A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 42. szám - Az 1877. évi XXII. t.-c. 41. §-ához - Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módositásáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat. 3. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Budapest, 1891. október 18-án. Melléklet a -Jog« 42. számához Köztörvényi ügyekben. Az a körülmény, hogy felperes zálogjoga még nem feltétlen, Tagyis, hoiry a zálogjog alperes ingatlanára nem bekebelezve, hanem esak előjegyezve Tan, s hogy felperes keresetében a zálogjogi előjegyzés igazolását nem kérte, nem állhat útjában azon kérdés elbírálásának, lioiry tartozik-e alperes eltűrni, miszerint felperes követelése a zálogjosi előjegyzéssel terhelt alperesi ingatlanból kiegésiitessék és illetve ez alapon felperestől a kereseti jog meg nem tagadható, mert az előjegyzett jogérvényesítése iránti kereset magában foglalja a zálogjog igazolása iránti kérelmet is, s a mennyiben felperes követelésének fennállását alperes jelzálogtulajdonos ellen igazolja, nem forog fenn akadály arra nézve, hoery ennek birói elismerésével a zálogjogi előjegyzés is igazoltnak kimondassék. A temesvári kir. törvényszék: (1889. december 16-án 11,658.] Lazaru ügyvéd által képviselt L. Szavetta felperesnek dr. Sohwarcz Lipót ügyvéd által védett K. Anna alperes ellen végrehajtás tűrése iránti perében felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: A per adatai szerint ki van mutatva, hogy a knézi 282. számú tjkvben felvett l/s-ad urb. kültelekből, melyből */s-ad M. Száva és s/s-ad M. Nicolae tulajdonát képezte, M. Száva a maga részét azaz '/s-ot és M. Nicolae szintén '/s-ot és igy mindketten 2/s-ad telket eladtak felperes szüleinek néh L. Meila és Márthának, és hogy a 780 frt vételárt fele- és felerészben felvették, kitűnik továbbá a peradatokból, hogy felperes a vételár visszafizetése iránt B •/. alatti szerint lefolytatott pert mindkét eladó örökösei ellen indította, és a zálogjog előjegyzését és ugy az egyik, mint a másik eladó birtokára kérte és eszközölte is, mi által maga felperes elismerte, hogy az eladók a felvett vételár tekintetében a vevők irányában egyetemleges kezességet nem vállaltak, a mint ezt a szerződés is mutatja, hanem, hogy a 780 frt vételárnak felerésze M. Száva y«-át és csak a másik felerésze a másik eladó M. Nicolae 3/s-át terheli. Alperes K. Anna tehát, miután az á M. Nicolae 3/s-ad birtokrészéböl 2/3-át a zálogjog előjegyzése után megvette, csak a vételár fele része vagyis 390 frt erajéig lehetne felelős és a végrehajtás tűrésére kötelezhető, ha és a mennyiben a felperes, illetőleg szülei javára eszközlött zálogjog előjegyzése igazoltatott és irányában fennállana. Tekintve azonban, hogy a kérdéses 780 frt vételári összeg erejéig a knézi 282. tjkvben C. 6. és 7. t. alatt teljesített zálogjog előjegyzése és az annak igazolására vonatkozó C. 25. és 26. sz. a. bejegyzések a 38,807/886. sz. a. kelt és jogérvényre emelkedett kir. itélő táblai végzés folytán kitöröltettek, s miután a zálogjog előjegyzése, melyre felperes jelen keresetét alapítja, fenn nem állván, annak alapján felperesnek kereshetősége sem lehet alperes ellenében, ki a végrehajtás tűrésére, csak ha a zálogjog fennállana, kötelezhető volna : mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla: 11890. június 20-án 8,584.) Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja stb. Indokok: Jelzálogos hitelező a dologi adós ellen csak az esetre kérheti, hogy követelése a zálogtárgyból végrehajtás útján is kielégíttessék, ha a követelésre vonatkozó zálogjog feltétlen, vagyis bekebelezett, ugy de a knézi 282. számú tjkvnek csatolt hiteles másolata szerint a felperes követelése az alperes ellen csakis előjegyzéssel, nem pedig bekebelezéssel van biztosítva, miért is az elsőbiróság ítélete ebből az okból is helyben hagvandó volt stb. A m. kir. t'uria: (1891. szept. 18-án 431. sz.) Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, felperes kereseti joga megállapíttatik és az elsőbiróság utasittatik, hogy a kereset értelmében határozzon stb. Indokok: Felperes keresetet az alperes tulajdonát képező ingatlanra zálogjogi előjegyzéssel biztosított követelése behajtására, illetve arra irányozta, hogy alperes az egyenes adósok ellen már'megítélt követelésnek a zálogtárgyból való behajtását tűrje. Az a körülmény, hogy felperes zálogjoga még nem feltétlen, vagyis, hogy a zálogjog alperes ingatlanára nem bekebelezve, hanem csak előjegyezve van és hogy felperes keresetében a zálogjogi előjegyzés igazolását nem kérte, nem állhat útjában azon kérdés elbírálásának, hogy tartozik-e alperes eltűrni, miszerint felperes követelése a zálogjogi előjegyzéssel terhelt alperesi ingatlanból kielégitessék és illetve ez alapon felperestől a kereseti jog meg nem tagadható, mert az előjegyzett jog érvényesítése iránti kereset magában foglalja a zálogjog igazolása iránti kérelmet is, s a mennyiben felperes követelésének fennállását alperes jelzálogtulajdonos ellen igazolja, nem forog fenn akadály arra nézve, hogy ennek birói elismerésével a zálogjogi előjegyzés is igazoltnak kimondassék. Az alsóbiróságok ítéletét tehát, melyek szerint felperes keresetével abból az indokból utasíttatott el, mivel a jelzálog-igény bekebelezés által még feltétlen hatályt nem nyert, megváltoztatni, felperes kereseti jogát megállapítani és az elsőbiróságot érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett stb. Az 1881. évi november hó 1-én 3,263. sz. a. kelt i. m. r. 38. §. értelmében a gondnokság alá helyezésnél, mégha az eljárás kereset alapján indíttatott is meg, az idézett rendelet 10—16. §-ai kell hogy alkalmazást [nyerjenek. Ezek szerint a tárgyalásnál a sommás eljárásra vonatkozó szabályok követendők és a tárgyalás tszéki biró által vezetendő, ki a tényállás kiderítésére szükséges nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe bejegyezni és a felek hivatkozása következtében vagy hivatalból is a megfelelő bizonyítékokat beszerezni köteles. A szolnoki kir. törvényszék: (1891. február 26-án 2,275.) Molnár János ügyvéd által képviselt K. András és K. Mária felpereseknek dr. Weiner Salamon ügyvéd által védett K. András alperes ellen gondnokság alá helyezési perében következőleg ítélt : K. András az 1877. évi XX. t.-c. 28. §. e) pontja alapján gondnokság alá helyeztetik stb. Indokok: Felperesek alperes tagadásával szemben azon körülményt: hogy alperes részeges természeténél fogva ok nélkül pazarol, s ez által vagyonát könnyelmű módon elharácsolja Cs. Mihály, Cs. Zsigmond, T. Sándor és N. Imre tanuk hit alatti vallomásaikkal beigazolták ; tekintve pedig, hogy az 1877. évi XX. t.-c. 28. §. e) pontja értelmében a tékozlás törvényes okul szolgál arra : hogy e miatt a gondnokság alá helyezés elrendeltessék, — alperest a hivatkozott t.-c. alapján annál is inkább, mert a gondnokság alá helyezést az árvaszéki ügyész sem ellenezte — gondnokság alá helyezni kellett stb. A budapesti kir. itélő tábla: (1891. május 26-án 21,415.) Az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, s felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A kihallgatott tanuk állították ugyan azt a tényt, hogy a gondnokság alá helyeztetni kért K. András dorbézoló és heves természetű, — de a legkisebb bizonyítékot sem szolgáltattak a kereseti kérelem alapjául fektetett (1877 : XX. t.-c. 28. §. e.) arra a ténykörülményre, hogy az alperes tékozló, hogy vagyona állagát pazarolja, ennélfogva s mert a keresethez A •/. alatt mellékelt községi bizonyitványnyal sincsen bizonyítva az, hogy az alperes vagyonát pazarolja, sőt ellenkezően ebből a bizonyítványból az tűnik ki, hogy az alperes egy 400 frt értéket meghaladó házat vett, és mert felperesek oly egyes ténykörülményeket fel nem soroltak, a melyek bizonyítása esetén az alperes tékozlása megállapítható, a kereset el volt utasítandó stb. A m. kir. Curia: (1891. szept. 17-én 7,169.) Tekintve, hogy az 1881. évi november hó 1-én 3,263. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 38. §. értelmében a gondnokság alá helyezésnél, még ha az eljárás kereset alapján indíttatott is meg, az idézett rendelet 10 — 16. §-ai kell hogy alkalmazást nyerjenek; tekintve pedig, hogy ezek szerint a tárgyalásnál a sommás eljárásra vonatkozó szabályok követendők, s a tárgyalás törvényszéki biró által vezetendő, ki a tényállás kiderítésére szükséges nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe bejegyezni, s a felek hivatkozása következtében, vagy hivatalból is a megfelelő bizonyítékokat beszerezni köteles ; tekintve, hogy az eddigi eljárás során az imént említett rendelkezéseknek elég nem tétetett, a mennyiben még az sem lett felderítve, hogy a panaszlottnak mily értékű vagyona van, azok mily jövedelmet adnak, valamint az sem, hogy mily értéket képviselnek azok a gazdasági felszerelvények és félbeltelek, melyet a panaszlott elidegenített, végre, hogy mennyiben tekinthető az valónak, hogy panaszlott az utóbb emiitett félbeltelkét olcsóbban adta el másnak, mint a mennyiért K."András azt megvenni kész volt, és hogy az elidegenített beltelek árából valóban vett-e panaszlott házat, s ez mily értéket képvisel, végre, hogy panaszlott mily életmódot, különösen vagyoni állásának megfelelőt folytat-e ? : mindezek következtében a kir. Curia mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletének feloldása mellett az elsőfokú kir. törvényszéket utasítja, hogy a tárgyalást, illetve bizonyítási eljárást az árvaszéki ügyész által felhívott büntető bírósági Ítélet másolatának is beszerzése mellett a fennebbi értelemben egészítse ki, s azután a kifejlendőkhöz képest hozzon a kereset felett ujabb ítéletet stb. Azokban a községekben, a melyekben úrbéri italmérés iryakoroltatott, az ezért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjos a volt úrbéreseket illeti, a megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki.