A Jog, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891 / 40. szám - A királyi táblák szétosztásának ellenesei

Tizedik évfolyam. 40* szám. Budapest 1891. október 4 Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ÍGÜG1 ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉI? A YfflR KÍW, BIROI, ÜSÍÉS/I É5 KO/JEGí/ÓI Ki Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. ST1LLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : negyed éyre 1 frt 50 kr. fél » 3 » — » egész > 6 » — » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : A kir. táblák szétosztásának ellenesei. Irta : dr. S t i 11 e r Mór. — A büntető törvénykönyv módosítása. — Az eskü mint bizonyíték. Irta: Scheibner Kálmán, ügyvéd Pécsett. — Az ügyvédi meghatalmazás hagyatéki ügyben. Irta : Jakab Géza, budapesti kir. közjegyző-helyettes. — Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat. — Ausztria és külföld. (A nemzetközi criminalistikai egyesület ez idei szeptember havában Christianiábm tartott nagy gyűlése. — Nyilt kérdések és feleletek. (Arany János szobra — foglalás tárgya. Irta: dr. Schoenberg Ferenc, budapesti ügyvéd. — A perújítás kérdéséhez. [Felelet.] Irta: K ö v á r y Ödön, rozsnyói ügyvéd.) — Sérelem. (Mire tanitsa ki a biró alperest ? Irta : dr. P a p i n i a n u s, budapesti ügyvéd.) — Irodalom. (Bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata. L a s i t z Pál-tól. — A magyar magánjog tankönyve. [Előfizetési felhívás.] E m ő d y Dániel-töl. — Az új bírói ügyviteli szabályok kiegészítése. — Dr. G r u i c s János bünpöre.) •— Birói ügyviteli szabályok. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA: A »kampó>< vagy »pipa«. Irta: Szürnyeghy Mihály, trencséni kir. tszéki biró. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Október hó 1-tól új előfizetést nyitottnak lapunkra. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult lió vétrével lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, nelioary a lap megküldésében fennakadás álljon be. Lapunk előfizetési áras Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetési pénzek a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, Y. kir., Rudolf-rakpart 3. sz. címezendök. A kiadóhivatal. A »<Tog tör vénytúr ti« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az iga«ságügymi/nis%teri rendeletek függelékének 5. és 6. ívét (65 — gó. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A királyi táblák szétosztásának ellenesei. Előre látható volt, hogy a kir. táblák szétosztásának ellenesei nem fopják beérni azzal, a mit a törvény meghozatala előtt tettek, hogy tudniillik azt a legerőszakosabb, a leg-. forradalmiabb, és azért következményeiben legveszedelmesebb ntézkedésnek kiáltsák ki, mely igazságszolgáltatásunkat érhette. Még füleinkben cseng bús kongása a vészharangoknak, miket folyton meghúztak; még visszhangzanak ama baljóslatok, melyeket látnoki positurában és gestusokkal világnak eresztettek a táblák szétosztása ellen. Előre látható volt, hogy a mint ezen intézkedés keresztülvive lesz, és a táblák működésüket felvenni fogják, nem lesz nap, melyen valami gáncsolni valójuk ne legyen, nem lesz baj az igazságszolgáltatás terén, melynek teremtő okául nem a táblák szétosztását fogják denunciálni. Kárörvendő módon ragadták meg a KáplánySélley-féle botrányt, mint természetes és szintén egyik csalhatatlan jelét azon vészes következményeknek, melyeket csakis a táblák szétosztása idézhet elő ; tőkét csináltak és csinálnak minden kimutatásból, melyet az egyes táblák havonkint való működésükről közrebocsátanak, és melyekből természetesen az tűnik ki, hogy eddigelé valóban minden tábla elintézési mérlege veszteséggel záródik le. Lapunk mai szám Különösen ezt az utóbbi körülményt tekintik a legmeggyőzőbb érvnek a mellett, hogy a táblák szétosztása teljesen eltévesztett intézkedés volt, mert igazságszolgáltatásunknak ép azon nagy nyavalyája, — a hátralékok nyavalyája — mely ellen gyógyszerül alkottatott meg állítólag a táblák szétosztása, nemcsak hogy nem enyhül, hanem a mint a működési kimutatásokból megítélhető, még súlyosabbá vált. Hát a tévedés ép abban áll, hogy a táblák szétosztása első sorban a hátralékok megszüntetésének indokából lett volna megteremtve. Roppant szűk látkörre vall e felfogás és a ki csak egy percig is képes volt komolyan ezt elhinni, vagy másokkal elhitetni akarni, annak bizonyára sem a hátralékok valódi okairól, sem a felebbezési bíróságok területi elosztása nagy perjogi jelentőségéről elfogulatlan és tiszta fogalma nem lehet. A külföldi igazságügyi statistikai adatok — a melyek az igaz, csak akkor szólanak megcáfolhatlan meggyőző hangon, ha azokat el is olvassuk — azt a keserű igazságot teszik bizonyossá, hogy oly országokban is, melyekben aszóbeli eljárás uralkodik, a melyekben már régóta a másodbiróságok területileg szétosztva vannak, majd nagyobb, majd kisebb mértékben szaporodnak a hátralékok, késnek az elintézések. A »Belge Judiciaire« néhány év előtt igen élénk színekben ecsetelte, és érdekes adatokkal illusztrálta a b r ü s s e 1 i felsőbiróságoknál ez irányban uralkodó viszonyokat; és azok a feljajdulások, melyeket az utolsó időben németországi lapokban olvasunk a poroszországi igazságszolgáltatás lassúságáról, sem igen^szólnak a mellett, hogy a több másodbiróság védgátul szolgálna a hátraléközön ellen. Azonban még ha a hátralékok megapasztása közvetlen célja lett volna is a táblák területi felosztásának, ugy az, ki átértette azokat a nagy rázkódtatásokat, melyekkel ezen nagy szervezeti munka járt és még jár, bizonyára tartózkodik már most — néhány hónap után — Ítéletet mondani. Meg kellett volna gondolni, hogy midőn egy régi, még oly kiváló szaktanácsba új birói tagok lépnek be, bizonyos ideig, mig az új tagot, annak megbízhatóságát, tehetségeit megismerik, mig az új tag megismeri az illető tanácsban uralkodó szellemet, ott dívó előadási módot, annak a tanácsnak működése meg lesz bénítva. Ez csak természetes. Hát még mily mértékben kell beállani ennek a megbénításnak ott, hol nemcsak egyes új bírák kerültek össze valamely tanácsban, hanem hol egészen új tanácsok lettek alakítva, a mint ez természetesen minden táblánál történt ? A személyi nehézségekhez még szervezeti nehézségek járultak és járulnak. Az egymáshoz való törődés, az egymást való megértés, az egymás tehetségének, egyéniségének megismerése, anormalissá teszik egy bizonyos ideig az új táblák ítélkezését. Ezen átmeneti időszak judicaturájára nem szabad sem érdemileg, sem alakilag, sem az elintézés gyorsasága vagy lassúsága tekintetében azon mértéket alkalmazni, melyet alkalmazni jogosítva vagyunk és k e 11 akkor, midőn a kezdet természetes nehézségeit legyőzve, rendes mederben fog folyni az új intézmény működése. 12 oldalra terjed.