak J. Gyula József elsőrendű alperesre vonatkozását annál kevésbé lehet jogszerűleg kétségbe venni, mert felperes meg sem jelölte az alperestől különböző, azt a hasonnevű más személyt, kire az érintett okiratok vonatkoznának. Minthogy pedig a'peres a 3 •/• alatti okiratból kitetszőleg a kereseti váltónak sem kelte, sem lejárata idejében még 24 éves s igy ez alapon teljeskorú nem volt; minthogy a nagykorúsitást kimondó 5'/. harmadfokú határozatnak hatálya alperes cselekvési képességére nézve a dolog természete szerint, csak ama naptól veheti kezdetét, melyen ezen határozat alperesnek kézbesittetett; minthogy e szerint annak megállapítása végett, hogy alperes a kereseti váltót, nagykorúsitást kimondó harmadfokú határozat hatályának beállta után, de a fizetési idő bekövetkezte előtt is elfogadhatta, hogy tehát ő a váltójogi kötelezettségek vállalásakor már szenvedő váltóképességgel birt, felperes azt tartozott volna bizonyítani, hogy a nagykorúsitást kimondó harmadfokú határozat közlését elrendelő és 1890. évi március 12-én kelt 5 /. a. árvaszéki végzés a fizetési idő bekövetkezte, vagyis 1890. március 15-ike előtt kézbesittetett alperesnek ; minthogy azonban felperes ezt a lényeges körülményt nem-