A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 42. szám - Az 1877. évi XXII. t.-c. 41. §-ához - Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módositásáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat. 3. r.

311 A JOG-. harmadik személyt illeti s e részben semmi vitás kérdés nem forog fenn, a hagyaték tárgyalás vezetője igyekezzék oda hatni, hogy a hagyaték tárgyalás során a/, örökösök ezen ingatlan átháramlásáról telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot, vagy ezt pótló s a 14. értelmében jegyzőkönyvbe foglalandó nyilatkozatot állítsanak ki. 17. §. Az örökhagyó halálától számított három hónap eltelte előtt az örökség átadását tárgyazó végzést a hagyatéki bíróság nem hozhat. Ha a hagyaték tárgyalása ezen három hónapi határidő letelte előtt tartatott meg és e határidő leteltéig újabb örökösödési, utóörökösödési vagy hagyomány igény jelentetik be : a hagyaték tárgyalásának ezen igényekre való tekintettel leendő folytatására újabb határidő tűzendő ki. Ha az örökösök, vagy azok közül egy vagy többen kiskorúak, vagy gondnokság alatt állanak, a létrejött egyezség az átadási okirat meghozatala előtt gyámhatósági jóváhagyás végett azon gyámhatósághoz teendő át, a melynek területkörébe a hagyatéki biróság illetékességének megállapításánál alapul vett község fekszik. 18. §. Ha a telekkönyvbe az örökhagyó nevére be nem jegyzett ingatlan tartozik a hagyatékhoz, a mennyiben a 14. §. szerint vagy a telekkönyvi bekeblezéshez szükséges okirat megszereztetik, vagy pedig a tényleges birtoklás alapján való telekkönyvi bejegyzés esete forog fenn, a megszerzendő okirat, vagy a felveendő jegyzőkönyv és melléklete az átadási okirattal egyidejűleg a telekkönyvi hatósághoz átceendök; ellenesetben pedig az átadási okiratban megállapítandó, hogy az örökhagyó nevére még át nem irt ingatlan, mint örökség vagy hagyomány kire szállott és ezen örökös vagy hagyományos az ingatlan tulajdonjognak nevére való bejegyzését, az érvényben levő jogszabályok értelmében, szükség esetében a telekkönyvi tulajdonos ellen indítandó per utján eszközöltetheti. 19. §. Ha a hagyatékhoz tartozó valamely ingatlan az átadás előtt a hagyatéki biróság engedélye mellett magánkézből eladatik, a hagyatéki biróság által jóváhagyott szerződés alapján a vevő tulajdonjoga a telekkönyvbe az örökhagyóról közvetlenül bejegyezhető. '20. g. Az 1868 : L1V. t.-c. 588. §-nak rendelkezése azzal egészíttetik ki, hogy a peressé vált hagyaték biztosítását a biróság mellőzheti akkor, ha a perre utasított fél örökösödési igénye alappal épen neir. bírónak mutatkozik; jelesen, ha az a törvény által előirt alaki kellékekkel nem biró végrendeleten vagy öröklési szerződésen alapul, vagy ha törvényes osztályrészre (kötelesrészre) nem jogosított örökös az előirt alaki kellékekkel biró végrendeleten, vagy öröklési szerződésen alapuló örökösödési igénynyel ellentétes örökösödési igényt támaszt, a nélkül, hogy az igény alapossága a hagyaték tárgyalás során valószínűvé tétetnék. A körülményekhez képest a biróság a hagyatéki vagyon állagának biztosítására korlátozva teheti meg a biztositási intézkedéseket. (Befejező közlemény köv.) Nyilt kérdések és feleletek. i. A zálogjog törléséhez. (Kérdés.) A. megveszi a b . . . . i 61. sz. tjkvben foglalt ingatlant, a melyre B. javára 80 frt kölcsönösszeg erejéig a zálogjog 2,971/862. tkv. sz. a. be is kebeleztetett. B. időköziié? elhalván, A. a kölcsönösszeg lefizetése mellett az ingatlant tehdrmentesiteni óhajtja. B.-nek a hagyatéka azonban bíróilag átadva nincsen, következőleg az örökösei (?) által kiállított törlési nyilatkozatot a telekkönyvi hatóság figyelembe nem veszi. Kérdés tehát, hogy célhoz vezet-e az, ha A, a hagyatéki bíróságnál letétbe helyezi a kérdéses összeget és egyúttal kéri a zálogjog törlése iránt a telekkönyvi hatóságot megkeresni? El fogja-e ezt rendelni a hagyatéki biróság a hagyatéki tárgyalás előtt ? és ha nem, miképen eszközölhető a bekebelezett zálogjognak a törlése a nélkül, hogy A. a peres lépéseket lenne kénytelen igénybe venni ? Dr. Wdsz Adolf, ügyvéd Ttnkin. II. A törvényes idézési határidő. Elmarasztalható-e alperes az 1868 : LIV. t.-c. 111. §-a alapján, ha a kézbesítési vevényböl az tűnik ki, hogy attól az időponttól kezdve, melyben alperes a keresetet vette, sommás eljárásban a tárgyalási határnapig, rendes eljárásban pedig a perfelvételi határnapig az 1868 : LIV. t.-c. 116., s illetve 132. §-aiban kitűzött időközök le nem jártak; elmarasztalható-e pl. egy rendes perben a helyben lakó alperes, ha a kereset kézbesítésétől a perfelvételi határnapig a kézbesítési vevény tanúsítása szerint nem volt tizenöt napi időköz ? Dr. Zakariás János, Brassó. Sérelem* »Széksértés« a váci kir. járásbíróságnál. (Adalék áz ügyvéd-birságolás gyakorlatához a vidéken.) • Ezen, a polgári törvénykezés köréből rég kiküszöbölt címmel ruházta fel Rose Gyula volt váci, jelenleg a budapesti V. ker. kir. járásbírósághoz áthelyezett kir. aljárásbiró ur azon 50 forint bírságolási birói »f u n c t i ó j á t«, a melylyel alulírott ügyvédet a tárgyalási jegyzőkönyv aláírásának megtagadásáért a polg. prdts. 117. és 216. §§-ban adott jog ellenére sújtotta. Az »ujság« kedvéért és a t. budapesti collega uraknak a nevezett biró urnái netán leendő tárgyalásnál követendő m i h e ztartás végett a kivonatos tárgyalási jegyzőkönyv az elsőbírósági ítélet idevonatkozó indokaival, valamint az azt megváltoztató másodbirósági Ítélet ide iktattatik : 890/1891. p. Tárgyalási jegyzőkönyv Felvétetett 1891. febr. hó 26. napján a váci kir. járásbíróság előtt, 1891. évi 468. szám alatt kelt végzés folytán, Szőcs Jánosné felperesnek Naszádi Sándor elleni 117 frt tőke s járulékai iránti sommás perében stb. Felolvastatott, helybenhagyatott és aláíratott. Kmf. Felperes a jegyzőkönyv aláírását azzal, hogy az egész eljárást törvény- és szabályellenesnek tartja, megtagadja. Bírói figyelmeztetésre ezen megjegyzés jegyzőkönyvbe foglalása mellett is megtagadja az aláírást. Figyelmeztetik, hogy a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása immár a biróság sértésére irányuló demonstratiónak tekintetik s azon intéssel, hogy a megtagadás fentartása széksértő birsággal fog megtoroltatni, az aláírásra ismételten felszólittatott. Felperesi képviselő a jegyzőkönyv aláírását ezen figyelmeztetés dacára is megtagadja. Felolvastatott s aláíratott. Kmf. Dr. L e n g y e 1 Soma s. k., alperesi ügyvéd. R o s e s. k. aljárásbiró. O Felsége a király nevében Ítéltetett: Felperes keresetével elutasittatik és köteles 46 frt költséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett alperesnek megfizetni. Alperesi ügyvéd díjai s kiadásai saját fele irányában 46 frtban megállapittatnak. Felperesi ügyvéd díjai s kiadásainak megállapítása kérelem hiányában mellőztetik. Sipos Gyula ügyvéd az 1887. évi XXVIIÍ. t.-c. 2. §-ának b) pontjába ütköző rend- és tiszteletsértés miatt az 1874. évi XXXIV. t.-c. 106. §-a értelmében a budapesti ügyvédi kamara által meghatározandó, jótékonysági célra fordítandó és ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizetendő 50 forint pénzbirságban marasztaltatik. Indokok: stb. Sipos Gyula ügyvédnek az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-a alapján való rendbirságolása, egyrészt az l8t>8. évi LIV. t.-c. 116. §-ában előirt azon szabályon alapul, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv a felek által aláírandó, az aláírás megtagadása pedig megindokolandó ; másrészt a biróság irányában köteles tisztelet s bizodalom követelményeinek sértésén. A mennyiben Sipos Gyula ügyvéd a 890/1891. számű jegyzőkönyv aláírását, midőn az egész eljárás szabálytalan voltára irányuló megjegyzése jegyzőkönyvbe foglaltatott, indokolatlanul ismét megtagadta, ezzel az ügyvédekre különösen kötelező törvénykezési rend szabályáit megsértette és ezen ténykedése az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-ának b) pontjába ütköző oly magaviseletnek volt minősítendő, mely a rend és az 1868. évi LIV. t.-c. 118. §-ában kötelezőleg előirt tisztelet követelményeibe ütközik. — Az ügyvédnek az 1874. évi XXXIV. t.-c. V. fejezetében körülirt jogai a fél védelméből kifolyólag mindazoknak előadására terjedhet ki. mit az eljárás körül a félre nézve sérelmesnek talál, de az idézett törvényhelyen körülirt jogosítvány nem terjedhet ki oly irányban, melylyel a biróság eljárása indokolatlanul gyanusittatik. Sipos Gyula ügyvéd ily eljárást már a 6,322/1890. számú jegyzőkönyv felvétele alkalmával is tanúsított s a biróság előtt más perügyekben is gyakorolt. Ily indokolatlan gyanúsítást, mint a biróság irányában általánosan kötelezett bizalom s tisztelet sértését az eljáró biró elviselni nem tartozik és a menynyiben ennek jogos megtorlására az 1887. évi XXVIII. t.-c. 2. §-ának b) pontja törvényes alapot nyújt, ezen törvényhely intézkedése jelen esetben annál inkább volt alkalmazandó, mert Sipos Gyula ügyvéd az általa tanúsított eljárásban a biróság irányában való sértés minőségére megintve lett, a sértés szándékát kétségbe nem vonta.— Ezen ítélet a felek között kihirdettetett. Kelt Vácon, 1891. febr. hó 26-án. Rose s. k , kir. aljárásbiró. 1,384/1891. sz. Ü Felsége a király nevében a budapesti kir. ité 1 ö tábla Sipos Gyula ügyvéd által képviselt Szőcs Jánosné felperesnek, dr. Lengyel Soma ügyvéd által képviselt Naszádi Sándor alperes ellen 117 frt iránt a váci kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1891. évi február 26. napján 890. sz. a. hozott ítélettel befejezett sommás perét felperesnek felebbezése, Sipos Gyula ügyvédnek 1891. évi március 5-én 1,007. sz. a. közbetett felfolyamodása, illetve felebbezése folytán az 1891. évi szept. hó 15. napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következő ítéletet hozott: A kir. itélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét a per érdemére és perköltségre vonatkozó részében helyben* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó.